Frivaldszky János

1730. dec. 10. Pozsony. Nyelv: magyar, német, szlovák. SJ 1746. okt. 17. Bécs. Psz. 1760. Nagyszombat. F. 1765. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1784. Szepeskáptalan.

Pozsonyban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1749-ben Szakolcán végezte a tanárképzőt. 1750–2-ben Bécsben tanult bölcseletet. Utána Pozsonyban grammatikát tanított. 1754–5-ben Bécsben matematikát tanult, majd 1756-ban Budán, 1757-ben Nagyszombatban retorikát tanított. 1758-ban Bécsben kezdte a teológiát, majd egy év után Nagyszombatban folytatta. 1760-ban szentelték pappá. 1762–3-ban Bazinban, 1764-ben Gyulafehérváron grammatikát, 1765–73 között Kolozsváron matematikát tanított, és könyvtáros volt. Érdekelték a természettudományok. 1766-ban a vasról, a következő évben Erdély ásványairól adott ki könyvet, melyet a volt jezsuita novícius, neves ásványkutató és az osztrák szabadkőművesek vezetője, Born Ignác támadott erősen. A nagyon elhanyagolt agrártudományok Erdélyben gyakran vezettek éhínséghez. Ezért kezdett ezzel és a táplálkozás problémáival is foglalkozni. 1769-től létezett Erdélyben egy Agrártudományi Társulat, melynek legaktívabb tagjai közé tartozott, erről a társulat aktái tanúskodnak. Éhínség esetén javasolta, hogy csicsókából is süssenek kenyeret, és a búza helyett kukoricából égessenek pálinkát. 1771-ben tanácsolta a kormánynak, hogy kákából is készítsenek papírt, mert az nagy mennyiségben található az országban. Mária Teréziától nyugdíjat kapott, és kanonok lett Szepeskáptalanon, ahol 1784-ben meghalt.
M: Diploma Andreae II. Kolozsvár, 1760; Dissertatio de natura ferri et ferrariis regni Hungariae ac Transilvaniae. Kolozsvár, 1766; Mineralogia Magni Principatus Transilvaniae. Kolozsvár, 1767; Inscriptiones Romano-Dacicae. Kolozsvár, 1767; Dissertatio de agris fimandis et arendis. Kiad. Csetri A.–Engel C. Bukarest, 1970; Dissertatio de Skumpia. Kolozsvár, 1773, Bp., 1944, Bukarest, 1970; Reges Hungariae Mariani. Bécs, 1775; Heroes Hungariae Mariani. Bécs, 1775; Supellex concionatoria in festis Deiparae Virginis. I. Lőcse, 1781, II. Kassa, 1781; Értekezés a scumpiáról avagy a Cotunus Coriaria növényről Erdély Nagyfejedelemségben végzett különböző kísérletekkel. Bp., 1944; Prima lucrare agronomica de specialitate din Transilvania. Bukarest, 1970.

Ir: DHCJ II. 1531; LKKOS 364; MAMŰL III. 221–2; MKL III. 837; Nom. I. 371; Po III/1 7002–8; Po Magyar 319; Petrik 1712–1860/I; So III. 996–7; St 88; Szi III. 759–60; ÚMÉL II. 817; Frivaldszky János Dissertatio de scumpia című munkájának magyar fordítása kiegészítő botanikai adatokkal, valamint a jezsuita természetbúvár életrajzával. Bp., 1944; Csetri E.: Frivaldszky János, a természettudományok hazai úttörője. Korunk 9. (1965) 1521–6; Uő: Egy tudós a 18. századi Erdélyben. Korunk Évkönyv 1977. 233–50; Frivaldszky J. id.: A Frivaldszky családfa. Turul 1997. 109–13; Uő: Hajdani idők levétárosai. Levéltári Szemle (1998) 1. 76–8; Uő: Frivaldszky János (1730–1784) élete és munkássága. MKSz 113. (1997) 417–24; Csetri E.: Frivaldszky János, az agrártudós. Együtt Európában. I. Debrecen, 2000. 23–47; Csetri E.: Id. Fridvalszky J.: A köz hasznára – Az ég kegyelmével. Bp., 2003; Rovnyai J.: Kinek tanait követte Fridvalszki János SJ (1730–1784) gazdasági írásaiban? MJK 573–82.született: 1730-12-10, Pozsonybelépés: 1746-10-17, Bécsfogadalom: 1765-02-2, Kolozsvár, 4 fog. prof.papszentelés: 1760-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1784-0-0, Szepeskáptalanbeszélt nyelvek: szlovák