Ábrahám György

1913. ápr. 16. Pókaszentpéter. SJ 1930. jún. 30. Psz. 1942. máj. 13. F. 1948. febr. 2. †1982. dec. 12. Bp.

1930–5-ben a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, illetve befejezte középiskolai tanulmányait. 1936–8-ban Bp.-en filozófiai tanulmányokat folytatott, majd 1939-ben, a magiszteri évében a pécsi Pius Kollégiumban matematikát tanított. 1940–4-ben Szegeden végezte a teológiát, majd 1944–6-ban a Bp.-i Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1947-ben a Manrézában végezte a terciát. 1948–9-ben Pécsett tanított, 1950-ben Kaposváron volt lelkész, majd a következő évben Gógánfán káplán. 1951–9-ben Zalaegerszegen gimnáziumi tanár, 1959–63-ban Bp.-en fizikai munkás, 1964–73-ban általános iskolában tanított, utána nyugdíjazták, haláláig Bp.-en élt.

Ir: MJTN 15; Tamás J.: †P. Ábrahám György S.J. (1919–1982) Anima Una 88. (1983. március) 5–6; Ábrahám György. MJV IV. 228–230; Miklósházy 21.született: 1913-04-16, Pókaszentpéterbelépés: 1930-06-30fogadalom: 1948-02-2papszentelés: 1942-05-13meghalt: 1982-12-12, Bp

Ábrahámfy György

1675. júl. 31. Szakolca. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1691. okt. 9. Trencsén. Psz. 1705. Graz. F. 1707. febr. 2. C. sp. Szakolca. †1728. ápr. 9. Szakolca.

Szakolcán született, és Nagyszombatból Trencsénben lépett be a Társaságba. 1694-ben Lőcsén grammatikát tanított. 1695–7-ben Kassán végezte a bölcseletet. Utána ott egy, Ungváron két és Gyöngyösön egy évig tanított. 1702-től két-két évig Bécsben és Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1705-ben. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. 1707-től Szakolcán egy-egy évig retorikát tanított, házgondnok, majd hitszónok volt. 1712-től haláláig, gyakran változtatva helyét, Úrvölgyön, Szepeskáptalanon, Rozsnyón, Lőcsén, Szakolcán, Pozsonyban a Szent Márton-templomban, majd újra Szakolcán szlovák hitszónok volt.

Ir: Nom. I. 3; Pe 417; Po Magyar 753; Weiser III. 307–8.született: 1675-07-31, Szakolcabelépés: 1691-10-9, Trencsénfogadalom: 1707-02-2, Szakolca, C. sp.papszentelés: 1705-0-0, Grazmeghalt: 1728-04-9, Szakolcabeszélt nyelvek: szlovák

Ácsbolt János (kínai nevén: San Sicsing)

1902. szept. 5. Nagykapornak. SJ 1924. júl. 30. †1982. nov. 24. Lucao.

Eredetileg autószerelő volt, de egy baleset után, amelyben eltörte a karját, elhatározta, hogy többé nem vezet autót. A jezsuiták helyi gazdaságában volt először jelölt, majd belépett a Jézus Társaságba mint jezsuita segítőtestvér. Az érdi noviciátus elvégzése után a zuglói Manrézában a kertészetet vezette, főként zöldségeket és gyümölcsöket termesztett, valamint egész évben mindig friss virág volt az oltárokon. A P. Provinciális felhívására a magyar provincia háromszáz tagjából ötvenen jelentkeztek a kínai misszióba, a hat kiválasztott testvér közé bekerült F. Ácsbolt is. A tamingi misszióban dolgozott 1936 és 1948 között, a pujangi missziós állomáson P. Lischerong Gáspár helyetteseként működött. Kínában az itthonitól egészen eltérő körülmények között segítette a semmiből felépíteni a missziós állomást. Néhány éven belül kicsiben megcsinált mindent abból, amivel Mo.-on foglalkozott: zöldségeskert, gyümölcsös, szőlő, és jó bort is készített, ami ritkaság volt a missziókban. Mint szakács híres volt magyaros süteményeiről. 1947-től a szeminaristákkal együtt Csengcsouba került, 1948-ban a spanyol jezsuiták vuhui missziójába, majd a kanadai jezsuiták hszujcsoui missziójába ment; 1951-ben, a jezsuita missziók kiűzése után a Fülöp-szigetekre került, de közben Hongkongban megműtötték a sérvét. 1952. január 10-étől 1956-ig az aranetai gazdaságban dolgozott. Nemcsak a jezsuitákat segítette, hanem a kívülállókat is, a közeli tehenészetben megtanította a sajtkészítést. Utána Tajvanra küldték, először a kanadai jezsuiták hszincsui missziójába, majd ezután a csanghuai lelkigyakorlatos házba került, végül a hegyvidéki Csinkuanban dolgozott a gazdaságban, ahol európai gyümölcsfákat honosított meg. A tajvani őslakosokat (hegyilakókat) is megtanította a gyümölcsfák ültetésére, ehhez még kormánysegítséget is kapott. Egészségi állapotának romlása után 1982-ben Tajcsongba küldték pihenni, majd a magyar jezsuiták lucaói Szent Család-kórházába került, ahol elhunyt.

Ir: MKL I. 40; MJTN 15; Ácsbolt János testvér. FMJ 36. (1974. karácsony) 8; Koch I.: János testvér szociális műve. FMJ 41. (1977. húsvét) 11–3; Vajda T.: Ácsbolt János SJ. FMJ 53. (1983. tavasz) 2–4; Maron J.: †F. Ácsbolt János S. J. (1902–1982) Anima Una 88. (1983. március) 6–7; Ácsbolt János SJ (1901–1982) Szolgálat 59. (1982 Kisboldogasszony) 87; Maron J.: F. Ácsbolt János (1902–1982) MJV IV. 230–2.született: 1902-09-5, Nagykapornakbelépés: 1924-07-30meghalt: 1982-11-24, Lucao

Ádám János

1927. ápr. 15. Pécs. Nyelv: magyar. SJ 1945. aug. 14. Bp. Psz. 1960. jún. 19. Toronto. F. 1962. febr. 2. 4 fog. prof. 1968–77: tartományfőnök II. szekció; 1996–2002: tartományfőnök. †2010. ápr. 15. Miskolc.

Középiskolai tanulmányait a pécsi Pius Kollégiumban végezte. 1945-ben érettségizett, augusztus 14-én lépett be Bp.-en a Társaságba. A próbaidő után 1947-ben kezdte meg bölcseleti tanulmányait Szegeden. Másodéves hallgató volt, amikor 1948 végén megszületett a felsőbb elöljárók döntése, hogy a tanuló rendtagoknak külföldön kell megfelelő módon a tanulmányokat végezniük. Mivel ez legális úton nem volt lehetséges, csak a szökés maradt. Ezt az elöljárók nem írták elő. Mindenki szabadon választhatta. A szökések egyik útja a budapest–bázeli gyorsvonat hálókocsija alatt az akkumulátorok tetején volt. Ádám is ezt az utat választotta 1949. február végén. Kb. húszórás út után az ausztriai Linzben szállt ki, mely amerikai megszállás alatt volt. Onnan néhány nap múlva Innsbruckba utazott, ahol a városon kívül fekvő Zenzenhofon talált új otthonra. Onnét július közepén az egész magyar közösség, kivéve azok, akik a tanév végén befejezték bölcseleti tanulmányaikat, az észak-olaszországi Chieribe ment. Ott fejezte be Ádám is 1951-ben bölcseleti tanulmányait.
Az év őszétől kezdve a dél-németországi St. Blasienben volt nevelő a kollégium internátusában. Később a belgiumi Leuvenbe került, és a híres katolikus egyetemen három félévig pszichológiát és pedagógiát tanult, amit Münchenben folytatott, és 1957 júliusában megszerezte a doktorátust. 1956 végétől komoly lelkipásztori munkát végzett a nagyszámú magyar menekült egyetemista között.
Egyetemi tanulmányai befejeztével a külföldi magyar jezsuiták főnöke a kanadai Torontóba küldte a teológia elvégzésére. Ott kezdett el angolul is tanulni. 1960. június 19-én szentelték pappá. 1961-ben az észak-amerikai Clevelandbe került a harmadik próbaévre, ahol egy szigorú vezető keze alatt fejezte be kiképzési idejét. 1962-től New Yorkban a jezsuiták Fordham Egyetemén lett a külföldi magyar rendtartomány főnökének titkára, és megkezdte tanári működését. Először neveléstant adott elő, később főleg etikát és logikát.
1968–77-ben a külföldi magyar jezsuiták főnöke lett, de továbbra is tanított. Rendi feladatai mellett komoly lelkipásztori munkát is végzett. Egész New York-i tartózkodása alatt minden vasár- és ünnepnapon egy ottani plébánián misézett. Nagyon aktív nevelőként és vezetőként működött közre a magyar cserkészmozgalomban, melynek folyóiratát is szerkesztette. Évtizedes munkájában fájó pont volt, hogy sokakban a magyarságtudat elfeledtetni látszott a keresztény magatartást.
Tartományfőnöksége és irányítása a külföldi magyar jezsuiták életére és munkájára a jövő szempontjából igen nagy hatással volt. Ennek indulópontja még elődje, P. Héjja Gyula alatt történt 1966-ban, amikor megrendezte Münchenben az első magyar jezsuita találkozót. Ez folytatódott háromévenként Münchenben és Torontóban.
Kormányzását nyitottság jellemezte. Főleg P. Varga Andor tartományfőnöksége alatt egy bizonyos „Amerika-központúság” uralkodott, melybe a rendtartomány anyagi helyzete, a világpolitikában a hidegháború és természetesen az elöljáró karaktere is belejátszott. Ezt az Európában élők érezhették is, amikor kérték, hogy Európában maradhassanak. Az anyaországhoz való viszony Ádám hivatali idejének első „nagytalálkozója” alkalmából központi témává lett. Ha nem is lehetett a különböző nézőpontokat közös nevezőre hozni, az anyaország és az otthoniak lelki, szellemi és anyagi segítése előtérbe került. Itt elég, ha megemlítjük, hogy sikerült rendezni a Szolgálatnak Mo.-ra küldését; a Teológiai Kiskönyvtár 35 kötetét, mely a végén tízezres példányszámban jelent meg, és évekig a papképzés alapjául szolgált. Ebbe a vonalba esik két atya hónapokig tartó missziója a Bácska-Bánát magyar lakói között.
1977-ben lejárt tartományfőnöki ideje, és folytatta a Fordhamen tanári működését. 1996-ban haza kellett térnie Mo.-ra, hogy átvegye a már 1990-ben egyesült rendtartomány vezetését. Folytatnia kellett annak újjáépítését 2002-ig. Ekkor visszatérhetett nevelői munkájához az 1996-ban megnyílt miskolci gimnáziumban. Fő feladata volt a jezsuiták, a tanári kar és a diákság lelkigondozása.

M: Sohasem hittem volna […] MJV II. 7–45; Vom Wesen der Familienerziehung, München, 1957; Örsvezetők tanácsadója Garfield, 1961; Örsvezetők velemjárója Garfield, 1965. Ir: MJTN 15; Babos I.: P. Ádám János. Anima Una VI/2. (1963. április) 15–7; Ádám János. Magyar Cserkész (1969. április) 3–6; Ádám János dr. SJ. Encyclopaedia Hungarica. Calgary, 1992. 107; Borbándi 499; Ádám atya tartományfőnökké való kinevezése alkalmából beszélget egy újságíróval. ProvH 43. (1996. április–május) 4–8; Ádám János. A Szív 82. (1996. május) 5, 194–5; Nemesszeghy E.: Dr. Ádám János SJ. Jezsuiták küldetése. Kecskemét, 1998. 7–9; Ádám János. MEIL 6–7; Simon Gy. F.: Ami a jezsuitákat illeti. Keresztény Szó 2000. július 2. 3; Ádám János. MJN 140–1; Szabó F.: Ádám János. ProvH 113. (2010. március–június) 4–5., 5.született: 1927-04-15, Pécsbelépés: 1945-08-14, Bpfogadalom: 1962-02-2, 4 fog. prof.papszentelés: 1960-06-19, Torontomeghalt: 2010-04-15, Miskolcbeszélt nyelvek: magyar

Ádám Jenő

1907. április 7. Tokaj. SJ 1923. szept. 7. Psz. 1935. jún. 29. F. 1937. febr. 2. Szeged. †1991. jún. 25. Pannonhalma.

1923–5-ben Érden volt skolasztikus novícius, 1926–7 folyamán a kalocsai jezsuita gimnáziumban befejezte középiskolai tanulmányait. 1928–30-ban Kalocsán szakaszprefektus. 1932–4-ben Innsbruckban, 1935-ben pedig Szegeden teológiai tanulmányokat folytatott. Szegeden végezte a terciát 1936-ban. 1937–9-ben Szegeden, az egyetemen készült az államvizsgára németből és franciából, majd 1940–2-ben Pécsett, 1943–50-ben Kalocsán tanított. 1949-ben lelkész, a kisszemináriumban tanított németet. 1951–62-ben Kalocsán általános iskolában tanított, majd 1962–8-ban Pakson, 1968–81-ben pedig Nagyszékelyen. 1981-ben vonult be Pannonhalmára.

Ir: Pálos 165; MJTN 15–6; Nemesszeghy E.: P. Ádám Jenő nekrológja. ProvH 1. (1991. március) 7; Uő: P. Ádám Jenő (1907–1991) MJV IV. 232–3; Miklósházy 21.született: 1907-április-7, Tokajbelépés: 1923-09-7fogadalom: 1937-02-2, Szegedpapszentelés: 1935-06-29meghalt: 1991-06-25, Pannonhalma

Ádám Lajos

1905. ápr. 27. Tokaj. SJ 1923. szept. 7. Psz. 1934. jún. 29. †1979. ápr. 28. Nagykovácsi.

1923–5-ben Érden volt skolasztikus novícius. 1926-ban a kalocsai jezsuita gimnáziumban befejezte középiskolai tanulmányait. 1927–30-ban Szegeden folytatott filozófiai tanulmányokat. 1931-ben a pécsi Pius Gimnáziumban magyar és latin nyelvet oktatott. 1932–5-ben Szegeden végezte teológiai tanulmányait. 1936-ban a terciát Szegeden töltötte, 1937–9-ben a szegedi egyetemen államvizsgázott latinból és történelemből. 1940–50-ben Pécsett tanított, 1950–79-ben lelkészkedett, Nagykovácsiban halt meg 1979. április 28-án.

Ir: MJTN 16; Miklósházy 21.született: 1905-04-27, Tokajbelépés: 1923-09-7papszentelés: 1934-06-29meghalt: 1979-04-28, Nagykovácsi

Ágoston Péter

1618. júl. Székelyszentlélek. Nyelv: magyar. SJ 1638. okt. 14. Bécs. Psz. 1650. F. 1657. aug. 15. 4 fog. prof. Győr. †1689. ápr. 23. Nagyszombat.

A székely származású Ágoston Bécsben végezte a próbaidőt 1638–40-ben, majd egy évig Győrben grammatikát tanított. 1642–4-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Pozsonyban és Sopronban tanított. 1647–50-ben Bécsben végezte a teológiát, 1650-ben szentelték pappá. 1651–3-ban Pécsett magyar hitszónok volt. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. 1655–8-ban Székelyudvarhelyen egy évig lelkipásztorként, Kolozsmonostoron, Székely néven, házfőnökként két évig, Komáromban egy évig magyar hitszónokként működött. 1659-ben Pozsonyban a gazdasági ügyeket intézte. 1660–9-ben Nagyszombatban, 1670-ben Kassán, 1671–2-ben Győrben, 1673–7-ben Komáromban, 1678–83-ban ismét Nagyszombatban volt magyar hitszónok és lelkipásztor. 1684-ben betegen került Trencsénbe. 1689-ben Nagyszombatban halt meg. Több magyar nyelvű lelki könyvet írt.

M: Lelki kincs. Nagyszombat, 1671; Szívek kincse. Nagyszombat, 1671; Mirra szedő szarándok. Nagyszombat, 1672; Mennyei követek. Nagyszombat, 1691; Szívek kincse. Csíkmonostor, 1685; Versei. Bp., 1986. Ir: CPA II. 534; LKKOS 7–8; MAMŰL I. 22; MKL I. 83; RMK I. 1120, 1140, 1170, 1329; So I. 73; Szi I. 878; Ágoston Péter (1616–1689). KJKT 61; Pinzger F.: Ágoston Péter. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 7; Kosztya 350; Varga I.: Ágoston Péter. ÚMIL I. 20. Ágoston Péter. ÚMÉL I. 61.született: 1618-07-0, Székelyszentlélekbelépés: 1638-10-14, Bécsfogadalom: 1657-08-15, Győr, 4 fog. prof.papszentelés: 1650-0-0meghalt: 1689-04-23, Nagyszombatbeszélt nyelvek: magyar

Álló Imre

1659. okt. 18. Beketfalva. Nyelv: magyar, német, szlovák. SJ 1678. okt. 21. Trencsén. Psz. 1691. Graz. F. 1694. aug. 15. C. sp. Kolozsvár. †1698. márc. 12. Kolozsvár.

Trencsénben volt novícius, majd 1681-ben Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1682–3-ban Bécsben bölcseletet tanult. 1684–7-ben Nagyszombatban tanított középiskolában. 1688–91-ben Grazban végezte a teológiát. 1692–8-ban Kolozsváron középiskolai tanár és hitszónok volt. Gondjaira bízott katonák, akiket jobb erkölcsökre buzdított, megsebesítették, és sérüléseibe néhány nap múlva belehalt.

M: Στεφανος seu Leopoldus I. Nagyszombat, 1687. Ir: Nom. I. 183; Pe 279; RMK I. 2680; So I. 183; Szi I. 123; Guilhermy I. 223; Velics II. 139; JRH 36.született: 1659-10-18, Beketfalvabelépés: 1678-10-21, Trencsénfogadalom: 1694-08-15, Kolozsvár, C. sp.papszentelés: 1691-0-0, Grazmeghalt: 1698-03-12, Kolozsvárbeszélt nyelvek: szlovák

Árvai György

1697. ápr. 26. Eger. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1714. okt. 17. Trencsén. Psz 1728. Nagyszombat. F. 1732. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1759. júl. 5. Szepeshely.

A középiskolát Egerben végezte, 1715-ben lépett be a trencséni újoncházba. A tanárképzőt Leobenben végezte, rögtön utána Nagyszombatban tanította a grammatikát. A bölcseletet Grazban hallgatta 1719–21-ben, és a következő évben Bécsben matematikát tanult. A magisztérium idejében Nagyszombatban két, Kassán egy évig tanított a középiskolában. A teológiát Nagyszombatban végezte 1726–9-ben, a harmadik próbaévet Besztercebányán 1731-ben. Főiskolai tanárságát Nagyszombatban kezdte 1732–9-ben. Tanított matematikát, bölcseletet, kazuisztikát, kontroverziát és egyházjogot. Kassán 1740–3-ban, Nagyszombatban 1744–6-ban dogmatikatanár volt. Utána 1747-től Kassán, majd 1750-től Pécsett volt rektor. 1753–8-ban a kassai főiskola kancellárjaként működött. Utána Szepeshelyen lett házfőnök, ahol rövidesen meghalt. Számos latin nyelvű vallasos és történelmi tárgyú könyvet írt.

M: Meditationes. Kassa, 1721; Columen orbis christiani Joannes Hunyadi. Nagyszombat, 1724; Acta illustria Heroum Hungariae. Nagyszombat, 1725; Vindiciae Marianae. Nagyszombat, 1727; Lilietum Aloysianum, rosetum Stanislaianum. Nagyszombat, 1727; Divus Franciscus Xaverius. Nagyszombat, 1734; Venae poeticae. Nagyszombat, 1734; De institutione iuventutis ungaricae dialogus. Nagyszombat, 1735; Doctrina Moralis. Kassa, 1740; Assertiones ex universa Theologia. Kassa, 1741; Nicolai Hanapi Patr. Hierosol. Exempla Biblica. Kassa, 1743; Damnatarum propositionum theologica trutina. Kassa, 1743; D. Ignatius dictione panegyrica celebratus. Kassa, 1744; Selectae ex profanis Scriptoribus Historiae […] in Collegio Budensi. Kassa, 1744; Selectae […] in Universitate Tyrnaviensi. Kassa, 1750. Ir: MAMŰL I. 148; Nom. I. 38; Pe 631; Petrik 1712–1860/I, VII; So I. 594–5; Szi I. 259–60; Árvai György. Magyar irodalmi lexikon. I. Bp., 1963. 61; Árvai György. A magyar irodalom története. Bp., 1964. 416.született: 1697-04-26, Egerbelépés: 1714-10-17, Trencsénfogadalom: 1732-02-2, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1728-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1759-07-5, Szepeshelybeszélt nyelvek: szlovák

Árvai Mihály

1708. nov. 13. Kassa. SJ 1724. okt. 9. Trencsén. Psz. 1739. Elb. 1742. †1758. febr. 15. Boldog-Újfalu.

A középiskolát Kassán végezte. 1724–6-ban Trencsénben volt újonc, majd Leobenben végezte a tanárképzőt. Egyéves komáromi tanárkodás után Nagyszombatban bölcseletet tanult 1729–31-ben. Utána Sopronban, Nagyszombatban és Kassán működött tanárként. 1735–9 között teológus volt Nagyszombatban és harmadik próbaéves Besztercebányán. Nagyváradon egy évig népmisszionáriusként, Egerben pedig hitszónokként működött. 1742-ben kilépett a rendből és világi pappá lett.

M: Celebriores Hungariae Reges. Kassa, 1734; Res literaria Hungariae. Kassa, 1735. Ir: MAMŰL I. 148; MÉL I. 56; Nom. I. 39; Pe 798; Petrik 1712–1860/I; So I. 595; St 16; Szi I. 263; Koncz Á.: Árvay Mihály. Egri Egyházmegyei Papok. Eger, 1892. 5; Árvai Mihály. MÉL I. 56.született: 1708-11-13, Kassabelépés: 1724-10-9, Trencsénpapszentelés: 1739-0-0meghalt: 1758-02-15, Boldog-Újfalu