Horváth Mihály IV.

1913. dec. 23. Nóráp. Nyelv: magyar. SJ 1934. aug. 14. Bp. Psz. 1944. jún. 25. F. 1948. febr. 2. C. sp. †1981. jan. 9. Bp.

A kalocsai jezsuita gimnáziumból lépett be a Jézus Társaságába. Rendi kiképzésének első része Bp.-en zajlott: a noviciátus és a retorika a Manrézában, a bölcselet a Mária utcában. Következett egy év magisztérium Pécsett és négy év teológia Szegeden. A harmadik próbaévet a háború után végezte a Manrézában. Utána a Jézus Szíve-templomnál volt lelkipásztor és népmisszionárius. 1950-ben a szerzetesek elhurcolásakor menekülni akart, de másnap elfogták és Kistarcsára internálták 1953. szeptember 17-ig. Utána 1957-ig lakatosként dolgozott Bp.-en, majd a Haller téri Páli Szent Vince-templomnál lett sekrestyés. 1970-től az Örökimádás-templomban lelkipásztorkodott. A hetvenes években mindkét lábát amputálni kellett. Így is tovább dolgozott. Szentbeszédeit és gyóntatószékét sok hívő kereste fel.

Ir: Cat. Def. II. 46; Hetényi Varga II. 112–5; MJTN 956; MKL V. 58; Pálos 173; Tamás J.: P. Horváth Mihály nekrológja. Anima Una 79. (1981. május) 2; P. Horváth Mihály naplójegyzetei. Anima Una 79. (1981. május) 3–8; P. Horváth Mihály SJ (1913–1981). Szolgálat 52. (1981. karácsony) 99–101; A csonka apostol: P. Horváth Mihály SJ (1913–1981) BMJ 1981. 6–8; Tamás J.: P.H.M. KMJ III. 100–1; Miklósházy 32.született: 1913-12-23, Nórápbelépés: 1934-08-14, Bpfogadalom: 1948-02-2, C. sp.papszentelés: 1944-06-25meghalt: 1981-01-9, Bpbeszélt nyelvek: magyar