Brzozowski Tadeusz

1749. okt. 21. Königsberg. Nyelv: orosz. SJ 1765. aug. 26. Nyaszvizs. Psz. 1775. Wilna. F. 1784. febr. 2. 4 fog. prof. Połock. †1820. febr. 5. Połock.

A poroszországi Königsbergben született 1749-ben, és a fehéroroszországi Nyaszvizsban lépett be 1765-ben a Társaságba. 1767–70 között Slutskban retorikát, görög és francia nyelvet, majd klasszikus irodalmat tanult. 1770–3-ig Nyaszvizsban végezte a bölcseleti tanulmányokat. A Társaság feloszlatása után a wilnai akadémián tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1775-ben. Néhány évig litván nemesek fiainak nevelője volt, majd Minszkben francia nyelvet tanított.
1782-ben Połockban csatlakozott a jezsuitákhoz. 1784–5-ben Orsában volt rektor és némettanár, majd ugyanezekben a hivatalokban 1785–9 között Połockban. Utána egy évig vityebszki rektor volt, majd visszatért Połockba, ahol 1797-ig maradt különböző munkakörökben, mellette keresett hitszónok volt. 1797-ben a Társaság titkára lett mindhárom vikárius alatt. Ő tartotta a kapcsolatot az európai exjezsuita csoportokkal is. P. Gabriel Gruber rendfőnök halála után az V. rendgyűlés 1805. szeptember 14-én őt választotta utóddá. Még a kongregáció alatt köszönőlevelet intézett VII. Piusz pápához a Társaság visszaállításáért Szicíliában.
Kormányzása elején a rend helyzete Fehéroroszországban kedvezőnek volt mondható. 1803–5 között százhárman léptek be a Társaságba, köztük huszonnyolc pap. 1805-ben a létszám a következő volt: száznegyvenöt pap, száz tanuló rendtag és nyolcvannyolc testvér, összesen háromszázharminchárom fő. Ezek a jezsuiták hét kollégiumban és egy rendházban laktak. A wilnai állami egyetemnek felügyeleti jogai voltak a Társaság iskoláira is, ami sok nehézséget okozott. Brzozowski 1812-ben elérte Sándor cárnál, hogy a połocki kollégium egyetemi rangú akadémia és egyben a jezsuita kollégiumok felügyelője legyen. A połocki jezsuita nyomda adta ki az iskolai tankönyveket és a vallásos irodalmat latin, lengyel, orosz, francia, német és litván nyelven. Brzozowski Szentpéterváron székelt titkárával és egy asszisztenssel, a másik három különböző kollégiumokban lakott. A kormányzásra szinte semmi befolyásuk nem volt. Fehéroroszországban a jezsuiták komoly apostoli munkát végeztek. 1810-ben tíz plébániát és tizenhét missziós állomást láttak el, abban az évben 161 693 gyónást hallgattak, 6427 szentbeszédet tartottak, 5963 keresztelést végeztek és 2299 személyt készítettek elő a szentáldozásra.
Brzozowskinak gondja volt az észak-amerikai misszióra is. 1806-ban onnan exjezsuitákat hívott Fehéroroszországba, missziójuk elöljárójává Robert Molineux-t nevezte ki, és megerősítette a Georgetown egyetemen egy újoncház alapítását.
Kormányzása idején, 1814. augusztus 7-én került sor VII. Piusz pápa Sollicitudo omnium ecclesiarum bullájával a Társaság teljes visszaállításására. Brzozowski itáliai delegátusa, Luigi Panizzoni vette át a pápai bullát. Így Brzozowski általános rendfőnökké lett.
A Társaság visszaállítása és annak szükségszerűsége, hogy a rendfőnök Rómába költözzön, nagyon nehéz helyzetbe hozta az oroszországi jezsuitákat. Az orosz körök ezt a helyzetet úgy fogták fel, hogy az a cár uralmát gyengíti. A nacionalista és konzervatív körök azt követelték, hogy Oroszország minden kapcsolatot szakítson meg Nyugat-Európával. Az első akció 1816. január 1-jén történt, amikor a jezsuitákat kitiltották Szentpétervárról, elvették a rendfőnökséget, a Szent Katalin-templomot és a nemesi konviktust.
A jezsuiták teljes kiűzetését az Orosz Birodalomból valószínűleg már 1816-ban tervezték. Brzozowski szeretett volna Rómába utazni, de az orosz hatóságok ezt megtiltották. Így két francia atyát küldött haza, ahol 1814-től Pierre de Clorivière volt a tartományfőnök. Belgiummal is felvette a kapcsolatot másik két atya útján. 1815-ben Manoel de Zúñiga atyát nevezte ki spanyol tartományfőnöknek. 1819-ben VII. Ferdinánd spanyol király kérte VII. Piusz pápát és Sándor cárt, hogy küldjenek neki negyven jezsuitát. Itáliában szó volt arról, hogy újra megnyitják a Római Kollégiumot. Oroszországban megkezdték az előkészületeket, hogy kiket küldjenek oda.
Brzozowski halála előtt kinevezte a római P. Luigi Petruccit a rend vikáriusává. Połockban halt meg 1820. február 8-án. Március 20-án az orosz kormány kiűzte a jezsuitákat az országból, azokra az okokra hivatkozva, amelyek miatt 1816-ban el kellett hagyniuk Szentpétervárt.

Ir: Generálisok 58–62.született: 1749-10-21, Königsbergbelépés: 1765-08-26, Nyaszvizsfogadalom: 1784-02-2, Połock, 4 fog. prof.papszentelés: 1775-0-0, Wilnameghalt: 1820-02-5, Połockbeszélt nyelvek: orosz