Őrsy László

1921. júl. 30. Pusztaegres. SJ 1943. aug. 14. Psz. 1951. aug. 15. F. 1960. aug. 14.

A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, utána Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, de 1946-ban külföldre távozott, és Rómában fejezte be 1948-ban. Ugyanitt elkezdte a teológiát, amit 1950–2 között Leuvenben fejezett be. 1953-ban St. Asaphban végezte a terciát. A következő évben Londonban volt lelkipásztor, majd 1955–7-ben Rómában bienniumot végzett kánonjogból, és a Gergely Egyetemen doktorált. 1958–60-ban Oxfordban tanult polgári jogot, majd 1961–6 között Rómában a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot, közben spirituális volt az Angol Kollégiumban. 1967-ben a washingtoni katolikus egyetemen, 1968–73 között New Yorkban a Fordham Egyetemen teológiát, 1974–93 között pedig a washingtoni Georgetown Egyetemen kánonjogot tanított. Közben a katolikus egyetemen is oktatott. Professor emeritusként továbbra is tart jogi kurzusokat az egyetemen, és gyakran hívják előadni különböző amerikai és európai egyetemekre.

M: The Difference between the Order of Episcopate and the Order of Presbyterate in Gratian’s Decree. Róma, 1962; The Complex Problem of Mixed Marriages Burne and Oates. London, 1963; A lélek befogadásra készen. A szerzetesi élet a II. vatikáni zsinat után. Kézirat; Open the Spirit. Religious Life after Vatican II. Washington–Cleveland–London, 1968; Aperti allo spirito: Vita religiosa dopo il Concilio Vaticano II. Milánó, 1969; The Case for Freedom: Human Rights in the Church. Washington–Cleveland, 1969; The Lord of Confusion. Denville, NJ, 1970; Úttalan utak ura. Eisenstadt, 1971, 2. kiadás Kecskemét, 1997; Some Questions about the Purpose and Scope of the General Congregation. St. Louis, Miss., 1972; Probing in the Spirit. Washington, 1976; Blessed are those who have Questions. Denville, NJ, 1976; Boldogok a keresők. Eisenstadt, 1976; Egyházjog és teológia. Róma, 1977 (Teológiai Kiskönyvtár, III/4); From Vision to Legislation. From the Council to a Code of Laws. Milwaukee, 1985; The Evolving Church and the Sacrament of Penance. Denville, NJ, 1978; Open to the spirit. Washington–Cleveland, 1988; Marriage in Canon Law. Texts and Comments, Reflections and Questions. Wilmington, 1988; The Profession of Faith and the Oath of Fidelity. A Theological and Canonical Analysis. Wilmington, 1990; Theology and Canon Law. New Horizonts for Legislation and Interpretation. Collegeville, Minne., 1992; A Lélekre nyitottan. Szerzetesélet a II. Vatikáni zsinat után. Bp., 1997; Receiving the Council. Theological and Canonical Insights and Debates. Collegeville, 2009. Ir: MJTN 171; Borbándi 508; Őrsy László – Teológia és egyházjog. MJV II. 289–92; MJN 225–226.született: 1921-07-30, Pusztaegresbelépés: 1943-08-14fogadalom: 1960-08-14papszentelés: 1951-08-15

Őry (Wachter) Miklós

1909. szept. 9. Németlövő. Nyelv: magyar. SJ 1927. júl. 30. Érd. Psz. 1938. jún. 26. Szeged. F. 1944. aug. 15. 4 fog. prof. Szeged. †1984. febr. 19. Klagenfurt.

Németlövőn született kilencgyermekes családban. A középiskolát Kőszegen végezte a bencések gimnáziumában, és a Kelcz-Adelffy fiúinternátusban lakott, melyet P. Kelcz Imre alapított a 18. században a jezsuita kollégium mellett. Már a családban és a középiskolában is mély, vallásos nevelést kapott. 1927-ben Érden lépett be a Társaságba. A noviciátus második évét már az új budai Manrézában végezte. 1929–32 között Szegeden tanult bölcseletet. 1932–5 között Kalocsán tanított, és a diákok missziós szakosztályát vezette. Még a gimnáziumban jó barátságban volt két idősebb társával, akik jezsuiták lettek, és akkor már Kínában készültek hithirdető munkájukra. 1935–9-ben Szegeden tanult teológiát, ott szentelték pappá 1938-ban. Harmadik próbaévére Firenzébe került, és utána Rómában a doktorátushoz előírt kétéves teológiai kurzust végezte. Irányító tanára, P. Sebastian Tromp hívta fel figyelmét egy latin munkára, amely a könyvtárban Pázmány Péter neve alatt szerepelt, habár szerzőként Fridericus Brenner volt feltüntetve. Őry bebizonyította, hogy a mű, a Diatriba Theologica, valóban Pázmány műve. Ettől kezdve teológiai működése összekötődött Pázmánnyal, a teológussal. 1943-tól Szegeden, a rend főiskoláján tanított dogmatikát. Amikor 1949 elején a tanuló rendtagoknak el kellett hagyniuk az országot, velük kellett mennie. Két évig az olaszországi Chieriben, majd Eegenhooven-Leuvenben volt a fiatalok lelkiatyja. 1954-ben, a magyar ház feloszlatása után, Innsbruckba, onnan 1958 szeptemberében Klagenfurtba, az egyházmegyei szemináriumba került a dogmatika tanáraként 1971-ig, ekkor a szeminárium Salzburgba költözött. Őry életfeladata azonban nem a teológiaoktatás volt, hanem Marosi László lelkésszel együtt az ötvenes évektől a külföldön élő magyar papok összefogása és gondozása. A gondolat 1955. szeptember végén született egy hat magyar papnak tartott lelkigyakorlaton. Az első találkozó Innsbruckban volt 1955. december 14-én, tizenhét magyar pap részvételével. Őry és Marosi legelőször a kapcsolatot kereste a külföldön élő magyar papokkal és nővérekkel. Kb. ezer pap és ezerkétszáz nővér címét gyűjtötték össze. 1956-ban Bécsben, egy magyar papi találkozón, P. Varga László javaslatára indult meg – P. Hunya egykori folyóiratának címét kölcsönözve – a Magyar Papi Egység, mely rövid idő alatt komoly folyóirattá nőtt. 1968-ig negyvennégy száma jelent meg. Ez a lap alakult át Szolgálattá, mely a megváltoztatott névvel Mo.-ra is küldhető lett. A kiadást és a terjesztést Marosi László szervezte, a szerkesztés Őry feladata volt. Kialakított egy írói gárdát, mely arra törekedett, hogy a II. Vatikáni Zsinat tanítását ismertesse és a papság és a hívek körében elmélyítse az igazi keresztény életet. E célt szolgálta a mellékletként kiadott, a teológia és a keresztény lelkiség ismeretét terjesztő számos könyv is. Őrynek nagy segítségére volt munkájában Kardos Klára is, aki Sántha Máté álnéven vállalta az emigrációs életet a Magyar Papi Egység munkájának előmozdítására. Őrynek egész életében gyenge volt az egészsége. 1944-ben három hónapig feküdt kórházban tüdőrák-diagnózissal, és ugyannyi ideig pihent bátyjánál, aki az Isteni Ige Társaság kőszegi tanulmányi házának volt az igazgatója. 1968-ban Róma közelében súlyos autóbaleset érte, de felgyógyult. 1979-ben két szívinfarktust kapott egymás után; több operáción is átesett. 1983. december 28-án a harmadik szívinfarktussal került kórházba, és 1984. február 19-én halt meg.

M: Doctrina Petri Card. Pázmány de notis Ecclesiae. Chieri, 1952; Papi egység a szeretetben. Klagenfurt, 1956; Sieben Jahre Unio Cleri Hungarici. Klagenfurt, 1963; Pázmány Péter lelkisége. Klagenfurt, 1964; Pázmány Péter tanulmányi évei. Eisenstadt, 1970; Pázmány Péter, a nemzetnevelő. Lyndhurst, NJ, 1972; Kardinal Pázmány und die kirchliche Erneuerung in Ungarn. Ungarn-Jahrbuch 5. (1973) 76–96; Krisztus látható egyházáról. Eisenstadt, 1975; Pázmány Péter in Kaschau. Ungarn-Jahrbuch 7. (1976) 73–102; Suárez und Pázmány. Homenaje a E. Elorduy. Bilbao, 1978, 209–36; Pázmány Péter kegyelmi útja. Róma, 198;. Egy hivatás bölcsőjénél. KMJ I. 327–30. Ir: Cat. Def. II. 76; DHCJ III. 2928–9; MJTN 171; P. Őry Miklós S. J. Cor Unum 151. (1980. március) 6; Béládi M.: Őry Miklós. A határon túli magyar irodalom. Bp., 1982. 231; P. Őry Miklós SJ. Magyar Élet. 1984. március 17.; Benkő A.: P. Őry Miklós S. J. Anima Una 94. (1984. március) 4–7; Hölvényi Gy.: P. Őry Miklós (1909–1984). Új Ember 40. (1984. március 16.) 12, 2; Benkő A.: P. Őry Miklós S. J. A Szív 70. (1984. május) 5, 238–239; †P. Őry Miklós S. J. 1909–1984. Anima Una 95. (1984. június) 6–7; Hölvényi Gy.: P. Őry Miklós (1909–1984). Anima Una 95. (1984. június) 7; †Őry Miklós S. J. Anima Una 95. (1984. június) 9–14; Őry M.: Egy hivatás bölcsőjénél. Anima Una 95. (1984. június) 14–16; P. Őry Miklós SJ (1909–1984). Szolgálat 62. (1984. Péter–Pál) 93–95; Vlossák R.: Ft. Őry Miklós S. J. emlékezete (1909–1984). Anima Una 98. (1984. szeptember) 12; Őry Miklós S. J. (1909–1984). Anima Una 98. (1984. szeptember) 11; Őry M.: Egy hivatás bölcsőjénél. KMJ 1. 327–330; Kardos K.–Benkő A.: Őry Miklós S. J. (1909–1984). KMJ 1. 331–343; Borbándi 280–1; Szeghalmi E.: Őry Miklós emlékezete. Új Ember 50. (1994) 36, 9; Őry Miklós. Kortárs Magyar Írók. II. Bp., 2000. 222; MJN 236–238.született: 1909-09-9, Németlövőbelépés: 1927-07-30, Érdfogadalom: 1944-08-15, Szeged, 4 fog. prof.papszentelés: 1938-06-26, Szegedmeghalt: 1984-02-19, Klagenfurtbeszélt nyelvek: magyar