Csávossy Elemér

1883. okt. 24. Papd. Nyelv: magyar. SJ 1903. febr. 1. St. Andrä. Psz. 1911. júl. 14. Bp. F. 1920. márc. 25. 4 fog. prof. 1924–7, 1949–51: tartományfőnök. †1972. aug. 12. Pannonhalma.

Bánsági nagybirtokon gazdálkodó bárói családból származott mint a legfiatalabb, tizedik gyermek. Elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte otthon. 1893-ban Kalocsán az internátus növendékeként kezdte a középiskolát, melyet a bécs-kalksburgi jezsuita gimnáziumban fejezett be. 1903-ban az ausztriai St. Andräban lépett be a Társaságba, ahol a kétéves próbaidő végeztével retorikai tanulmányokat is folytatott. 1905–8 között bölcselethallgató volt Pozsonyban, 1909–12-ben teológus Innsbruckban, és a következő évben harmadik probációs a belgiumi Drongenben. 1913–5 között matematika-fizika szakon szerzett tanári oklevelet. 1916-tól Kalocsán tanította először szakjait, majd 1919-től bölcseletet az odakerült főiskolán. 1921–4 között Nagybecskereken lelkipásztor és misszinárius volt. 1924-ben, a Délvidékről való visszatérte után hamarosan tartományfőnök lett. Kormányzása idejére esett az elvállalt kínai misszió szerencsés fejlődése. Nevéhez fűződik a Manréza lelkigyakorlatos ház és a noviciátus létesülése Bp.-en. Ő segítette elő a vizitációs rend mo.-i megtelepedését is. 1927 szeptemberétől Szegeden az egyházmegyeközi szemináriumban szónoklattant tanított, s részt vett a lelkipásztori munkában is. 1928–32-ig tanár és az internátus vezetője, 1935-ig rektor és a gimnázium igazgatója volt Kalocsán. A fiatal Kerkai Jenő egy kis cikket írt a vatikáni Osservatore Romano alapján Jézus szegényekhez való viszonyáról, melyre az érsekségtől nem kapta meg a nyomtatási engedélyt. Csávossy mint rektor tiltakozott emiatt az általános helynöknél, az felkérte őt, hogy tartson előadást a kalocsai Urak Társadalom- és Természettudományos Körében nézeteiről. Mindez közvetlenül a pápa szociális körlevele, a Quadragesimo Anno megjelenése előtt történt. Az előadásnak nagy sikere lett. A Magyar Kultúra 1931. április 5-i számában megjelent a szöveg. A napilapok vezércikkekben elismerően, a katolikus Nemzeti Újság tartózkodóan, a szociáldemokrata Népszava ellenségesen írt róla. Csávossy munkájában nem maradt a társadalmi problémák tárgykörében. Rendi feladatai más irányba terelték. 1935–9-ben Szegeden a harmadik probációt végző atyák vezetője lett. 1940–42-ben Kassán a bölcseleti főiskola rektora, majd újra a probációsok főnöke előbb Szegeden, utána Bp.-en a Manrézában. Ezekben az években fontos szerepe volt az Unum Szövetség megalapításában és posztulátorként több boldoggá avatási per elindításában (Bogner Mária Margit, Kaszap István és Batthyányi-Strattmann László, 1946-ban Apor Vilmos). 1949. szeptember 15-én vette át a magyar rendtartomány irányítását. 1951. május 7-én a rendőrség letartóztatta. 1952-ben nyolc és fél évi börtönbüntetésre ítélték. A rabságban sokat kellett szenvednie. 1956 októberében szabadult. Utána Budapesten a piaristák szomszédságában, a Mikszáth Kálmán téren talált menedéket. 1961-től a pannonhalmi szerzetesi szociális otthon lakója lett, ahol 1972-ben halt meg.

M: Die Wonne der Schöpfung. Innsbruck, 1909; Jézus szent Szívének ájtatossága. Bp., 1916; Zrínyi-Gárda. Kalocsa, 1920; Szociáldemokrácia, kommunizmus és kereszténység. Kalocsa, 1920; Der Lebenstrom. Szabadka, 1923; Szentbeszédek. 1–6. füzet. Kalocsa, 1923–4; Bepillantások az Ember Fiának Szívébe. Bp., 1925; Szűz Mária titka. Bp., 1926; Imádság és elmélkedés. Bp., 1926; Ádventi elmélkedések. Bp., 1926; Az áldozatos lelkek iskolája. Bp., 1928; Kérjétek az aratás urát. Bp., 1929; Újabb harcok az okság elve körül. Kalocsa, 1929; Az Úr kis kedveltje. Bp., 1930; Egy szent végső szavai. Bp., 1930; Macht oder Ohnmacht des Katolizismus. Freiburg, 1931; A lélek miséje. Bp., 1932; A kapitalizmus és a szocializmus harca. Kalocsa, 1932; A katolicizmus társadalmi ereje és feladatai. Kalocsa, 1932; Az új társadalmi rend. Kalocsa, 1932; A mai kapitalizmus és annak elmélete. Szombathely, 1932; A „Rerum novarum” szelleme és az ifjúság nevelése. Kalocsa, 1932; A kibontakozás útja. Bp., 1933; A szentóra. Bp., 1933; Rózsaszirmok. Liziöi kis szent Teréz imakönyve. Bp., 1934; „Énekeljetek az Úrnak.” Az Énekek Éneke elmélkedésekben. Bp., 1934; Örök igazságok. Bp., 1934; Egy sír a Duna felett. Bp., 1934; Jézus Szíve elmélkedések. Bp., 1934; A szent imaóra. Kalocsa, 1934; A nagy Király nyomdokain. Bp., 1935; Une tombe près du Danube. Lille, 1935; Ut sint unum. A krisztusi szeretet forrásai. Bp., 1935; Együtt a Mesterrel. Bp., 1935; Egy élet Jézusért. Tóth Ilonka élete. Bp., 1936; Kereszt és feltámadás. Bp., 1936; Kis elmélkedések Jézus Szíve-zsolozsmájáról. Bp., 1937; Szent Ignác-kilenced. Bp., 1937; A szeretet nagy titka. Bp., 1937; Az újjászületés szentsége. Bp., 1937; Az idők nagy jele. Bp., 1937; Az Unum Szövetség kis katekizmusa. Bp., 1937; Ave Maria. Bp., 1938; Ünnepek ünnepe. Bp., 1938; Elmélkedések a szent Vérről. Bp., 1939; Túlvilági valóságok és szociális problémák. Bp., 1939; Egy leány élet elindul a jó istenhez vezető úton. Bp., 1940; „Mondj szívem dalt.” Szent kilenced Szűz Mária tiszteletére. Bp., 1940; Ige és élet. 2 k. Bp., 1940–1; Manréza iskolája. Bp., 1941; Érd angyala. Bogner Mária Margit nővér élete és erényei. Bp., 1941; Met Jesus. Hart woor cogen. Roermond, 1941; Isten szolgája, Kaszap István boldoggá és szentté avatása pörében bizonyításra előterjesztett cikkelyek. Szeged, 1941; Sponsa Dei. Rákospalota, 1942; Adventi és karácsonyi elmélkedések. Bp., 1942; A szívek királynője. A tökéletes Mária-tisztelet rövid ismertetése. Bp., 1944; Szűz Mária szeplőtlen szívének tisztelete. Bp., 1944; Nagy jel az égen. Mária-tiszteletünk alapjai és gyakorlata. Bp., 1947; Máriát dicsérni hívek jöjjetek! Bp., 1948; Jézus Szent Szívének tisztelete. (Kézirat gyanánt.) Bp., é. n.; Előkészület a keresztény házasságra. Bp., é. n; Szociális igazságosság. Bp., é. n.; Versek 1913–1963. (Kézirat.) Boldogság útja. Személyeink felajánlása Jézus Szent Szívének. Hamilton, é. n.; Versek. Válogatás. (Kézirat gyanánt.) Bp., é. n.; Együtt a mesterrel. Parma (Ohio), 1977; Életem állomásai és beosztásaim. Lelkiéletem korszakai. KMJ I. 282–3; Misztikus versek. Kecskemét, 2002; Jézus Szent Szívének tisztelete (Kézirat gyanánt). Ir: Cat. Def. II. 22; DHCJ II. 1016; F–V 10–2; Gu IV. 707–10; MJTN 47; KML II. 392–3; Hetényi Varga II. 43–64; Pálos 168; Petrik 1912–20/I; Tóth 13–4; ÚMÉL I. 1106; Csávossy Elemér (1883–1972). Anima Una 43. (1972. november) 14–8; P. Csávossy Elemér SJ (1883–1972). BMJ 1973. 2; P. Csávossy Elemér SJ (1883–1972). Szolgálat 17. (1973. húsvét) 103–5; P. Csávossy elfogatása. A Szív 52. (1976. március) 3, 208–12; Bányai L.: Csávossy Elemér. Kitárul a világ. Bukarest, 1978. 69; Péteri J. (Petruch A.): „Ha szentté nem leszek, hiába születtem” Csávossy Elemér élete (1883–1972). New York, 1980; Pálos A.: Csávossy Elemér ötven éve szerzetes. Rostában. Hamilton, 1985. 103–5; Petruch A.: Csávossy Elemér élete (1883–1972). KMJ I. 209–83; Ágotha T.: Csávossy Elemér. Megalkuvás nélkül. Bp., 1995. 81; Pálos A.: Csak a szépre emlékezem. A Szív 78. (1992. január) 1, 10–2, 78. (1992. február) 2, 63–4, 78 (1992. május) 5, 203–4; Ádám J.: †P. Csávossy Elemér. ProvH 69. (2001. január–február) 46–7; Hámori P. Jezsuita társadalmi gondolkodók Magyarországon 1931–1944. Varga László és Csávossy Elemér páterek a magyarság életproblémáiról. MJK 607–21; Miklósházy 25–6.született: 1883-10-24, Papdbelépés: 1903-02-1, St. Andräfogadalom: 1920-03-25, 4 fog. prof.papszentelés: 1911-07-14, Bpmeghalt: 1972-08-12, Pannonhalmabeszélt nyelvek: magyar