Inchoffer Menyhért

1585 k. Kőszeg. Nyelv: német. SJ 1607. márc. 26. Róma. Psz. ? F. 1623. jún. 4. 4 fog. prof. Messina. †1648. szept. 28. Milánó.

Kőszegen született, apja német tiszt volt a császári hadsereg adminisztrációjában. 1605–6-ban Rómában a Német–Magyar Kollégium növendéke volt, ahol jó barátságba került magyar és horvát társaival. Ez és a tény, hogy Mo.-on született, vezethette őt arra, hogy a magyar egyháztörténelemmel foglalkozzon. 1606-ban hazatért, hogy apjának a katolikus vallásba való megtérésében segítsen. Visszatérve Rómába 1607-ben belépett a Jézus Társaságába. A római rendtartomány 1611. évi katalógusában már felszentelt papként szerepel. Források hiánya miatt nem tudhatjuk, hogy hol és mit dolgozott. 1617-ben bölcseletet tanított Szicíliában a messinai kollégiumban. 1624–5-ben a professzusházban gyóntató, majd újra a kollégiumban a teológia és a matematika tanára volt. 1629–48 között a római rendi központban élt. Az egyetlen adat erről 1646-ból való, és jelzi, hogy ekkor a rendház gyóntatója volt. Minden valószínűség szerint a pápai kúrián különböző kongregációk tanácsadója lehetett. Bizottsági tagként szerepelt a Galilei ellen folytatott második perben. 1645–6-ban barátságba került a janzenista teológussal, Jean Bourgeois-val, aki meg akarta akadályozni, hogy elítéljék Antoine Arnauld-nak a gyakori szentáldozásról írt könyvét.
Inchoffer két művéről kell szólnunk. Az első Szűz Máriának a messinaiakhoz írt leveleiről szól. Ő a levelek eredetisége mellett foglalt állást. Az első kiadás 1629-ben Messinában jelent meg, és négy év múlva a tiltott könyvek indexére került. A második kiadást 1631-ben Viterbóban és részben Rómában nyomtatták, de ennek semmi nehézsége nem lett a cenzúrával. Sokkal nagyobb jelentőségű volt másik műve, az Annales ecclesiastici Regni Hungariae (1644) ötven évvel később, amikor Hevenesi Gábor elindította forrásgyűjtő munkásságát, mely a történettudomány 18. századi virágzásához vezetett.
Az Inchoffer elleni vizsgálatnak Velencéből Rómába, a Társaság vezetőségéhez érkezett feljelentések voltak az elindítói. A vádak: titkos levelezés Scottival, valamint annak segítése írásaiban, aki elhagyta a rendet, és írásban támadta azt. Ő lett volna a szerzője a Monarchia Solipsorum című műnek, mely 1645-ben jelent meg Lucio Cornelio Europeo név alatt. A bíróság elnöke P. Sforza Pallavicino volt. Inchoffert bűnösnek mondták ki, a rendfőnök által megállapítandó börtönbüntetésre ítélték, és Rómából a Monte Santo (ma Potenza Piceno) kollégiumba száműzték. A vatikáni Szerzetesek Kongregációja azonban nem erősítette meg az ítéletet. Így Milánóba helyezték át, és ott a Brera kollégiumban a szentírás tanárául szánták. Ő azonban Rómában szeretett volna maradni, mert csak ott tudta volna befejezni megkezdett munkáit. Ezért kérte elbocsátását a rendből. Az erre irányuló tárgyalások közben azonban meghalt.

M: Epistolae B. Virginis Mariae ad Messinenses Veritas vindicata. Messina, 1629; Annales Ecclesiastici Regni Hungariae. Róma, 1644. Ir: CPA II. 627; DHCJ II. 1999; MAMŰL IV. 286–9; MKL V. 286; Petrik 1712–1860/II; So IV. 561–2; Szi V. 105; Dümmerth D.: Inchofer Menyhért küzdelmei és tragédiája Rómában 1641–1648. Filológiai Közlöny 22. (1976) 191–210; R. Moscheo: Melchior Inchofer (1585–1648) ed un inedito messinese di logica dell’anno 1617. Quaderni dell’Istituto Galvano della Volpe. III. (1982) 181–194; W. R. Shea: Melchior Inchofer’s „Tractatus syllepticus”: A Consultor of the Holy Office Answers Galileo. Novità celesti e crisi del sapere. Firenze 1983, 283–92; F. Beretta: Le Tractatus syllepticus de Melchior Inchofer, censeurde Galilée. Freiburger Zeitschrift für Philosophie und Theologie 48. (2001) 301–25; R. Martínez: Il manoscritto ACDF. Index, Protocolli, vol. EE. F. 291r–v. Acta Philosophica 10, 2002. 215–42; M. Laureys: Latin as ’the language’. E. Kessler–H. C. Kuhn: Germania latina. München, 2003. 655–78; M. Stefanowska: La monarchie des Jésuites: solipsisme et politique. Dixhuitième siècle 37. (2005) 359–81; Szilas L.: Inchofer Menyhért (1585–1648) Jezsuiták küldetése 259–60.született: 1585-0-0?, Kőszegbelépés: 1607-03-26, Rómameghalt: 1648-09-28, Milánóbeszélt nyelvek: német