Molnár K. János II.

1728. jún. 13. Csécsény. Nyelv: magyar. SJ 1745. okt. 14. Bécs. Psz. 1759. okt. 7. Graz. F. 1763. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1804. febr. 15. Szepesváralja.

A középiskolát Pozsonyban végezte, és Bécsben lépett be a Társaságba. 1748-ban Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. A következő évben Sárospatakon tanított. 1750–2 között Kassán végezte a bölcseletet, és a következő évben ugyanott a parvistákat tanította. 1754-ben Bécsben matematikát tanult, majd Budán és Nagyszombatban tanított középiskolában. 1757–60 között Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1759-ben. 1761-ben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1762–6 között bölcseletet tanított Nagyszombatban, utána egy évig vezette a győri tanárképzőt. Azután egy-egy évig Budán és Kolozsváron szentírástant, majd újra Budán teológiát tanított. 1773-ban Nagyváradon Patachich Ádám püspök teológusa lett. A Társaság feloszlatása után előbb lelkipásztori munkát végzett, majd 1776-ban a budai akadémia igazgatójává nevezték ki. Tagja volt az egyetemi tanácsnak is. Tanított bölcseletet, teológiát, latin és görög nyelvet. Volt tanítványa, Ürményi József kiemeli, hogy mindenkor a jeles tanító mintaképe volt. 1784-ben mint szepesi kanonok Szepesváraljára költözött. Húsz évet töltött itt írással és olvasással. Nagy szerepe volt a magyar nyelv és stílus terjesztésében. Úttörő munkát végzett a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom létrehozásában. Magyar nyelven adott ki egy négykötetes egyháztörténelmet és az építészet történetét a római kor végéig. Legnagyobb jelentősége azonban magyar nyelvű fizikakönyvének volt. Irodalmi művei közül a legkiemelkedőbb a Magyar Könyv-ház huszonkét kötete. Ezt folyóiratnak is lehetne nevezni korának enciklopédikus formájában. Csaknem az egészet maga írta; benne sok tudományos kifejezést ő használt először. A magyar nyelvújítás előfutára volt.

M: A régi jeles épületekről. Nagyszombat, 1760; Az igaz penitentzia-tartó bűnösnek eleven példája. Nagyszombat, 1763; A megtérő református. Nagyszombat, 1763; Concionum pro dominicis annus unus. Nagyszombat, 1767; Az anya-szent-egyháznak történeti. 4 k. Nagyszombat, 1769–88; Urnapi prédikátzió. Kolozsvár, 1769; Az oltári szentségről. Pozsony, 1775; Pásztor ember. Nagyszombat, 1775; De ratione legendi libros moderni temporis. 2 k. Pozsony–Kassa, 1776; Petrovszky Sándor úrhoz […] 15 levelei. Pozsony–Kassa, 1776; Egész esztendőnek vasárnapira és innepire szolgáló prédikátziók. Pozsony–Kassa, 1777; A’ Fizikának eleji. 2 k. Pozsony–Kassa, 1777; Az ó és új testamentomi szent historiának summája. Buda–Nagyszombat, 1777; Chrestomathia. Buda, 1778; Orationes sacrae. Buda, 1780; Actvvm fidei, spei et caritatis. Pest, 1780; Zoologicon. Buda, 1780; Phytologicon. Buda, 1780; Onictologicon. Buda, 1780; Szent Ágoston hármas levele. Pozsony, 1780; Oratio funebris […] Mariae Theresiae. Pozsony, 1781; Magyar Könyv-Ház. 1–4. k.: Pozsony, 1783, 5–22. k.: Pest, 1793–1804; Oratio funebris […] Caroli de Salbeck. Lőcse, 1785; Psalmorum […] explicatio. Kassa, 1786; Contionum dogmaticarum […] synopsis. Kassa, 1787; Responsorum adversus […] hujus temporis objectiones. 2 k. Kassa, 1789; Sacra solemnia. Kassa, 1790; Molnár Jánosnak […] magyar és deák könyvei. Győr, 1792; O és Uj egypár Tzelsus ellen egypár könyv. Pest, 1794; A közönséges keresztény hitnek sommája. Pozsony, 1798. Ir: DHCJ III. 2719–20; MAMŰL VII. 456–9; MÉL II. 235; MKL IX. 287–8; Nom. II. 1040; Petrik 1712–1860/II. V. VII; Po III/2 14293–301; Po Magyar 1121–30; So V. 1185–9; St 234; Szi IX. 208–13; Molnár János (1728–1804). KJKT 71–2; Mihalovics E.: Molnár János. A katolikus prédikáció története Mo.-on. Bp., 1900–1901. 206–11; Csatkai E.: Az első magyar nyelvű művészettörténeti könyv. Magyar Művészet I. (1925) 167–8; Brunner E.: A francia felvilágosodás és a magyar katolikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 23–8; Géfin Gy.: Molnár János szepesi kanonok és Szily János szombathelyi püspök két levélváltása. Győri Szemle 2. (1932) 131–5; Rapaics R.: Molnár János, a magyar természettudomány megalapítója. A Természet 29. (1933) 108–9; Zemplén E.: Molnár J. apátúr élete és művei. Dissz. Bp., 1935; Pech A.: Molnár János, a magyar művelődés egyik úttörője. Magyar Középiskola 34. (1941) 82–6; Kunszery Gy.: „A fizikának eleje”. Vigilia 22. (1957) 190–1; Darvas A.: Az első magyar nyelvű könyv a fizikai ismeretek terjesztésére. Természettudományi Közlöny 89. (1958) 421–42; Vértesy M.: A Könyvbarát őse. A Magyar Könyv-Ház, az első magyar nyelvű folyóirat. Könyvtáros 8. (1958) 687–8; Donáth R.: Néhány adalék a szerzői kézirat és cenzúra viszonyához a XVIII. század végén. MKSz 77. (1961) 489–93; F. Csanak D.: Molnár János. A Ratio educationis és az iskolai újságok. MKSz 91. (1975) 251–4; Takács B.: Molnár János. Egy jezsuita hitvitázó a XVIII. században. Theológiai Szemle 29. (1986) 39–44; Fehér K.: Az első magyar nyelvű rendszeres neveléstan. MKSz 102. (1986) 316–20; Endresz K.: Egy elfelejtett jezsuita tudós: M. K. J. Gyökér és Gyümölcs. Zsámbék, 1998, 62–87; Fehér K.: Molnár János SJ életműve. Távlatok 67. (2005) 1, 84–90.született: 1728-06-13, Csécsénybelépés: 1745-10-14, Bécsfogadalom: 1763-02-2, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1759-10-7, Grazmeghalt: 1804-02-15, Szepesváraljabeszélt nyelvek: magyar