Orosz László

1697. dec. 18. Csicser. Nyelv: magyar. SJ 1716. febr. 22. Trencsén. Psz. 1726. Bécs. F. 1733. márc. 25. 4 fog. prof. Córdoba. †1773. szept. 11. Nagyszombat.

Kassán vették fel, és Trencsénben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után 1718–20 között Grazban tanulta a bölcseletet. Utána egy-egy évig Nagyszombatban, Egerben és Gyöngyösön tanított. 1724-től Bécsben végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1726-ban. Elöljárói a dél-amerikai missziókba küldték. 1728. december 24-én indult Puerto de Santa Mariából, és 1729. április 19-én érkezett meg Buenos Airesbe. 1732-ig a tucumáni Córdobában tanított bölcseletet. 1739–43 között a montserrati kollégium rektora és a tartományfőnök-helyettese volt. A következő két évben a rendi újoncokat vezette be a szerzetesi életbe. 1745–8 között a rendtartomány választottjaként Madridban tartózkodott. Részletes jelentést írt az 1750-es spanyol–portugál határmegállapításról, mely súlyos következményekkel járt a jezsuita missziókra nézve. 1757-től a córdobai egyetem kancellárja volt. Ott érte őt is az 1767. július 12-i portugál rendelet, mely kiűzte a jezsuitákat Dél-Amerikából. A spanyolországi Cadízba érkezése után a nem spanyol jezsuitákat hazaengedték. 1769-ben Nagyszombatban a ház lelkiatyja lett haláláig, amely nem sokkal a Társaság feloszlatása után következett be. A paraguayi jezsuita misszió kiemelkedő tagja volt. 1759-ben megírta harminckilenc misszionárius életrajzát, folytatva Nicolás del Techo fontos művét.

M: Decades Virorum illustrium Paraquariae. I–II. Nagyszombat, 1759. Levelei a Weltbottban. Kéziratban kínai–latin szótára. Ir: DHCJ III. 2925; LKKOS 1019–20; MAMŰL VIII. 330–1; MKL X. 181–2; Nom. II. 1119; Pe 650; Po III/2. 14938–40; Po Magyar 142–44; So V. 1946; St 247; Storni 207; Szi IX 1398–9; Bangha 169; Pinzger F.: Orosz László. Magasztos eszmék útján. Bp., 1931. 21–3; Bangha B.: A „szent” és „tudós” Cordoba. A Dél Keresztje alatt. Bp., 1936. 110–3; G. Furlong: Ladislao Orosz, ex-profesor y ex-rector de universidad de Córdoba. Estudios 55. (1936) 325–47; Reisz E.: P. Orosz László. A Jézustársasága és a Világmisszió. Bp., 1942. 28; Ács T.: Orosz László (1697. december 18.–1773. szeptember 11.) Magyarok Latin-Amerikában. Bp., 1944. 12; G. Furlong: Ladislao Orosz y su „Nicolás del Techo” (1759). Buenos Aires, 1966; Gergely P.: Orosz László. Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973. 86; Holovics F.: Orosz László. Barátaink Levelei. 1975. március 9. 11; Szabó L.: A dél-amerikai indián redukciók P. Orosz László S. J. írásai alapján. Anima Una 74. (1980. június) 11–12; G. Furlong: El húngaro Ladislao Orosz en tierras argentinas, 1729–1767. Buenos Aires, 1984; Bartusz–Dobos 45–5; MJK 207–8; Balázs D.: Egy misszionárius drámája. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (1990); Uő: Orosz László. Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9 (1991) 36–7; MTermTud 384; Balázs D.: Orosz László. MUL 288–9; Lacza L.: Orosz László. Magyar jezsuiták Latin Amerikában. Fórum 2. (2000) 125–44; Miklósházy A.: Orosz László. Magyar misszionáriusok Dél-Amerikában. MEV 13 (2001) 1–2, 232–233; Horányi G.–Pivárcsi I.: Orosz László. Magyar világjárók kalandjai. Bp., 2001. 45; Nemeshegyi P.: Orosz László. Magyar jezsuiták a 17–18. századi Dél-Amerikában. A Szív 88. (2002. június) 6, 18; Bikfalvi G.: P. Orosz László tevékenysége a dél-amerikai missziókban. ProvH (2012. március) 15–17.született: 1697-12-18, Csicserbelépés: 1716-02-22, Trencsénfogadalom: 1733-03-25, Córdoba, 4 fog. prof.papszentelés: 1726-0-0, Bécsmeghalt: 1773-09-11, Nagyszombatbeszélt nyelvek: magyar