Ebenhöch (Ebenböck) Wolfgang

1705. febr. 27. Hochenfels. Nyelv: német. SJ 1720. okt. 14. Bécs. Psz. 1735. F. 1738. aug. 15. 4 fog. prof. Pozsony. †1766. jan. 9. Graz.

A bajorországi Hohenfelsből származott, és az ausztriai Linzben vették fel a Társaságba. Próbaéveit Bécsben töltötte. Utána Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1724–6-ban Grazban tanult bölcseletet. 1727–30-ban Bécsben, 1731-ben Passauban volt középiskolai tanár. 1732–5-ben Grazban végezte a teológiát. 1735-ben szentelték pappá. A következő évben Komáromban lett hitszónok. A harmadik próbaévre az ausztriai Judenburgba került. 1738–43-as években Pozsonyban, Linzben, Bécsben és Steyrben volt hitszónok. 1744-ben házgondnok lett Pozsonyban. A következő években újra hitszónok volt Linzben és Grazban. 1753–6-ban Besztercebányán rektor és plébános, majd Steyrben rektor volt. 1760-tól haláláig Grazban házi lelkiatya és a kateketikai könyvtár igazgatója, valamint imalapok és vallásos füzetek kiadója volt.
Kereskedőcsaládból származott; a szombathelyi egyházmegye címére szentelték fel. Az I. világháború alatt katonalelkészként szolgált. A háború idején érlelődött meg szerzetesi hivatása. Szegeden végezte a noviciátust P. Müller Lajos keze alatt. Majd éveken keresztül Mezőkövesden és Nagykapornakon lelkészkedett. 1930–3 között New Yorkban az emigráns magyarok lelkipásztora volt. Ezután a kalocsai rendházban lelkész, a Mária-kongregációk és a Jézus Szíve Társulat vezetője. 1936-ban Szegeden végezte harmadik probációját. 1936-tól az újonnan megnyílt hódmezővásárhelyi jezsuita plébánia vezetője. Innen került Észak-Erdély visszacsatolása után (1940) a szatmárnémeti rendházba, ahol közel négy évtizeden keresztül végzett igen eredményes lelkipásztori munkát.

M: Catechetische Bibliothek des Gräzer Kollegs. Graz, 1760. Ir: MJTN 57–58; P. Ecker Jenő S. J. 70 éves papi jubileum Szatmárnémetiben. Anima Una 76. (1980. december) 5–6; †P. Ecker Jenő József S. J. 1888–1981. Anima Una 79. (1981. május) 1; P. Ecker Jenő József SJ (1888–1981) Szolgálat 51. (1981. Kisboldogasszony) 111–2; P. Ecker Jenő (1888–1981) MJV IV. 272–5.született: 1705-02-27, Hochenfelsbelépés: 1720-10-14, Bécsfogadalom: 1738-08-15, Pozsony, 4 fog. prof.papszentelés: 1735-0-0meghalt: 1766-01-9, Grazbeszélt nyelvek: német

Ecseri Mihály

1913. jan. 13. Isaszeg. SJ 1936. márc. 11. F. 1946. aug. 15. †2003. dec. 16. Pilisvörösvár.

Az isaszegi sekrestyés fiaként, lelki olvasmányai hatására választotta a Jézus Társaságot. 1935-ben felvették először aspiránsnak, majd a következő évtől kezdte meg a noviciátust P. Hemm János vezetése alatt. A noviciátus után a Manrézában maradt mint kertész, szabó és ruhatáros. 1940–4 között a kalocsai rendházban volt szabó, ebédlős, portás. A háború után néhány évig a kispesti rendháznál volt házi mindenes, kertész, ebédlős, majd a feloszlatásig Mezőkövesden házi mindenes, szabó és kertész. A diszperzió idején először Tabon működött mint sekrestyés, majd Isaszegen szintén sekrestyés és harangozó. Betegségéből való felépülése után a pannonhalmi otthonban lábadozott, majd a verőcemarosi szociális otthon alkalmazottja volt. A rend visszaállítása után a kispesti templom sekrestyéseként dolgozott. Élete utolsó éveit a Radvány utcai rendházban, illetve a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban töltötte, ahol elhunyt.
Ir: Pálos 170; MJTN 58; Nemesszeghy E.: F. Ecseri Mihály 1913. 01. 11. – 2003. 12. 16. ProvH 84. (2004. január–február) 30–1.

született: 1913-01-13, Isaszegbelépés: 1936-03-11fogadalom: 1946-08-15meghalt: 2003-12-16, Pilisvörösvár

Eder (Ederus) Peter

1544 k. Ried. Nyelv: német. SJ 1561. márc. 7. Bécs. Psz. 1573. nov. 29. Kremsier. F. 1590. aug. 6. C. sp. Olmütz. †1613. nov. 20. Kremsier.

1565–6-ban Nagyszombatban tanított grammatikát, szemináriumi felügyelő és hitszónok volt. 1566-ban Rózsavölgyön is működött. 1566–9-ig bölcseletet tanult Bécsben. 1570-től haláláig hitszónok volt Olmützben.

Ir: CPA I. 210, 660.született: 1544-0-0?, Riedbelépés: 1561-03-7, Bécsfogadalom: 1590-08-6, Olmütz, C. sp.papszentelés: 1573-11-29, Kremsiermeghalt: 1613-11-20, Kremsierbeszélt nyelvek: német

Egri Zsigmond, testvér

1865. dec. 23. Barcs. SJ 1894. ápr. 26. F. 1904. aug. 15. †1922. szept. 22. Szatmárnémeti.

1894–6 között Nagyszombatban volt testvérnovícius és betegápoló. 1897-ben Kalocsán, 1898-ban Pozsonyban volt betegápoló. 1899–1909 között Kalocsán volt betegápoló, borbély és házi kísérő. 1910–22 között Szatmárnémetiben betegápoló, az élelmiszerraktár és a szolgák felügyelője.

Ir: MJTN 58.született: 1865-12-23, Barcsbelépés: 1894-04-26fogadalom: 1904-08-15meghalt: 1922-09-22, Szatmárnémeti

Eisenmann Stefan

1546 k. Bamberg. Nyelv: német. SJ 1561. febr. 20. Bécs. †1562. szept. Nagyszombat.

Bambergban született és 1561-ben, Bécsben lépett be a Társaságba. Valószínűleg az év vége felé Nagyszombatba érkezett, ahol letette első fogadalmait. 1562 szeptemberében a pestis áldozata lett.

Ir: CPA I. 660.született: 1546-0-0?, Bambergbelépés: 1561-02-20, Bécsmeghalt: 1562-09-Nagyszombatbeszélt nyelvek: német

Eisenpeitl Matthäus

1722. szept. 19. Mariapuch. Nyelv: német. SJ 1740. okt. 15. Bécs. Psz. 1753. F. 1757. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1795. Vác.

Judenburgból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben volt a tanárképzőben. 1744–6-ban Grazban végezte a bölcseleti tanulmányokat. 1747-ben Millstattban, a következő évben Grazban, majd 1749–50-ben Passauban tanított. A teológiai tanulmányokra 1751–4-ben Nagyszombatba került. Judenburgban volt harmadik probációban. A Társaságban egészen a feloszlatásig görög nyelvet tanított 1756–9-ben Bécsben, 1760–2-ben Grazban és 1763-tól Nagyszombatban, ahol 1772–3-ban a bölcsészeti kar dékánja is volt. Görög nyelvkönyveket adott ki. A feloszlatás után Nagyszombatban a nemesifjak konviktusának igazgatója volt. Vácon halt meg.

M: Synopsis grammaticae linguae graecae. Graz, 1705; Enchiridion Sacrum ex Scriptura Sancta et Patribus pro linguae graecae candidatis. Nagyszombat, 1771; Paraenesis ad nobilem iuventutem. Nagyszombat, 1780. Ir: Nom. I. 285; Petrik 1712–1860/I; So III. 371; St 72; Szi II. 1250–1; Zelliger 106.született: 1722-09-19, Mariapuchbelépés: 1740-10-15, Bécsfogadalom: 1757-02-2, Bécs, 4 fog. prof.papszentelés: 1753-0-0meghalt: 1795-0-0, Vácbeszélt nyelvek: német

Elbingus Johann

1558 k. Poroszország. Nyelv: német. SJ 1577. Braunsberg. †1586. aug. 3. Kolozsvár.

Porosz származású volt. A lengyelországi Braunsbergben lépett a Társaságba 1577-ben. 1584 elején már Kolozsváron tanult retorikát és a szeminárium vezetőjének segített. Az 1586-os pestisjárvány áldozata lett.

Ir: CPA I. 661.született: 1558-0-0?, Poroszországbelépés: 1577-0-0, Braunsbergmeghalt: 1586-08-3, Kolozsvárbeszélt nyelvek: német

Elevenkuty András

1623. nov. 30. Bélád. Nyelv: magyar. SJ 1643. okt. 17. Bécs. Psz. 1658. F. 1661. márc. 13. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1692. máj. 15. Győr.

Bécsben végezte a rendi próbaidőt és a tanárképzőt. 1647–9-ben Grazban hallgatta a bölcseletet. 1651-ben Nagykárolyban, 1652–3-ban Kassán és a következő évben Ungváron tanított. 1655–8 között Grazban végezte a teológiát. 1658-ban szentelték pappá, majd Judenburgban volt harmadik probációban. Tanári pályafutását Nagyszombatban kezdte: 1660–3 között bölcseletet tanított. Onnan két évre Kassára került a kazuisztika tanárának. 1666–79 között Nagyszombatban működött. Tanított kazuisztikát, kontroverziát és egyházjogot, és a nemesi kollégium igazgatója is volt. 1676–7-ben az esztergomi érsek rendelkezésére állt. 1680-ban Pozsonyban a gazdasági ügyeket intézte, majd három évig újra az esztergomi érsek szolgálatában állt. 1684–5-ben a nagyszombati központi szeminárium igazgatója volt. Onnan három évre Sopronba került házi lelkiatyának. Egy évre visszatért Nagyszombatba, ahol kazuisztikát tanított és a szeminárium igazgatója volt. 1690-től haláláig Győrben a házi lelkiatya hivatalát látta el.
Az esztergomi főegyházmegye címére szentelték pappá, a következő évben lépett be a Társaságba. Nagyszombatban végezte a noviciátust, majd 1905–8 között a kalocsai jezsuita gimnáziumban volt szakaszfelügyelő. 1909–10-ben a pozsonyi filozófiai főiskola hallgatója volt, majd 1911–2-ben a bp.-i Tudományegyetemen filozófia- és történelemtanári diplomát szerzett. A következő tanévben Kalocsán tanított; 1915-ban Bp.-en volt lelkész, lelkigyakorlat-vezető, Mária-kongregációk prézese. 1916-ban a harmadik probációját végezte St. Andräban. 1917–9 között a pécsi Pius Kollégiumban tanított, 1919-től Pozsonyban volt miniszter és a Mária-kongregációk prézese, magyar nyelvű szónok. 1921–5 között a pesti jezsuita templomban előbb délutáni szónok és falusi missziós, majd lelkész és a Mária-kongregációk prézese volt. 1926–30 között Szegeden volt lelkész, Mária-kongregációk prézese. 1930–47-ig Bp.-en működött mint miniszter, majd socius, a Mária-kongregációk prézese, lelkigyakorlat-vezető. 1948–50 között Nagykapornakon volt spirituális. A feloszlatáskor Kunszentmártonba internálták. 1951-től haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.

M: Harc a lelki szabadságért. (Rétháti Gyula néven.) Pécs, 1919. Ir: PÁL 170; MJTN 59.született: 1623-11-30, Béládbelépés: 1643-10-17, Bécsfogadalom: 1661-03-13, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1658-0-0meghalt: 1692-05-15, Győrbeszélt nyelvek: magyar

Elwanger Ferdinánd

1636. szept. 23. Regensburg. SJ 1652. nov. 19. Bécs. Psz. 1666. Graz. F. 1670. febr. 2. Győr. †1700. júl. 18. Leoben.

Regensburgban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A bölcseleti tanulmányokat 1656–8-ban, a teológiát 1663–7-ben Grazban végezte. Rögtön utána Judenburgba került a harmadik probációba. Első állomáshelye Győr volt 1669–71-ben, fő munkaterülete a lelkpásztorkodás. Utána Bécsben 1672–8 között a tartomány gazdasági ügyeit intézte. 1679–81-ben Győrben a kollégium rektora volt. A következő évben Bécsben dialektikát tanított. 1683-ban a svédországi misszió tagja volt. Egy év múlva vissszatért Bécsbe, ahol négy év alatt különböző lelkipásztori feladatokat végzett, majd 1686–8-ban a tartományfőnök titkára volt. Utána rektorként működött 1689-től Laibachban, 1692-től Klagenfurtban és 1695-től Passauban. 1699-ben vezette a harmadik próbaévet Judenburgban; innen egy év múlva Leobenbe került, ahol rövidesen meghalt.

Ir: Nom. I. 288.született: 1636-09-23, Regensburgbelépés: 1652-11-19, Bécsfogadalom: 1670-02-2, Győrpapszentelés: 1666-0-0, Grazmeghalt: 1700-07-18, Leoben

Enders Karl

1660. jan. 12. Laibach. Nyelv: szlovén, német. SJ 1676. nov. 10. Bécs. Psz. 1690. Graz. F. 1694. febr. 2. 4 fog prof. Graz. †1727. nov. 8. Laibach.

A középiskolát szülővárosában végezte, onnan lépett be a bécsi újoncházba. Két év múlva szülővárosában tanított. 1681–3-ban Grazban végezte a bölcseletet. Utána egy-egy évig Laibachban, Goriziában, majd újra Laibachban tanított. A teológiára Grazban került 1687–90-ben. Ott szentelték pappá az utolsó évben. Utána két évig hitszónokként működött Pletriában és szülővárosában. 1693-ban Judenburgban volt harmadik probációban. Utána megkezdte főiskolai pályafutását: 1694-ben Grazban etikát és történelmet tanított, utána Nagyszombatban a hároméves bölcseleti kurzust adta elő. Linzben egy évig, majd Grazban két évig kazuisztikát tanított. Így jutott el a teológia tanításáig 1702–3-ban Nagyszombatban. 1704-ben Laibachban iskolaigazgató lett. Utána két évig Grazban tanított teológiát, majd négy évig rektor volt Laibachban. 1711–2-ben szentírástant adott elő Grazban és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1713-tól haláláig szülővárosában dolgozott mint iskolaigazgató, a kánonjog professzora és könyvtáros. Két könyve Nagyszombatban jelent meg.

M: Philosophus civilis. Nagyszombat, 1696; Character hominis literati. Nagyszombat, 1697; Idea theologi. Graz, 1705. Ir: Nom. I. 289; RMK II. 1846; So III. 392; St 72; Szi II. 1292–3.született: 1660-01-12, Laibachbelépés: 1676-11-10, Bécsfogadalom: 1694-02-2, Graz, 4 fog prof.papszentelés: 1690-0-0, Grazmeghalt: 1727-11-8, Laibachbeszélt nyelvek: német

Endre János

1627. jún. 24. Gyöngyös. SJ 1653. okt. 7. Bécs. Psz. 1662. Nagyszombat. F. 1667. aug. 15. C. sp. Kassa. †1680. nov. 17. Győr.

Gyöngyösön született, huszonhat éves korában, Bécsben lépett be a Társaságba. Tanulmányait Grazban és Nagyszombatban végezte. Ott szentelték pappá 1662-ben. 1663–4-ben Gyöngyösön tanított, utána végezte 1665-ben Judenburgban a harmadik próbaévet. Utána egy évig még tanított Ungváron. 1667–9-ben Szatmáron volt hitszónok és népmisszionárius. Lelkipásztori munkakörben dolgozott Munkácson és Nagyszombatban. 1675-ben Komáromból a két dunai sziget, Ekel és Oranics híveit gondozta. Utolsó állomáshelyén, Győrben 1676-tól haláláig lelkipásztori feladatokat látott el.

Ir: Nom. I. 290.született: 1627-06-24, Gyöngyösbelépés: 1653-10-7, Bécsfogadalom: 1667-08-15, Kassa, C. sp.papszentelés: 1662-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1680-11-17, Győr

Endrődy (Jambrekovich) László

1905. júl. 17. Nyelv: magyar. SJ 1932. máj. 3. Elb. 1963. †1975. júl. 10. San José.

1932. május 3-án, huszonhét éves korában lépett be a Társaságba Jambrekovich családi névvel. 1934-ben Szegeden egy évig bölcseletet tanult. Utána 1935-ben Pécsett tanított magyar és latin nyelvet. Ebben az évben vette fel az „Endrődy” nevet. 1936-ban Szegeden kezdte el teológiai tanulmányait. Akkor jelent meg Kaszap István életrajza Életet Krisztusért címmel, melyet 1944-ig még tizenöt kiadás követett, és lefordították cseh, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz és spanyol nyelvre is. A teológiát Leuvenben folytatta. 1937-ben szentelték pappá. 1940-ben a Magyar Kultúra szerkesztőségében dolgozott, és „időszerű apostolkodás”-t végzett. 1941–3 között Szegeden teológiát tanított. 1944-ben van szó az évi katalógusban először Kaszap István boldoggá avatásának előmunkálatairól. A háború után elhagyta Mo.-t. 1947-től Argentínában, Buenos Airesben tanított teológiát. 1949-től Kaszap István boldoggá avatásán dolgozott, és készült arra, hogy Kanadába költözik. 1952-ben Torontóból végzett a magyarok között lelkipásztori munkát. 1953-ban az Egyesült Államokba, West Baden Springsbe került, ahol először két évig teológiát tanított, majd a könyvtárban segített, és írással foglalkozott. 1960–62-ben Miamiban élt mint író és lelkipásztor. Ott hagyta el a Társaságot. 1975. július 10-én a kaliforniai San Joséban halt meg.

M: Emlékezés gróf Apponyi Lajosnéról. Bp., 1932; Jézus nyomában. Boldog Pignatelli József élete. (G. Bouffier művének fordítása és átdolgozása.) Bp., 1936; Életet Krisztusért. Kaszap István 1916–1935. Bp., 1936; Páter Petit hajója. Bp., 1937; Szeretettel […] szenvedéssel […] Kaszap István lelkisége. Bp., 1938; Az Úr Jézus keresztútján. Bp., 1939; Szeretet-szózat. Bp., 1940; Un jeune héros de la souffrance et de l’amour divin. Etienne Kaszap (1916–1935). Bp., 1941; Lourdesi jegyzetek. Bp., 1942; Stefan Kaszap. (Orosz nyelven.) Bp., 1943; Stefan Kaszap. Ein junges Menschenleben voll heiligen Tugendtreben. Bp., 1943; Páter Petit mosolygó élete. Bp., 1944; Hallja meg a világ és olvassa. Bp., 1944; „Örvendjetek ama napon […]”. Bp., 1944; A túlvilág titkaiból. Bp., 1944; La vida por Christo. Vida de Esteban Kaszap (1916–1935). Barcelona, 1944; „Con amor y sufrimiento”. La esperitualidad der servo de Dios Esteban Kaszap. Cádiz, 1946; Quién eres? Recuerdos del servo de Dios Esteban Kaszap. Cádiz, 1946; Hope unlimited. Little stories from the life of saintly Father Petit. H. n., 1962; Így szenvedtem. Hamilton, 1981. Ir: F-V 12–3; Gu VII. 369–70; MJTN 59–60; MKL III. 107.született: 1905-07-17, Nyelv: magyarbelépés: 1932-05-3

Ensdalner (Ennsdallner) Leopold

1731. ápr. 13. Waidhof. Nyelv: német. SJ 1748. okt. 18. Bécs. Psz. 1761. F. 1766. febr. 2. 4 fog. prof. Linz. †1795. febr. 10. Linz.

Az ausztriai Steyrből lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben volt a tanárképzőben. 1752–4-ben bölcseletet tanult Bécsben. 1755–8-ban Linzben tanított a középiskolában. 1759-ben Bécsbe került teológiára, s 1761-ben szentelték pappá. 1763-ban a bécsi Theresianumban hitszónok volt. A következő évben a harmadik probációt végezte Judenburgban. 1765–7-ben Linzben, utána két-két évig Kremsben, Pozsonyban és újra Linzben volt hitszónok. A feloszlatás után is ott működött tovább haláláig. Két hitvédelmi műve a szentmiséről és a papság szentségéről Pozsonyban jelent meg.

M: Rede auf das Herz Mariä. Bécs, 1763; Streitrede über das Opfer der Messe. Pozsony, 1770; Streitrede über das Sakrament des Priesterthums. Pozsony, 1762. Ir: Nom. I. 293; St 73; Szi II. 1308–9.született: 1731-04-13, Waidhofbelépés: 1748-10-18, Bécsfogadalom: 1766-02-2, Linz, 4 fog. prof.papszentelés: 1761-0-0meghalt: 1795-02-10, Linzbeszélt nyelvek: német

Eördögh András

1929. okt. 31. Szeged. SJ 1948. júl. 30. Bp., Psz. 1959. júl. 31. Dublin F. 1976. dec. 12. Hamilton.

A Manrézában végezte a noviciátust. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása után előző szakmájában helyezkedett el mint építésztechnikus, Bp.-en. 1956-ban elhagyta az országot, Írországba rendelték a teológia elvégzésére. 1961-ben Clevelandben végezte a terciát. 1962–3-ban Torontóban, 1964–6 között pedig Courtlandben volt káplán. 1966–71 között Alaszkában volt misszionárius, majd 1972–3 folyamán Torontóban káplán. 1973–81-ig Hamiltonban volt plébános, utána pedig 1985-ig Courtlandben. 1986–7-ben Elizabeth nővérnek segített Pakisztánban házat alapítani, de a hatósági ellenállás miatt nem járt sikerrel. 1988–92 között Chicagóban a Szent István magyar templom plébánosa. Majd hazatért Mo.-ra, felépítette a Sodrás utcai rendházakat, utána 1995-től Pilisvörösváron a Szent Erzsébet Otthonban lett gondnok és lelkész. 2008-ban visszament Kanadába, ahol Hamiltonban, a Szent Erzsébet Otthonban lelkész.

Ir: Pálos 160; MJTN 60; Missziók. BMJ 1973. 14–5; P. Eördögh András rövid életrajza. Cor Unum 191. (1988. április) 3–5; Eördögh A.: Visszaemlékezések jezsuita életemre. MJV IV. 97–132; MJN 172–3.született: 1929-10-31, Szegedbelépés: 1948-07-30, Bpfogadalom: 1976-12-12, Hamiltonpapszentelés: 1959-07-31, Dublin

Erdélyi (Jakubek) István

1885. dec. 26. Szászrégen. Nyelv: magyar, román. SJ 1925. júl. 30. Psz. 1908. júl. 14. F. 1936. aug. 15. †1973. jan. 11. Gyergyószentmiklós.

Világi papként lépett be a jezsuiták romániai rendtartományába. 1941-ben Bp.-re került a Manrézába lelkigyakorlatok tartására. A háború után visszament Erdélybe, és Szatmárnémetiben működött. 1948-ban Szamosújvárra internálták, 1954-ben vagy 1955-ben szabadult. Utána Kolozsváron volt kisegítő lelkész.

Ir: Cat. Def. II. 31; Hetényi Varga II. 73; MJTN 60–1; Godó M.: Erdélyi elhunytainkról: P. Erdélyi. Barátaink Levelei 1973. március 9. 8–9.született: 1885-12-26, Szászrégenbelépés: 1925-07-30fogadalom: 1936-08-15papszentelés: 1908-07-14meghalt: 1973-01-11, Gyergyószentmiklósbeszélt nyelvek: román

Erdélyi István

1881. okt. 22. Kiskunfélegyháza. SJ 1906. nov. 11. Nagyszombat. †1924. dec. 3. Szatmárnémeti.

1906–8-ig Nagyszombatban volt testvérnovícius, majd 1909-ben Szatmárnémetiben szakács és házi kísérő. 1910–2 folyamán Kalocsán volt betegápoló, ruhatáros, sekrestyés és házi kísérő; 1913–24-ig Szatmárnémetiben élt mint gazdasági vezető, portás, házi kísérő, házi mindenes és pincemester.

Ir: MJTN 60.született: 1881-10-22, Kiskunfélegyházabelépés: 1906-11-11, Nagyszombatmeghalt: 1924-12-3, Szatmárnémeti

Erdélyi Máté

1909. szept. 6. Mohol. SJ 1929. aug. 14. Bp. Psz. 1941. jún. 22. Szeged. F. 1947. febr. 2. Bp. †1989. okt. 12. Verőcemaros.

1929–34 között a zugligeti Manrézában elvégezte a noviciátust, utána befejezte középiskolai tanulmányait. 1935–7-ig Szegeden végezte filozófiai tanulmányait. 1938-ban a kalocsai jezsuita konviktusban volt szakaszfelügyelő. 1939–42 között Szegeden végezte a teológiát, ahol közben pappá szentelték. 1943–4 folyamán Szatmárnémetiben volt lelkész. 1947-ben a zugligeti Manrézában töltötte a harmadik probációt. 1947-ben Kalocsán volt lelkész, templomi gyóntató; 1948–50 között Hódmezővásárhelyen volt plébánoshelyettes és iskolai hittantanár. A diszperzióban az esztergom–bp.-i főegyházmegye különböző plébániáin volt kántor. 1987–9 között Verőcemaroson a szociális otthonban volt spirituális és a nővérek gyóntatója.

Ir: MJTN 61; P. Erdélyi Máté S. J. (1903–1989). Anima Una 117. (1989. december 1.) 6–8.született: 1909-09-6, Moholbelépés: 1929-08-14, Bpfogadalom: 1947-02-2, Bppapszentelés: 1941-06-22, Szegedmeghalt: 1989-10-12, Verőcemaros

Erlinger Antal

1864. máj. 3. Herzogsdorf. SJ 1890. okt. 1. F. 1901. febr. 2. †1944. ápr. 25. Nagykapornak.

1890–5 között St. Andräban testvérnovícius, majd ruhatáros és pincemester volt. 1896–1937 között Nagykapornakon élt mint gazdasági vezető, kertész, pincemester és a napi meditáció ellenőre. 1937-ben Kalocsán volt gazdasági vezető. 1938–44 között Nagykapornakon betegeskedett.

Ir: MJTN 61.született: 1864-05-3, Herzogsdorfbelépés: 1890-10-1fogadalom: 1901-02-2meghalt: 1944-04-25, Nagykapornak

Eröss Pál

1733. jan. 20. Sztropko. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1748. okt. 27. Bécs. Psz. 1762. Nagyszombat. F. 1766. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1817. Szepeskáptalan.

Kassán végezte a középiskolát és Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán volt a tanárképzőben. 1752–3-ban Grazban tanult bölcseletet. 1754–7-ben Egerben, a következőben Kassán tanított. 1759-től Nagyszombatban egy évig matematikát, négy évig teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1762-ben. 1765-ben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1766–70 között a nagyszombati szemináriumban volt nevelő. 1771-től a feloszlatásig Kassán tanított bölcseletet. Utána világi papként működött tovább, és Szepeskáptalanban kanonokként halt meg.

M: D. Ivo oratione panegyrica celebratus. Nagyszombat, 1762. Ir: LKKOS 305; MKL III. 255; Nom. I. 299; So III. 423; St 75; Szi II. 1441.született: 1733-01-20, Sztropkobelépés: 1748-10-27, Bécsfogadalom: 1766-02-2, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1762-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1817-0-0, Szepeskáptalanbeszélt nyelvek: szlovák

Ertl András

1849. jan. 25. Szentjakab. SJ 1864. júl. 30. F. 1882. febr. 2. †1895. márc. 2. Mariaschein.

A nagyszombati kétéves noviciátus után, 1871-ben Kalocsán tanított, majd 1872–4 között Pozsonyban filozófiai hallgató volt a főiskolán. 1875–6-ban újból Kalocsán oktatott, majd 1877–8-ban Innsbruckban teológiát tanult. A következő két évben újból Kalocsán tanított. 1881-ben St. Andräban végezte a terciát. Utána haláláig ismét Kalocsán tanított, fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki mint főgimnáziumi felügyelő, irodavezető, tanácskozmányi jegyző. Élete utolsó éveiben a főgimnázium igazgatója volt.

Ir: MJTN 62; Ertl András SJ. A Kalocsi Gimnázium Értesítője. 1895. 45–7; Magyar Jezsuiták 108–14; KK 142; Kerkai 133.született: 1849-01-25, Szentjakabbelépés: 1864-07-30fogadalom: 1882-02-2meghalt: 1895-03-2, Mariaschein

Ertl Tobias

1685. szept. 3. Weitra. Nyelv: német. SJ 1701. dec. 8. Bécs. Psz. 1714. Graz. F. 1719. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1753. dec. 5. Žireč.

Az ausztriai Krems jezsuita iskolájából lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után Leobenben tanult a tanárképzőben. A bölcseletet 1705–7 között Grazban végezte. Utána három évig Bécsben és egy évig Passauban tanított a középiskolában. 1712–5-ben Grazban volt a teológián, majd Judenburgban a harmadik probációban. 1717-től Grazban először a humaniorát, majd a bölcseletet tanította. 1720–6 között Budán egy évig bölcseletet tanított, öt évig ünnepi hitszónok volt, majd a Vízivárosban lett házfőnök és plébános. 1730-tól Budán rektorként és plébánosként működött. 1733-ban Bécsújhelyen lett rektor, majd 1736-tól haláláig a csehországi Žirečben házfőnök.

M: Quinque annorum trophea post fusum et fugatumque ad Petrovaradini moenia Turcam […] Graz, 1717. Ir: Nom. I. 301; St 75.született: 1685-09-3, Weitrabelépés: 1701-12-8, Bécsfogadalom: 1719-02-2, Graz, 4 fog. prof.papszentelés: 1714-0-0, Grazmeghalt: 1753-12-5, Žirečbeszélt nyelvek: német

Esterreicher (Oesterreicher) X. Ferenc

1711. jan. 9. Vál. Nyelv: német, szlovák. SJ 1727. okt. 14. Trencsén. Psz. 1740. F. 1745. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1788. Besztercebánya.

Besztercebányáról lépett be a Jézus Társaságba. Próbaidejét Trencsénben végezte. Utána Szakolcán volt a tanárképzőben. A bölcseleti tanulmányokra Bécsbe került 1731-ben. 1734–5-ben Szakolcán, 1736-ban Eperjesen tanított. 1737–40-ben Kassán volt teológus. A harmadik próbaévet Besztercebányán végezte. 1742–3-ban Liptószentmiklóson volt népmisszionárius. Onnan Kassára került. 1744-ben matematikát tanított. A következő három évben előadta a teljes bölcseleti kurzust. 1748–9-ben kontroverziát tanított, 1750-ben pedig Budán kazuisztikát adott elő. A következő évtől haláláig a lelkipásztorkodásban vett részt. Lőcsén, Kassán, Szakolcán és Zsolnán hitszónok, 1758-ban Egerben és a következő évben az országban népmisszionárius volt. 1760–9-ig Szakolcán, 1770-ben Pozsonyban, majd Selmec- és Besztercebányán a feloszlatásig katekétaként működött. Több könyvet jelentetett meg 1747–8-ban Kassán.

M: Anonymi Belae Regis Notarii Historia Hungarica. Kassa, 1747; Quod bonum, felix, faustum fortunatumque sit. Kassa, 1747; Exercitatio rhetorica. Kassa, 1748; Speculum immaculatum. Kassa, 1748; Annus sanctus. Kassa, 1748; Boethius, De consolatione philosophiae. Kassa, 1748. Ir: Nom. 302–3; Pe 850; Petrik 1712–1860/V VII; So III. 460–1; St 76.született: 1711-01-9, Válbelépés: 1727-10-14, Trencsénfogadalom: 1745-02-2, Kassa, 4 fog. prof.papszentelés: 1740-0-0meghalt: 1788-0-0, Besztercebányabeszélt nyelvek: szlovák

Etsedi András

1637. nov. 30. Ecsed. SJ 1656. nov. 1. Trencsén. Psz. 1669. Kassa. F. 1673. aug. 15. Sopron. C. sp. †1704. szept. 13. Sárospatak.

Tizenkilenc éves korában Trencsénben lépett be a Társaságba. A bölcseletet 1660–2-ben Kassán, a teológiát 1666-ban Nagyszombatban, majd 1667–9-ben Kassán végezte. 1670–1-ben Ungváron tanított. 1673-ban Sopronban a ház gazdasági ügyeit intézte. A következő évben Besztercebányán hitszónok, majd Nagyszombatban hitoktató volt. 1675–6-ban Rozsnyón volt házfőnök. A következő két évben Ungváron intézte a ház ügyeit. 1678-ban Sárospatakon volt lelkipásztor, majd visszatért Ungvárra előző hivatalába. 1680-ban újoncmester volt. 1681-ben visszatért házgondnoki feladatához. 1685–6-ban Ecseden lelkipásztor, 1687–91-ig Sárospatakon házfőnök volt. A következő évben Rozsnyón, 1693–6-ig Sopronban, 1697–8-ban Egerben volt lelkipásztor. Úgy látszik, hogy ettől az időtől kezdve fizikai ereje fogyni kezdett. 1699-ben Gyöngyösön, 1700–1-ben Kassán, 1702-ben Ungváron és 1703-tól haláláig Sárospatakon volt házi lelkiatya.
F

Ir: Nom. I. 303–4.született: 1637-11-30, Ecsedbelépés: 1656-11-1, Trencsénfogadalom: 1673-08-15, Sopron, C. sp.papszentelés: 1669-0-0, Kassameghalt: 1704-09-13, Sárospatak