Hajnal Mátyás

1578. ápr. 23. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1598. febr. 4. Brünn. Psz. 1607. Graz. F. 1617. okt. 22. 4 fog. prof. Homonna. †1644. máj. 8. Bécs.

Húszéves korában lépett be a brünni újoncházba. 1600-ban Olmützben grammatikát tanított. Grazban 1601-ben fizikát, 1602-ben metafizikát hallgatott. Utána egy évig Vágsellyén tanított grammatikát, ahol akkor Pázmány Péter volt az iskolaigazgató. 1604-től kezdve újra együtt voltak Grazban. Pázmány teológiatanár, Hajnal pedig hallgató volt. 1607-ben szentelték pappá. A következő évben a poétika tanára volt ugyanott. 1609-ben Klagenfurtban végezte a harmadik próbaévet. 1610-ben poétikát, a következő évben retorikát tanított Olmützben. 1612-ben Zágrábban gyóntató, házi lelkivezető és iskolaigazgató volt. 1613–5-ben az alsólendvai misszió főnöke volt. 1617-től az újjáalapított nagyszombati kollégium házgondnoka és lelkipásztora lett. 1618-ban Forgách Zsigmond felső-mo.-i főkapitánynál, majd nádornál tartózkodott. 1620-ban Bécsben, a következő évben Zágrábban volt minden hivatali megjegyzés nélkül. 1622–43 között Eszterházy Miklós nádor udvarában élt. Ő térítette katolikus hitre a nádor feleségét, Nyáry Krisztinát. Húszéves barátsága a nádorral kihatott a katolikus egyház újjáéledésére és megerősödésére. Nagy befolyása volt a következő nemzedék katolikus nevelésére is. Ismert műve a több kiadást megért emblémás imádságos könyve: A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára. A képek metszője a híres németalföldi mester, Antoine Wierix volt. Tartalmában azonban a mo.-i lelki irodalom hagyományaira támaszkodott. Egy másik, álnéven (Egy keresztény orvosdoktor) kiadott műve komoly teológiai alapokon nyugszik.

M: Az Jesus szivet szerető sziveknek aytatossagara. Bécs, 1629, 2. kiadás: Bp., 1992; Ki-tett Czégér. Pozsony, 1640; Hajnal Mátyás versei, levelei, elmélkedései. Bp., 1974. Ir: CPA I. 683; DHCJ II. 1869; LKKOS 436–7; MAMŰL III. 475–6; MKL IV. 498; Po III/2 8552–8; Po Magyar 932–5; RMK I. 576, 704, 730, 756; So IV. 27–8; Szi IV. 275–6; ÚMÉL III. 44–5; Velics I. 15; Pinzger F.: P. Hajnal Mátyás. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 6–7; JRH 28; Clauser M.: Hajnal Mátyás, 1578–1644. Száz jezsuita arcél. II. 125–34; Müller L.: Hajnal Mátyás. A Jézus Szíve tisztelet története. Rákospalota, 1944. 165–71; Holl B.: Hajnal Mátyás elmélkedő könyvének versei. ItK 1970. 519–26; Uő: Katolikus egyházi énekek, 1608–1651. ItK 1974. 69–121, 466–541, 730–41; Lukács I.: A Jézus Szíve-tisztelet előfutára. Új Ember 34. (1978) 23, 4; Hajnal Mátyás két „Stabat Mater”-fordítása. A régi magyar vers. ItK 1979, 257–90; Zemplényi F.: Egy magyar jezsuita emblématikus. Ikonológia és műértelmezés 2. (Szeged, 1987.) 203–14; Bitskey I.: Hajnal Mátyás. Pannon Enciklopédia: Magyar nyelv és irodalom. Bp., 2000. 201.született: 1578-04-23, Nagyszombatbelépés: 1598-02-4, Brünnfogadalom: 1617-10-22, Homonna, 4 fog. prof.papszentelés: 1607-0-0, Grazmeghalt: 1644-05-8, Bécsbeszélt nyelvek: magyar