Nádasi János

1614. jan. 12. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1628. okt. 24. Leoben. Psz. 1641. Róma. F. 1648. júl. 31. 4 fog. prof. Szepeskáptalan. †1679. márc. 3. Bécs.

Kétszer lépett be a Jézus Társaságába, először 1628-ban, másodszor 1633-ban Leobenben. Közben elvégezte a bölcseleti tanulmányokat. 1636–8-ban Nagyszombatban tanított a középiskolában. A teológia első két évét Grazban, a következőket Rómában végezte. 1643-ban Leobenben volt harmadik probációban. Első papi munkájában Nagyszombatban hitszónok lett. A következő évben ugyanott logikát tanított. 1646–9-ben az Eszterházy-misszióban dolgozott. Utána Nagyszombatban kazuisztikát, a következő évben kontroverziát adott elő. 1651. augusztustól 1669-ig Rómában a német asszisztens mellett dolgozott. Akkor a bécsi kollégium házi lelkiatyja lett. Fő feladataként azonban közvetítenie kellett a mo.-i jezsuiták és főleg a bécsi professzusház tagjai között évek óta tartó vitában a nagy osztrák rendtartomány felosztásáról, amit főleg a császári udvar jezsuita gyóntatói elleneztek. Az áldatlan vita még évtizedekig húzódott. Végül is az osztrák császári abszolutizmus győzött. Nádasi 1675-től haláláig Eleonóra anyacsászárné gyóntatója volt.
A 17. század legtermékenyebb lelki írói közé tartozott. Latinul írt, de műveit gyakran fordították más nyelvekre (magyar, cseh, lengyel, német, francia, spanyol, flamand) is. Kiadásai egészen a 19. századig tartottak. Könyvei a vallásos élet szinte minden témáját érintik, művein azonban érezhető, hogy a korában nagyon elterjedt Mária-kongregációk tagjait tartotta szem előtt. Könyveinek nagy része elmélkedések és imagyakorlatok köznapi használatra, szinte laikusok számára készült zsolozsmás imakönyvek.

M: Maria mater agonizantium. Graz, 1640; Maria aeternitatis. Pozsony, 1645; Imago seu elogium. Bécs, 1645; Annus coelestis. Bécs, 1648; Annus Marianus. Bécs, 1648; Pharetra spiritus. Pozsony, 1649; Annus aeternitatis. Bécs, 1650; Annus crucifixi. Pozsony, 1650; Annus morentium. Nagyszombat, 1650; Annus SSS. Trinitatis. Pozsony, 1650; Annus Eucharisticus. Nagyszombat, 1651; Annus angelicus. Antwerpen, 1653; Annus pueri Dei. Antwerpen, 1653; Theophilus Marianus. Köln, 1654; Rosae coelestes. Dillingen, 1654; Lilia coelestia. Bécs, 1655; Dies S. Josepho sacer. Róma, 1656; Pretiosae occupationes. Róma, 1657; Annus dierum illustrium. Róma, 1657; De imitatione Dei. Róma, 1657; Mortes illustres. Róma, 1657; Horti, flores et coronae. Bécs, 1657; Annuae litterae 1650–1654. Dilligen, 1658, Prága, é. n.; Annus votivus. Bécs, 1658; Szent Ersebet Asszony Elete. Nagyszombat, 1658; Annus meditationis cordis. 3 k. Róma, 1659, Bécs, 1663; Hebdomada S. Josepho sacra. Róma, 1659; Diurnum quotidianae virtutis. Prága, 1659; Diurnum divini amoris. Róma, 1660; Annales Mariani. Róma, 1661; Mensis divini amoris. 3 k. Róma, 1662–3; Aula coelestis. Bécs, 1663; Annus hebdomadarum coelestium. Prága, 1663; Exercitationes de amore Dei. Graz, 1663; Annus Joanis. Prága, 1664; Calendarium novum ad bene moriendum. Würzburg, 1665; Annus dierum memorabilium. Antwerpen, 1665; Seraphinus divini amoris. Prága, 1666; Hebdomada SS. Ignatii et Xaverii. Köln, 1668; Horae Marianae angelicae. Bécs, 1670; Mons myrrhae. Bécs, 1675; Colis thuris. Bécs, 1675; Cor amoris Dei. Bécs, 1675; Punctum honoris aeterni. Bécs, 1675; Annus amoris Dei. Bécs, 1678; Vita et mores praedestinatorum. Bécs, 1681. Ir: CPA II. 686; DHCJ III. 2796; Guilhermy I. 197–9; LKKOS 971; MAMŰL VIII. 78–9; MÉL II. 259; MKL IX. 431; RMK II. 514, 630, 653, 734, 735, 736, 755, 807, 1372, 1623; So V. 1520–37; Szi IX. 500–7; Müller L.: Nádasi János. A Jézus Szíve tisztelet története. Bp., 1944. 173–6; Holl B.: Nádasi János elmélkedő könyve. Katolikus egyházi énekek. Bp., 1974. 623–5; Lukács 124; Tüskés G.–Knapp É.: J. Nádasi. Leben und Werk. AHSI 62. (1993) 3–42; Uők: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Dettelbach, 1996; Tüskés G.: A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom kapcsolatai (Nádasi János). Bp., 1997; Velics II. 151–2; Mészáros I.: Nádasi János. Távlatok 40. (1998) 2, 343–6; Tüskés G.: Johannes Nádasi. Europäische Verbindungen der gestlichen Erzählliteratur Ungarns im 17. Jahrhundert.Tübingen, 2001; Verd Conradi G. M.: János Nádasi SJ (1614–1679), su difusion in Europa del soneto „No me muove, mi Dio, para quererte” subbibliografia hispánica. Archivo Teologíco Granadino 70. (2007) 5–53.született: 1614-01-12, Nagyszombatbelépés: 1628-10-24, Leobenfogadalom: 1648-07-31, Szepeskáptalan, 4 fog. prof.papszentelés: 1641-0-0, Rómameghalt: 1679-03-3, Bécsbeszélt nyelvek: magyar