Schaffer Andreas

1612. nov. 3. Leibnitz. Nyelv: német. SJ 1633. okt. 23. Leoben. Psz. 1644. Graz. F. 1648. szept. 8. 4 fog. prof. Graz. †1674. máj. 25. Lipótvár.

Az ausztriai Leibnitzben született, Leobenben végzett bölcsészként lépett be a Társaságba. Második próbaévét Bécsben végezte. 1636-ban Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1637–9-ben Steyrben, 1640-ben Pozsonyban tanított. 1641–4-ben Grazban teológiát tanult, majd utána egy évig héber nyelvet tanított. 1644-ben szentelték pappá. 1646-ban Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1647–50-ben Grazban héber nyelvet tanított, közben két évig a Ferdinandeum igazgatója és utolsó évében házgondnok is volt. 1651–5-ig Bécsben három évig bölcseletet tanított, két évig a Szent Ignác Szemináriumot igazgatta, és az utolsó évben héber nyelvet is tanított. 1657–9-ben Besztercebányán, 1660-ban Nagyszombatban volt hitszónok. 1661–2-ben a bajmóci misszióban, 1663–5-ben tábori lelkészként dolgozott. 1666-ban Pozsonyban házi lelkiatya, 1667–70-ben Lipótváron hitszónok volt. 1671-ben Laibachban kazuisztikát tanított. Utána haláláig, 1674-ig Lipótváron volt helyettes házfőnök. Két dolgozatát a magyarországi bányákban található ásványokról és az arany és az ezüst szétválasztásának módszeréről Athanasius Kircher közli Mundus Subterraneus című művében.

M: Gloria D. Barbarae V. Bécs, 1652; Philosophia. Bécs, 1653; De differentibus mineralibus quae in fodinis Hungaricis reperiuntur. – Processus in Hungaria usitatus separandi aurem ab argento. Kircher A.: Mundus Subterraneus. Róma, 1657. II. 207–9., 233–4. Ir: CPA II. 737; So VII. 705.született: 1612-11-3, Leibnitzbelépés: 1633-10-23, Leobenfogadalom: 1648-09-8, Graz, 4 fog. prof.papszentelés: 1644-0-0, Grazmeghalt: 1674-05-25, Lipótvárbeszélt nyelvek: német