Serei (Kiss) Károly

1912. szept. 24. Bp. SJ 1930. júl. 30. Bp., Psz. 1946. júl. 30. Róma. F. 1954. aug. 15. †1992. nov. 2. Innsbruck.

1930–3 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát. 1933–6 között Szegeden filozófiát hallgatott, utána egy évig magiszter volt a pécsi Pius Gimnáziumban. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus után, a tervezett muszlim misszió érdekében, elutazott a Közel-Keletre, hogy arabul tanuljon. Bejrútban, Bikfayában és Aleppóban bővítette arabtudását, majd 1941-ben Isztambulban török nyelvet tanult, közben az akkori törökországi helynök, a későbbi XXIII. János pápa munkatársa volt. 1943-ban Rómában fejezte be a keleti nyelvek tanulását az Institutum Orientaléban. Utána a Gergely Egyetemen tanult teológiát. Rómában szentelték pappá a rend San Ignazio-templomában. 1947-ben megszerezte a teológiai licenciátust. Párizsba küldték egyetemi lelkésznek, valamint az Action Populaire munkatársa lett. Párizsban megismerkedett P. Teilhard de Chardinnel, akinek hatására, a dublini tercia elvégzése után, Oxfordban kultúrantropológiát tanult. 1957-ben, tézise megvédése után, a New York-i Fordham egyetemen kultúrantropológiát tanított. 1978-ban a Gergely Egyetemre kapott meghívást, a tanítás mellett a Vatikáni Rádió angol és magyar adását segítette. 1981-ben nyugdíjazták, Kölnbe került, ahol a magyar misszió igazgatója és lelkipásztora lett, majd életének utolsó három évét Innsbruckban töltötte mint lelkipásztor és keresett gyóntató.

Ir: MJTN 206–7; Babos I.: P. Serei Károly. Anima Una VI/2 (1963. május) 18–9; Németh J.: P. Serei Károly emlékére. ProvH 16. (1992. december) 4–6; Borovi 103–6; MJN 243.született: 1912-09-24, Bpbelépés: 1930-07-30, Bpfogadalom: 1954-08-15papszentelés: 1946-07-30, Rómameghalt: 1992-11-2, Innsbruck