Rodenbücher Sándor

1872. febr. 25. Németkér. SJ 1898. okt. 8. Nagyszombat. F. 1909. máj. 2. †1948. okt. 29. Szeged.

A kétéves noviciátus után az afrikai misszióba kérte magát. 1901-ben, rövid linzi felkészülés után, a boromai misszióba utazott. Először az asztalosműhelyt vezette, majd a misszió hajójával járt a Zambézi torkolatától a misszióig, F. Longával együtt. Az obszervatórium építésénél megerőltette magát, ezért fél évre Portugáliába küldték. Visszatérve Quelimane lett az új állomáshelye. Miruruban templomot épített 1907–10 között. 1910-ben a portugáliai forradalom után kiűzték a jezsuitákat Mozambikból. A rodéziai misszióba került, az egészségtelen éghajlat alatt megbetegedett, 1914-ben megtörve érkezett vissza hazájába. Itthon évtizedeken keresztül a nagykapornaki gazdaságban dolgozott, később a fűrésztelep vezetője lett. 1939-ben Szegedre került, a rendi főiskola építésénél vették igénybe szaktudását, majd a megnyitás után az intézmény első portása lett. Szerzetesi életének ötvenéves jubileuma után nem sokkal hunyt el.

Ir: MJTN 194; Rodenbücher I.: Isten csodálatos útjai. Egy misszionárius emlékei. A Missziók Barátainak (1947. június) 12–3; F. Rodenbücher István SJ. ProvH 87. (1949. május) 18–9; Petruch I. 264–5.született: 1872-02-25, Németkérbelépés: 1898-10-8, Nagyszombatfogadalom: 1909-05-2meghalt: 1948-10-29, Szeged