Gerő György

1733. ápr. 12. Szekszárd. Nyelv: magyar. SJ 1752. okt. 27. Trencsén. Psz. 1763. Kassa. †1768. aug. 18. Kassa.

Szekszárdon született és Pécsről lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Nagybányán tanított grammatikát. 1756–7-ben Kassán bölcseletet tanult. A következő három évben Kolozsváron volt középiskolai tanár. A teológiát Kassán végezte 1761–4 között. Utána egy évig Gyöngyösön tanított. 1766-ban Egerben volt harmadik probációban. Ezután még Ungváron tanított, de onnan betegen Kassára került, ahol rövidesen meghalt.
Művének, a „Keresztény Herkules”-nek címe az ismertető füzetben: „KERESZTÉNY HERCULES Avagy Achomet vezéren dücsőséges diadalmát vévő DOBO ISTVÁN Eger-várának Fő-Kapitánya. Mely KOMÉDIÁBAN MEGMUTATTATOTT A’ Cardinalisi, és Érseki JÉZUS-Társaságának Gymnáziumában lévő Nagyságos, Tekintetes, Tisztelendő, Nemes és jó erkölcsi ifjuságtúl Posonban 1729-dik Esztendőben”. Az előadáson jelen voltak „Zinzendorff bíboros győri püspök, a hercegprímás Eszterházy Imre, Pálffy Pál nádor, két császári biztos, és majdnem az egész magyar nemesség”.

M: Keresztény Herkulesnek Bullioni Godefridnek hadi munkái. Nagyszombat, 1765. Ir: MAMŰL III. 267; Nom. I. 414; Pe 1354; Petrik 1712–1860/I; Po III/1 7266–7; Po Magyar 903–5; So III–1357; St 98; Szi III. 1182; Pethő J.: Gerő György S. J. Keresztény Herculese. JTÉ (1940) 9–65; Turóczi-Trostler J.: Keresztény Herkules. ItK 45. (1935) 20–33; Staud I. 403–5.született: 1733-04-12, Szekszárdbelépés: 1752-10-27, Trencsénpapszentelés: 1763-0-0, Kassameghalt: 1768-08-18, Kassabeszélt nyelvek: magyar