Liesganigg Josef

1719. febr. 2. Graz. Nyelv: német. SJ 1734. okt. 28. Bécs. Psz. 1748. Bécs F. 1752. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. †1799. márc. 4. Leopoli.

Grazban született, Bécsben lépett be a Társaságba (1737-ig X. Ferenc keresztnévvel az évi katalógusokban). A próbaévek után 1737–9-ben Bécsben bölcseletet tanult, és utána ugyanott grammatikát tanított. 1742-ben Grazban, a következő évben Bécsben matematikát tanult. 1744-ben Linzben retorikatanár volt. 1745–8-ig Bécsben tanulta a teológiát. Utána Komáromban egy évig hitszónok volt, majd Besztercebányán elvégezte a harmadik próbaévet. 1751-ben Kassán matematikát tanított; majd 1752-től ugyanez volt a tárgy a bécsi kollégiumban, és emellett a csillagvizsgáló igazgatójának asszisztenseként működött. 1754-ben ő lett az igazgató a Társaság feloszlatásáig. Akkor Kelet-Galícia felmérését kapta feladatul, s mellette az egész tartomány építkezési kormánybiztosa lett. Az ország hű felmérésére több alapvonalat állapított meg, melyeket háromszögláncolatokkal kötött össze. Így felmérte Kelet-Galíciát, Ausztriát és Mo.-ot.

M: Tabulae memoriales praecipue arithmeticae. Bécs, 1746; Praelusio ad auditores Matheseos. Bécs, 1753; Tabulae memoriales […] Geometriae etiam Curvarum. Bécs, 1754; Lob-Rede Aegedii des Heiligen. Bécs, 1756; Eclipsis Lunae observatae Viennae. Bécs, 1766; Dimensio graduum meridiani Viennensis et Hungarici. Bécs, 1770; Regna Galiciae et Logomeriae. H. n., é. n.; Dimensio quorundam locorum Hungariae. Kiadta F. von Zach. Gotha, 1803. Ir: DHCJ III. 2355; LKKOS 819–20; MÉL II. 71–2; Nom. II. 884; Petrik; So IV. 1823–5, St 207–8; Szi VII. 1217–8; Trájber I.: Földmérés hazánkban a XVIII. közepén. Geodéziai Közlemények. Bp., 1932; P. Embacher: Die Liesganigsche Gradmessung. Öst. Zeitschr. für Vermessungswesen. 39. (1951) 1–2, 1–10; F. Allmer: Joseph Liesganig S. J. (1719–1799). Graz, 1987.született: 1719-02-2, Grazbelépés: 1734-10-28, Bécsfogadalom: 1752-08-15, Bécs, 4 fog. prof.papszentelés: 1748-0-0, Bécsmeghalt: 1799-03-4, Leopolibeszélt nyelvek: német