Pereszlényi Pál

1630. jan. 25. Pereszlény. Nyelv: magyar. SJ 1650. okt. 18. Bécs. Psz. 1662. Graz. F. 1668. febr. 2. 4 fog. prof. Ungvár. †1689. jan. 6. Besztercebánya.

Nagyszombatban vették fel, Bécsben lépett be a Jézus Társaságába. A próbaidő után 1653-ban Nagyszombatban tanított a középiskolában. A következő három évben Bécsben bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Ungváron és Kassán grammatikát tanított. 1659–62-ben Nagyszombatban volt teológus. Utolsó évében ott szentelték pappá. Lelkipásztori munkásságát Besztercebányán kezdte, két évig hitszónokként működött. 1665-ben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Gyöngyösön két évig katekista és hitszónok, utána egy évig Kassán a héber nyelv tanára volt; 1682–3-ban ez utóbbit Nagyszombatban is tanította. Különben egész életében hitszónok és lelkipásztor volt Munkácson, Ungváron, Sárospatakon, Kassán, Gyöngyösön, Pozsonyban és Turócon. Életében az egyetlen nyomtatásban is megjelent műve, a Grammatica linguae Ungaricae (Nagyszombat, 1682) Szenci Molnár Alberté után a második teljes magyar nyelvtan volt, amely a mondattant is magába foglalta. Jelentősége abban áll, hogy a Káldi György és Pázmány Péter munkáival szentesített helyesírást dolgozta ki magyar nyelvtanában.

M: Grammatica Lingvae Ungaricae. Nagyszombat, 1682. Ir: LKKOS 1067; MAMŰL IX. 132–4; MÉL II. 392; Nom. II. 1182; Petrik 1712–1860/III; Po Magyar 1420; RMK II. 1511; So VI. 497; St 261; Szi X. 774; Szathmári I.: Pereszlényi Pál. Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1968, 301–38.született: 1630-01-25, Pereszlénybelépés: 1650-10-18, Bécsfogadalom: 1668-02-2, Ungvár, 4 fog. prof.papszentelés: 1662-0-0, Grazmeghalt: 1689-01-6, Besztercebányabeszélt nyelvek: magyar