Horváth Mihály II.

1733. dec. 24. Horvátzsidány. Nyelv: magyar. SJ 1749. okt. 18. Bécs. Psz. 1762. Elb. 1768. okt. 27. Kassa. †1810. márc. 9. Pozsony.

Középiskolai tanulmányait Kőszegen végezte, és onnan lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő leteltével a szakolcai tanárképzőben tanult. 1753-tól Nagyszombatban elvégezte a kétéves bölcseleti és az egyéves matematikai kurzust. 1756-tól egy-egy évig Esztergomban és Budán, majd két évig Győrben középiskolában tanított. A négy év teológiai tanulmányokat Nagyszombatban végezte. 1762-ben szentelték pappá. 1763-ban Kőszegen tanított egy évig, majd Besztercebányára került harmadik probációba. 1766-ban Nagyszombatban internátusi nevelő, 1767-ben Selmecbányán retorikatanár volt. Onnan Kassára került, ahonnan 1768 őszén elhagyta a Társaságot. A bécsi egyházmegye vette fel papjai közé. Regelsbrunnban volt plébános. 1774-ben Nagyszombatban lett a hitszónoklat tanára. Amikor a bécsi érsek, Franz Stephan Rautenstrauch a teológiai tanulmányokat – Mária Terézia és II. József – szellemében újjászervezte, bevezette a pasztorális teológiát is. Ennek lett ő első tanára, és megírta Theologia pastoralis című művét három kötetben: I. homiletika-hithirdetés; II. a szentségek kiszolgáltatása; III. a papi élet. Kiegészítésül ugyancsak három kötetben kiadott egy Chrestomathia Pastoralist is. 1780–1-ben a teológiai kar dékánja volt. 1785-től a teológiai karral Pozsonyba került. 1790-ben grabai címzetes prépost lett. A felvilágosodás hívei dicsérték műveit, a teológiai kar és később a pozsonyi generális szeminárium tanárai bírálták. Nem tévesztendő össze, mint gyakran megtörtént, Horváth Mihály I-gyel.

M: Introductio ad historima Hungarico-critica politicam. Bécs, 1770; Historia arcana Belli Turcici anni 1737, 1738 et 1739. Bécs, 1776; Theologia pastoralis. 3 k. Bécs, 1780–1; Chrestomathia Pastoralis. 3 k. Bécs, 1782–3; Historia litteraria Prudentiae Pastoralis. Bécs, 1783; Historia Hungariae politica. Bécs, 1786; Statistica Regni Hungariae et provinciarum adnexarum. 2 k. Pozsony, 1794, Buda, 1802; Specimen oeconomiae politicae. Buda, 1806. Ir: Nom. I. 606 (hibás); So IV. 470–1; Szi IV. 1273–6; A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I: Hermann E. és Artner E.: A hittudományi kar története. 1635–1935. Bp., 1938.született: 1733-12-24, Horvátzsidánybelépés: 1749-10-18, Bécspapszentelés: 1762-0-0meghalt: 1810-03-9, Pozsonybeszélt nyelvek: magyar