Kálmán Sándor, testvér

1912. ápr. 4. Szeged. Nyelv: magyar. SJ 1939. márc. 9. Bp. †1970. márc. 12. Bp.

Kitanult szabómesterként lépett a Társaságba. Dolgozott Bp.-en a Manrézában, Kassán, Kalocsán és Szegeden. Onnan hurcolták el 1950-ben Mezőkövesdre. 1951-ben a tartományfőnök, P. Csávossy Elemér kérésére a Központi Szeminárium portása lett. Itt nagy felelősségérzetet és okosságot követelő feladatot kapott: ő volt az összekötő kapocs a tartományfőnök és a szétszórt rendtagok között. Közvetítette a leveleket, az elöljáró megbízásából segítséget, pénzt, címeket adott, s vitte a tartományfőnök Rómába szánt leveleit a belga követségre. 1955. augusztus 22-én éjjel őt is letartóztatták azokkal az atyákkal együtt, akik csoportvezetők voltak. Nyolc, egy másik, későbbi rendőrségi irat szerint tíz évre ítélték. A forradalom napjaiban a váci fegyházból szabadult. Utána a piaristák bp.-i székházában mint közszeretetben álló szabó és sekrestyés működött váratlan haláláig.

Ir: Cat. Def. I. 32.031; Hetényi Varga II. 138–40; MJTN 108; MKL VI. 62; Pálos 175; Pálos A. K. S. KMJ II. 79–82; Holovics F.: Kálmán Sándor (1912–1970) Levél Barátomnak. 1970. április 15. 8–9; Kálmán Sándor. Szolgálat 8. (1970. karácsony) 102; Kollár F.–Albert I.: Kálmán Sándor S. J. 1912–1970. Cor Unum 111. (1970) 2; Pálos A.: Kálmán Sándor (1912–1970) A Szív 79. (1993. január) 1, 27–9; Miklósházy 34.született: 1912-04-4, Szegedbelépés: 1939-03-9, Bpmeghalt: 1970-03-12, Bpbeszélt nyelvek: magyar