Morel (Keresztény) Gyula

1927. dec. 17. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1946. júl. 30. Bp. Psz. 1957. júl. 28. Enghien. F. 1963. aug. 15. 4 fog. prof. München. †2003. szept. 30. Rum.

Bp.-en született, a középiskolát az Érseki Gimnáziumban végezte. 1944 közepén behívták katonának, 1945. április 1-jén Ausztriába kellett mennie. Stockerauban orosz fogságba esett, ahonnan szeptember elején szabadult. 1945. december 14-én érettségizett. 1946. július 30-án lépett be a Társaságba; 1948-ban kezdte meg bölcseleti tanulmányait Szegeden. Decemberben meghívás érkezett számára Hollandiából azok folytatására, de nem kapott útlevelet. Ezért december 21-én megkísérelte a szökést, de a határon elfogták, és hat hónapra ítélték. Szombathelyen és Kaposváron volt börtönben. Július 19-én újra megkísérelte a szökést, ezúttal sikerrel járt. Ő is Innsbruckba került, ahonnan társai néhány nappal előtte az északolasz Chieribe költöztek. Hónapokig tartott, míg 1950. január 18-án ő is odaért. Ott folytatta bölcseleti tanulmányait, és velük együtt az utolsó évre 1951. szeptember 27-én a belgiumi Egenhoven-Leuvenbe került, ahol 1952. július 16-án megszerezte a bölcsészeti licenciátus fokot. Onnan két évre Münchenbe került, ahol a nagy Mária-kongregáció fiatal tagjainak nevelésével foglalkozott. A teológiai tanulmányokra a francia jezsuiták belgiumi főiskolájára került Enghienbe. Már akkor érdekelte az egyházszociológia. Kapcsolatba lépett Hágában a holland prof. Zeegersszel. 1957. július 28-án szentelték pappá Enghienben. A negyedik év teológiát már Franciaországban, Chantillyben végezte, ahol megszerezte teológiából is a licenciátust. Az utolsó tanévben 1958. április 24-én került sor a Magyar Egyházszociológiai Intézet megalapítására. 1959–62 között szociológiát tanult a bécsi egyetemen, 1962-ben doktorált. 1962–7-ig Münchenben volt egyetemi lelkész, és megkezdte tudományos munkáját az egyházszociológia területén. 1967-ben került az innsbrucki egyetem jogi és államtudományi karára, ahol 1969 végén nyilvános rendes tanár lett. Ezt a kart az egyetem 1976-ban feloszlatta, és Morel tanszéke és intézete a társadalom- és gazdaságtudományi karhoz került. 1977–9-ben a dékáni hivatalt viselte. 1996-ban fejezte be tanári működését. Több egyházi és társadalmi intézet tanácsadója volt. A Magyar Egyházszociológiai Intézet alapításától kezdve – főleg András Imre bekapcsolódásával – igen fontos munkát végzett: elsőrangú információival és a fontosabb mo.-i események (pl. püspökkinevezések vagy egyháziak elleni perek) pontos, tárgyilagos elemzéseivel, valamint azok német és angol nyelvű közlésével nagy szolgálatot tett az egyháznak. Morel, főleg idősebb korában, erősen kritikus álláspontot tett magáévá a mai egyházi struktúrákkal, bizonyos tanokkal és az egyház kormányzásában megmutatkozó irányokkal szemben. Súlyos betegségei ellenére is haláláig dolgozott. 1955-től számos könyve és cikke jelent meg főleg magyar és német nyelven. Helyszűke miatt mi csak a könyveit jelezzük. Első cikkei 1955–65 között a legtöbb esetben a politikai helyzet miatt „G. Káldi” néven jelentek meg.

M: Ungarnflüchtlinge 1956–57. Bécs, 1959; Die katholische Kirche in Ungarn um die Jahrhundertwende. Bécs, 1960; Ein Reformplan der Pfarreie und Kirchen von Budapest – und sein Ergebnis. (András I.-vel közösen.) Bécs, 1961; Die Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1960. Bécs, 1961; Beiträge zur Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1962. Bécs–München, 1963; Inhaltsanalyse der in der TageszeitungNépszabadságJg. 1962 erschienenen kirchlich-religiösen Mitteilungen. München, 1963; Beiträge zur Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1963. Köln–München–Bécs, 1964; Religion in der kommunistischen Presse. Eine Inhaltsanalyse. Köln–München–Bécs, 1964; Beiträge zur Lage der katolischen Kirche in Ungarn im Jahre 1964. Köln–München–Bécs, 1965; Das Gesicht der Gemeinde. Innsbruck, 1968; Religion in der kommunistischen Presse. (H. B. Meyerrel közösen.) Innsbruck, 1968; Ergebnisse und Aufgaben der Liturgiereform. (András I.-vel közösen.) Innsbruck, 1968; Bilanz des ungarischen Katholizismus. München, 1969; Glaube und Säkularisierung. Innsbruck, 1972; Wandel im Wertsystem. Weinheim, 1974/75; Enthüllung der Ordung. Innsbruck, 1977; Werbung für Atheismus in Ungarn. (András I.-vel közösen.) Bécs, 1981; Handbuch des Ungarischen Katholizismus. Bécs, 1984; Ordnung und Freiheit. Innsbruck, 1986. (2 kiad.); Grundkurs der Soziologie. Innsbruck, 1986. (6. kiad.); Szociológia. Bécs, 1989; A jövő biztosabb, mint a múlt. Bp., 1995. (2. kiad.); Glauben hat Zukunft. Innsbruck, 1998; Szociológiaelmélet. Bp., 2000; Valójában mit utasít el a mai társadalom, a kinyilatkoztatott igazságot vagy annak torzképét? Bp., 2000; Visszaemlékezés a (nemcsak geográfiailag) görbe vonalakon írt egyenesre. MJV I. 256–71; Radikale Kirchenreform. Innsbruck–Bécs, 2003. Magyar kiadása: Radikális egyházreform. Bp., 2007. Ir: Hetényi Varga II. 143–4; MJTN 157–8; MKL IX. 337; Pálos 182; Borbándi 262, 673; Nemesszeghy E.: P. Morel Gyula rövid életrajza. ProvH 83. (2003. október–december) 33–4; Vass Gy.: Búcsú egy jó baráttól. Provincia Hírei 83. (2003. október–december) 34–7; „Az igazság felé több út is vezet.” A Szív 89. (2003. november) 11, 13; Nemesszeghy E.: P. Morel Gyula SJ. A Szív 89. (2003. december) 12, 8; András I.: A vallásszociológus Morel Gyula SJ. Távlatok (2004) 1, 106–11; András I.: Morel (1957. május 29-ig Keresztény) Gyula életrajzi adatai. Fél évszázad Bécsben. Bécs–Csíkszereda, 2008. 90–103; MJN 212–4.született: 1927-12-17, Bpbelépés: 1946-07-30, Bpfogadalom: 1963-08-15, München, 4 fog. prof.papszentelés: 1957-07-28, Enghienmeghalt: 2003-09-30, Rumbeszélt nyelvek: magyar