Gallus Tibor

1906. ápr. 5. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1924. szept. 7. Érd. Psz. 1934. júl. 26. Innsbruck. F. 1942. febr. 2. 4 fog. prof. Róma. †1982. márc. 3. Kostenz.

1924-ben Érden lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után 1927–9-ben bölcseletet hallgatott Szegeden. Utána Pécsett volt két évig internátusban nevelő. 1932–5 között Innsbruckban végezte a teológiát. 1934-ben ott szentelték pappá. A harmadik próbaévet Bp.-en végezte mint az újoncmester segítője. 1937–44-ben Rómában a Német–Magyar Kollégiumban a teológusok tanulmányi felügyelője volt. Itt rakta le későbbi mariológiai kutatásainak alapjait. A háború vége Rómában érte. Annak befejeztével a Vatikán Németországba küldött első missziójának volt tagja, s megkezdte az odamenekült magyar papok beállítását a menekültek lelkipásztori ellátására. 1947-ben Szegeden az egyházmegyeközi szemináriumban teológiát tanított. 1949–51-ben doktori dolgozatát készítette, de már íróként is szerepel a katalógusban. 1952–9 között Messinában fundamentális teológiát, utolsó évében dogmatikát is tanított. 1960–2-ben a svájci Lucelle-ben íróként dolgozott, de besegített a menekült magyarok lelki gondozásába is. 1962–9-ben a klagenfurti egyházmegye szemináriumában újszövetségi szentírástant tanított, és folytatta tudományos kutatásait. 1969-től a bajorországi Kostenzban élt és tudományos munkáin dolgozott. Nem messze állomáshelyétől, a Straubing melletti Persdorfban autószerencsétlenség áldozata lett.
Elismert mariológus volt. Alapvető kutatásokat folytatott a Genezis Máriát érintő szövegének (Gen 3,15) magyarázatáról. Az első kötet a patrisztika utáni időt foglalja össze a Trienti Zsinatig. A következő kettő a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetéséig megy. E három kötet latinul jelent meg. Egy harmadik rész három kötetben németül foglalja össze a korai lutheri evangélikus magyarázatot. Tétele Mária halhatatlanságáról nem talált visszhangra.

M: Un gran internacionalista y un gran catolico. El conde Alberto Apponyi. Madrid, 1934; Szent József lelke. Bp., 1940; Ad B. M. Virginis in redemptione cooperationem. Firenze, 1948; Interpretatio mariologica protoevangelii (Gen 3,15) tempore postpatristico usque ad Concilium Tridentinum. Róma, 1949; La Vergina Immortale. Róma, 1949; De onsterfelijke Maagd. Maastricht–Vroenhoven, 1950; La Madonna Assunta. Torino–Róma, 1951; Interpretatio mariologica protoevangelii posttridentina usque ad definitionem dogmaticam Immaculatae Conceptionis. 2 k. Róma, 1953–1954; La Madonna del divin’ amore. Messina, 1955; Starb Maria, die Makellose? Klagenfurt, 1957; Die Mutter Jesu im Johannes Evangelium. Klagenfurt, 1963; „Der Nachkomme der Frau” (Gen 3,15) in der altlutherischen Schriftauslegung. 3 k. Klagenfurt, 1963–76; Jungfraumutter – „Miterlöserin”. Regensburg, 1969; Die Marienverehrung Johannes XXIII. Regensburg, 1969; Vorstöße. Klagenfurt, 1976; Die „Frau” in Gen. 3,15. Klagenfurt, 1979. Ir: Cat. Def. II. 37; F-V 13; Gu X. 306; MJTN 74; MKL III. 904–5; Tóth 17; ÚMÉL II. 906–7; P. Gallusról. Cor Unum 161. (1982. június) 5–6; Hitter J.: Emlékezés P. Gallusra és műveire. Anima Una 85. (1982. július) 17–22, 86. (1982. november) 6–18; P. Gallus Tibor SJ (1906–1982) Szolgálat 56. (1982. karácsony) 101–2; Borbándi 669–70; MEIL 307.született: 1906-04-5, Bpbelépés: 1924-09-7, Érdfogadalom: 1942-02-2, Róma, 4 fog. prof.papszentelés: 1934-07-26, Innsbruckmeghalt: 1982-03-3, Kostenzbeszélt nyelvek: magyar