Kenyeres József

1724. máj. 21. Szombathely. Nyelv: magyar. SJ 1743. okt. 17. Trencsén. Psz. 1756. Nagyszombat. F. 1761. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1805. márc. 25. Rozsnyó.

Szombathelyen született, Kőszegről lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán volt a tanárképzőben. 1747–50 között Kassán tartózkodott. Első évében grammatikát tanított, utána elvégezte a hároméves bölcseleti kurzust. 1751-ben Esztergomban grammatikát, a következő évben Selmecbányán retorikát tanított. 1753–7 között Nagyszombatban teológiát tanult. 1756-ban szentelték pappá. A következő évben a nemesi konviktusban működött nevelőként. 1758-ban a harmadik próbaévet végezte Besztercebányán. 1759-től a Társaság feloszlatásáig Nagyszombatban működött. Két évig nevelő volt a királyi konviktusban, egy évig matematikát, két évig bölcseletet tanított. Következtek egy-egy évig teológiai tárgyak: egyházi és világi történelem, kontroverzia, egyházjog, s utána hét évig maga a teológia. 1765-ben a bölcsészeti, 1766-ban a jogi, 1772–3-ban a teológiai kar dékánja volt. A Társaság feloszlatása után a kassai akadémia igazgatója, 1780-ban pedig rozsnyói kanonok lett.

M: Vindiciae illibati Conceptus B. V. Mariae. Nagyszombat, 1754; Panegyricus D. Ignatii. Nagyszombat, 1755; Materia tentaminis publici ex Praelectionibus Physicis. Nagyszombat, 1763; J. K. Canonici Rosnaviensis, oratio funebris […] D.ni Andreae Sauberer. Kassa, 1779; Castigatio libelli, Jus Reipublicae in bona Ecclesiasticorum dicti. Kassa, 1792; Analysis libri ad utramque aurem dicti. 2 k. Pest, 1796. Ir: LKKOS 654–5; MKL VI. 513; Nom. II. 707; Pe 1171; Petrik 1712–1860/II. V; So IV. 1002; St 179; Szi VI. 28; Brunner E.: Kenyeres József. A francia felvilágosodás és a magyar katolikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 52–60.született: 1724-05-21, Szombathelybelépés: 1743-10-17, Trencsénfogadalom: 1761-02-2, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1756-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1805-03-25, Rozsnyóbeszélt nyelvek: magyar