Forró (Nebl) Ferenc (kínai nevén: Szung Pao’an)

1914. márc. 20. Hajós. SJ 1930. júl. 30. Bp. Psz. 1941. jún. 22. Szeged. F. 1947. febr. 2. Szeged. †1974. jan. 13. Schrobenhausen.

Egyszerű szülők gyermekeként született. Ikertestvére, János, Alpár néven lett ferences szerzetes(1914-1963). Szegény sorban járta ki a helyi elemi iskolát. Mivel a két testvér egyidejű taníttatása lehetetlennek látszott, elsőnek Ferenc került a kalocsai jezsuiták gimnáziumába, ahová két évvel később követte ikertestvére. Szerzetesi hivatást érezve, belépett a Társaságba. A szokásos rendi képzés után (a filozófiát Budapesten, a teológiát Szegeden végezte) Glattfelder Gyula csanádi püspök szentelte pappá. Utána Kolozsváron (1942), majd Hódmezővásárhelyen (1943-1945) lelkész és hittantanár volt. Hódmezővásárhely 1944. október 8-án került szovjet kézre, P. Forró még fél évig működött a legnehezebb körülmények között mint belvárosi plébános, és heti harminchat órában tanított hittant. 1945-ben Bp.-en töltötte harmadik probációját. 1946-tól Szegeden a szemináriumban volt miniszter, és felkészült a kínai misszióra. 1947 őszén elöljárói teljesítették régi vágyát, és engedélyezték, hogy megkísérelje a kínai misszióba való kijutást. 1948. január 27-én hagyta el hazáját, és körülményes úton március 12-én érkezett Pekingbe, ahol a Chabanel-nyelviskolában kínai nyelvet tanult. A háború dúlta Kínában egyre nehezebbé váló viszonyok között csak rövid ideig végezhetett missziós munkát, mivel a kommunisták 1949 augusztusában kiutasították Kínából. Rövid ideig a Kínából kiutasított európai misszionáriusok átmeneti helyén, Makaóban tartózkodott. A magyar és az ausztrál jezsuita tartomány vezetése közötti megállapodás alapján a nagyszámú, újonnan érkezett magyar bevándorló pásztorálása érdekében 1950 augusztusában Ausztrália felé vette útját. Augusztus 7-én érkezett meg Sydney-be, ahol Norman Thomas Gilroy bíboros-érsek a katolikus magyar bevándorlók lelki gondozásával bízta meg. 1950 augusztusától 1954 áprilisáig működött Sydney-ben, majd a nyugat-ausztráliai Perthbe helyezték át elöljárói. Rövid idő alatt kitűnően megtanult angolul. Forró atya két évtizedet töltött a déli kontinensen. Új-Dél-Wales állam fővárosában, Sydney-ben előbb 1950 augusztusától 1954 áprilisáig, majd 1959 és 1970 között működött. 1954-től 1959-ig a nyugat-ausztráliai fővárosba, Perth-be helyezték át elöljárói. Bár mindkét város magyar egyházközségének kiépítésében úttörő szerepet vállalt, de Sydney-ben töltött évei során a kontinensen egyedülállóan sikeres missziós munkát végzett. 1950-ben többek között Barcza György volt vatikáni és londoni magyar nagykövet közreműködésével megalapította a Regnum Marianum egyházközséget. 1951-ben pedig Nagy Kázmér közreműködésével megalapította a kontinens első rendszeres, magyar nyelvű újságját, a Dél Keresztjét (1957-1968 között Független Magyarország néven jelent meg). 1955-ben rendszeres kiadvánnyá alakította az Egyházközségi Értesítő-t. 1959-ben magyar iskolát, valamint hitbuzgalmi csoportokat szervezett. Kezdeményezésére a rockwoodi temetőben magyar temető részleg létesült, ahol helyet kapott Ausztrália első magyar hősi emlékműve (a Hősök Keresztje, 1966) is. Fő műve azonban a Szent Erzsébet Idősek Otthona, amelynek alapkövét többévi szervezés, gyűjtés és áldozatos munka után 1966-ben rakták le (Dean Park városrész). Az Otthon 1967-ben nyílt meg, azóta folyamatosan bővül és szépül. Az alapító, aki egyúttal az első igazgató is volt, emlékét itt egy épületszárny (Forró Wing) és üvegablak őrzi. Forró atya egészsége azonban időközben egyre jobban felőrlődött. Kis híján végzetes szívroham érte 1968-ban. Hosszú kórházi kezelés következett, majd a szabbatikum, világkörüli utazás, meglátogatta ikertestvérének a sírját az Egyesült Államokban, és enyhébbnek szánt canberrai beosztás következett. Időközben újabb egészségi problémák merültek fel, ezért elöljárói Európába helyezték át. Új szolgálati helyén, a felső-bajorországi Schrobenhausenban, az angolkisasszonyok nevelőintézetében lelkipásztorként működött haláláig. Pullachban (Bajorország) temették el.

Ir: MKL III. 752; MJTN 71; Forró Ferenc Jézus-társasági atya. Ausztráliai Magyarság 7. (1970) 1; Békési I.: P. Forró Ferenc SJ 1914–1974. BMJ 1974. 18; †P. Forró Ferenc S. J. 1914–1974. Magyar Élet 1974. február 9. 4; Volt lelkipásztorunk emlékére Perthi Magyar Hírek 1974. február 6-7. ;P. Forró Ferenc SJ (1914–1974). Anima Una 47. (1974. március) 10–6; Holovics F.: Forró Ferenc (1914–1974) Barátaink Levelei 1974. január 20. 14–5.; Békési I.–Radányi R.: P. Forró Ferenc SJ (1914–1974). Szolgálat 24. (1974. Péter-Pál) 102–3; MEIL 285; MJV IV. 294–6.született: 1914-03-20, Hajósbelépés: 1930-07-30, Bpfogadalom: 1947-02-2, Szegedpapszentelés: 1941-06-22, Szegedmeghalt: 1974-01-13, Schrobenhausen