Fasching Ferenc

1686. aug. 12. Nagyszombat. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1702. okt. 27. Bécs. Psz. 1717. Bécs. F. 1720. febr. 2. 4 fog. prof. Szakolca. †1747. júl. 6. Gyöngyös.

A kézírásos 1703-as katalógusban a bécsi újoncházban „Georgius Fossingh” név alatt szerepel. A próbaidő után Leobenben volt a tanárképzőben. 1706-ban Bécsben kezdte meg a bölcseletet, a második évet Nagyszombatban végezte, a harmadikat a bécsi Pázmáneumban, ahol a Nagyszombatból elűzött tanuló rendtagok menedéket kaptak. Utána egy-egy évig középiskolában tanított Pozsonyban, Győrben, Sopronban, Nagyszombatban és Kassán. 1714–7-ben Bécsben volt teológus, ahol pappá szentelték. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1719–20-ban Szakolcán a középiskolában tanított. A következő évben Kassán matematikát adott elő. 1726-ban Trencsénben, 1727–9-ben Pozsonyban és 1730-ban Besztercebányán lelkipásztori munkát végzett. A következő évben Turócon házi lelkiatya volt. 1732–3-ban Győrben a konviktust vezette. Utána egy-egy évig Egerben kontroverziát tanított, Szatmárnémetiben házfőnök, Kolozsváron a kontroverzia és Budán a kazuisztika tanára volt. 1738–42-ben Kassán a konviktust vezette. A következő két évben Kolozsváron kontroverziát adott elő. 1745-ben Linzben házgondnok, valamint magyar és szlovák lelkipásztor volt. 1746–7-ben Egerben házi lelkiatyaként működött. Gyöngyösön halt meg. Két könyvében Erdélyről tárgyalt, de írt hitvédelmi művet is.

M: Allegoria sacra in Daphnide Deum hominem exhibens. Nagyszombat, 1712; Mausoleum honoris sociis Jesu. Kassa, 1713; Vetus Dacia. Kolozsvár, 1725; Soliloquia sacra. Pozsony, 1729; Dacia Siculica. Pozsony, 1731; Quinquaginta motiva ad praeeligendam Catholicam Religionem. Kolozsvár, 1743. Ir: LKKOS 325; MAMŰL III. 24; MKL III. 510; Nom. I. 317–8; Petrik 1712–1860/I; So III. 547–9; St 78; Szi III. 199–200.született: 1686-08-12, Nagyszombatbelépés: 1702-10-27, Bécsfogadalom: 1720-02-2, Szakolca, 4 fog. prof.papszentelés: 1717-0-0, Bécsmeghalt: 1747-07-6, Gyöngyösbeszélt nyelvek: szlovák