Dobokay Sándor

1567 k. Erdély. Nyelv: magyar. SJ 1587. márc. Krakkó. Psz. 1593. F. 1603. febr. 2. 4 fog. prof. Vágsellye. †1621. okt. 13. Zágráb.

Református nemesi családból származott. A középiskolát Kolozsváron a jezsuitáknál végezte. Itt tért át a katolikus vallásra körülbelül egy időben Pázmány Péterrel. Megtérésénél saját bevallása szerint a rektor, Ferdinand Capece és a Mária-kongregáció prézese, Geronimo Fanfoni voltak rá hatással. 1587-ben lépett be a krakkói újoncházba. A próbaévek után Poznańban egy évig bölcseletet tanult. A lengyel klímát szervezete nem tudta elviselni, ezért a következő évben Bécsben kezdte meg a teológiát. 1593-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Vágsellye volt, feladata hitszónok. Onnan részt vett Esztergom ostromában, ahol Balassi Bálint halálos sebesülése után rábízta még befejezetlen Campianus-fordítását. 1595-ben magyar tábori lelkész volt Turócon. A következő évben Grazba került, ahol még egy évig teológiát tanult. 1597-ben Vágsellyén lett elöljáró, majd rektor. Ettől kezdve élete végéig majdnem állandóan vezetői feladatokat látott el. 1605-ben a Bocskai-felkelés miatt menekülnie kellett. Egy évig Bécsben volt, és az évi katalógus szerint „Mo. érdekében dolgozott”. Itt fejezte be és adta ki a Campianus-fordítást. 1607-ben újra Vágsellyén lett rektor. A következő évben a pozsonyi, 1609–12 között a homonnai misszióban dolgozott. 1613-ban Zágrábban volt rektor, majd visszatért Homonnára, ahol az egész környék urával, a katolikus hitre tért homonnai Drugeth Györggyel Homonnán előbb rendházat, majd 1617-ben kollégiumot alapított. Két évvel később Bethlen Gábor támadásakor a jezsuitáknak menekülniök kellett. 1620 őszéig Krakkóban tartózkodott, majd Bécsen keresztül Zágrábba ment, ahová rektorrá nevezték ki, de rövidesen meghalt. A Campianus-fordítás mellett ismert tény, hogy magyarra fordította a Jézus Társasága szabályait. Nagyon valószínű, hogy az ő műve az a kéziratos fordítás, melyet ma az ELTE könyvtárában őriznek. 1619-ben az évi lelkigyakorlat alatt írt egy latin nyelvű önéletrajzot, mely nem annyira életútja, hanem hivatásának és Isten kegyelme működésének leírása, mely tükrözi egy a lelkigyakorlatok, elmélkedő imádságok és a napi lelkiismeret-vizsgálat által kiművelt szerzetes lelki életét. A hittudományban való jártasságát mutatja, hogy tagja volt annak a bizottságnak, mely Káldi György szentírásfordítását felülvizsgálta.

M: Sándor Dobokay’s autobiographische Aufzeichnungen (1620). Kiadta Molnár A. AHSI 66. (1997) 75–88. Ir: CPA I. 655; Guilhermy II. 292; MAMŰL II. 213; MKL II. 643; Po III/1 6136–7; Po Magyar 807–8; ÚMÉL II. 184; Nagy B.: P. Dobokay Sándor SJ 1565–1621. Katholikus Hitvédelmi Folyóirat 16. (1904) 505–7, 547–53; Velics I. 120–2; Bangha 162; Erdélyi P.: Dobokay Sándor levelei Melith Péterhez. ItK 73. (1969) 719–21.született: 1567-0-0?, Erdélybelépés: 1587-03-0, Krakkófogadalom: 1603-02-2, Vágsellye, 4 fog. prof.papszentelés: 1593-0-0meghalt: 1621-10-13, Zágrábbeszélt nyelvek: magyar