Rosty (1866-ig Roszty) Kálmán

1832. júl. 1. Rozsnyó. Nyelv: magyar. SJ 1853. aug. 11. Nagyszombat. Psz. 1862. Esztergom. F. 1870. aug. 15. †1905. febr. 15. Kalocsa.

Rozsnyón született református nemesi családban. Házi nevelője a későbbi író, Greguss Ágost volt. Fiatalkorában részt vett a szabadságharcban. A háború után Eperjesen és Pesten jogot tanult. A katolikus hitvallást 1852 karácsonyán, húszéves korában tette le Scitovszky János hercegprímás kezébe. Családja ettől kezdve többé nem érintkezett vele. A következő év augusztusában lépett be a nagyszombati noviciátusba. Két évig bölcseletet tanult Pozsonyban, majd három évig teológiát Innsbruckban. 1862-ben Scitovszky prímás szentelte pappá az esztergomi Szent Ignác-templomban. Innen Szatmárnémetibe került a német tanulók prefektusának, s mellette teológiával foglalkozott. 1865-ben Pozsonyban volt hitszónok. 1866-tól, a harmadik próbaévet leszámítva, Kalocsán működött haláláig, elsősorban mint a magyar nyelv tanára. Termékeny író és költő volt, de az irodalomtörténet megfeledkezett róla. Az iskolai szünetekben bejárta Magyarország Mária-kegyhelyeit, melyekről szép beszámolókat írt a Mária Virágoskertje című folyóiratba. Munkássága a népi vallásosság kutatói számára forrásanyag lehetne. Huszonhat iskolai színdarabot is írt, melyek legtöbbjét maga rendezte.

M: Sz. István. Bp., 1857; Pius-emlék. Kalocsa, 1877; Junius havi koszoruk a Jézus isteni szíve tiszteletére. Bp., 1877; Manresai kalászat a magyar kat. ifjúságnak. Kalocsa, 1882; A szent ács mester. Kalocsa, 1883; Magyar szentek legendái. Kalocsa, 1889; Márciusi ibolyakoszorú. Kalocsa, 1891; Gonzaga sz. Alajos élete. Bp., 1891; Magyarok Nagyasszonya. 2 k. Kalocsa, 1903; Magyar szentek legendái. Bp., 1906. Ir: Cat. Def. I. 10.823; LKKOS 1173; MÉL II. 537; MJTN 195–6; MKL XI. 716; Petrik 1876–85,1886–1900; Szi XI. 1201–4; Tóth 32–3; Gulyás F.: A jubiláris szerzetestanár, P. Rosty Kálmán. A Kalocsai Gimnázium Értesítője 1904, 3–50; Iván J.: Rosty Kálmán költészete. Bp., 1917; Mátrai F.: Gondolatok P. Rostyról, a költőről. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 3. (1926. október) 8, 5; P. Rosty Kálmán SJ arcképének leleplezése Kalocsán. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 3. (1926. november) 9, 1–4; Brunner E.: P. Rosty Kálmán S. J. emléke. Mecsek Alján 18. (1927. február) 1–3; Szabó L.: Visszaemlékezés P. Rosty Kálmánra. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 5. (1928. február) 2, 6; Leopold A.: Emlékezés P. Rosty Kálmánra (1832–1905). A kalocsai Jézus Társasági Érseki gimnázium Értesítője (1931/32) 2–6; Matkovits L.: P. Rosty Kálmán születésének százados évfordulója. A Kalocsi Gimnázium Értesítője 1932, 6–31; Timár K.: Rosty Kálmán S. I. élete és műfordításai. Kalocsa, 1932; Uő: Rosty Kálmán SJ élete és műfordításai. Kalocsa, 1930; Nagy M.: Rosty Kálmán S. J. Magyar Kultúra 20. (1933) 3, 132–3; Tímár K.: Katona István és Rosty Kálmán halálának napja. It 22. (1933) 94–5; Uő: Rosty Kálmán és az eperjesi Magyar Társaság. It 25. (1935) 215–8; Kerkai 132; Baják M.: P. Rosty Kálmán SJ (1832–1905) Anima Una VII. 2. (1960. március) 1–3; Uő: Egy paptanár a régi jó világban. Magyar Papi Egység 16. (1961) 27–9; Bozsó F.: Rosty Kálmán. Kalocsa nevezetes emberei. Katona István Társaság Tanulmányai Kalocsáról. (1971) 267; Petruch I. 160–2, II. 178–9.született: 1832-07-1, Rozsnyóbelépés: 1853-08-11, Nagyszombatfogadalom: 1870-08-15papszentelés: 1862-0-0, Esztergommeghalt: 1905-02-15, Kalocsabeszélt nyelvek: magyar