Nagy János Keresztély

1732. jún. 17. Kéttye. Nyelv: magyar. SJ 1747. okt. 14. Trencsén. Psz. 1759. F. 1765. aug. 15. 4 fog. prof. Nagyszombat †1803. aug. 31. Szany.

Kéttyén született, Nagyváradról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Győrben elvégezte a tanárképzőt. 1751–3-ban Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1754–6 között egy-egy évig Ungváron, Komáromban és Győrben tanított. 1757–60-ban Kassán tanult teológiát. 1759-ben szentelték pappá. 1761-ben Nagyváradon tanított. 1762–3 között Egerben elvégezte a harmadik próbaévet, majd hitszónok volt ott, és utána egy évig Budán. 1765–6-ban Nagyszombatban, 1767-től a Társaság feloszlatásáig Győrben bölcseletet tanított. 1773-ban ott lett káplán, és 1778-tól haláláig Szanyban volt plébános. Részt vett kora magyar nyelvű alkalmi irodalmának művelésében. Révai Miklóssal szoros barátságban állt. Egy irodalmi vitában védte Csokonait. Faludi Ferenc Udvari emberét disztichon formában adta ki. Magyarul és latinul verselt.

M: Udvari Káté. Győr, 1790; Nyájas múzsa. Győr, 1790; Az oroszlány és a nyájas múzsa. Győr, 1790; Szent-Andrási Fénix. Sopron, 1799; Felső Szopori Szily Jánosnak […] emlékezete. Szombathely, 1799. Ir: MAMŰL VIII. 87; MÉL II. 271; MKL IX. 449; Nom. II. 1075; Pe 1264; So V. 1542; Szi IX. 630–2; Horváth J.: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927; Pallos K.: XVIII. századvégi szerzetesíróink és a felvilágosodás. Bp., 1936; Kerényi L. O.: Nagy János szanyi plébános élete és irodalmi munkássága. Pannonhalma, 1939; Kosztya 361.született: 1732-06-17, Kéttyebelépés: 1747-10-14, Trencsénfogadalom: 1765-08-15, Nagyszombat, 4 fog. prof.papszentelés: 1759-0-0meghalt: 1803-08-31, Szanybeszélt nyelvek: magyar