Vanossi Antal

1688. jún. 26. Győr. Nyelv: magyar, német. SJ 1703. okt. 9. Bécs. Psz. 1717. Bécs. F. 1721. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1740–1744 tartományfőnök. †1757. ápr. 11. Róma.

Győrben született, Grazból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1707–9 között Bécsben bölcseletet tanult. 1710–2-ben Pozsonyban, 1713-ban Nagyszombatban tanított középiskolában. 1714–7-ben Bécsben végezte teológiai tanulmányait. 1717-ben ott szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1719-től a bécsi kollégiumban két évig a középiskolában, majd az egyetemen négy évig bölcseletet tanított. 1725–7-ben az újoncmester helyettese volt, majd egy évig kontroverziát adott elő az egyetemen. 1729–37 között Trencsénben volt rektor és újoncmester. 1738-ban Pozsonyban, 1739–40-ben Grazban rektorként működött. 1741–4-ig tartományfőnök volt. Négyéves kormányzása meghatározó volt a nagy provincia fejlődésében. Ő rakta le az alapjait annak a nagy munkának, melyet a rendtartomány a feloszlatás előtti évtizedekben kifejtett. 1742–4 között minden évben hatvannyolc fiatal lépett be a Társaságba. 1745–8-ban a bécsi kollégium rektora, 1749–50-ben a Pázmáneum igazgatója, 1751–2-ben újra a kollégium rektora volt. Családi örökségéből épült fel a székesfehérvári rendház iskolájával és híres rokokó templomával, amelynek fafaragásos nagy sekrestyéje és a templom oltárai Paumgartner (Baumgartner) Bernard segítőtestvér művészetét dicsérik. Vanossi 1753–7-ig Rómában asszisztens volt, s mint olyan a Társaság kormányzásában fontos szerepet játszott csakúgy, mint a XVII. (1751) és a XVIII. általános rendgyűlésen (1755–6). Neve az új rendfőnök választásakor is komolyan szóba került. 1757-ben Rómában halt meg.

M: Trias Carolina prodroma augustae gloriae Caroli. Nagyszombat, 1713; Poesis enthea, super presentem Europae sortem. Bécs, 1719; Religio Vindicata sive relatio Belli Turcici. Bécs, 1720; Magnus ab Hugaria Ladislaus. Bécs, 1720; Placita physica de Sympathia et Antipatia. Bécs, 1724; Decas augusta […] imperii Caroli VI. Bécs, 1724; Idea sapientis, id est: Philosophiae morum p. I. Bécs, 1724; Idea sapientis Theo-politici. Bécs, 1727; Idea sapientis, id est: Philosophiae morum partes tres. Nagyszombat, 1746. Ir: DHCJ IV. 3892; LKKOS 1447–8; Nom. III. 1760–1; Petrik 1712–1860/III; Po III/3 24585–6; Po Magyar 1598; So VIII. 457–8; St 375; ÚMIL III. 2199; Velics I. 16; Schoen A.: Vanossi Antal. Székesfehérvári Szemle II. (1932) 10–11, 57–9; Mihályi E.: Vánossi Antal S. J. (1683–1757). Győri Szemle 5. (1934) 147–50; Villányi L. A.: Vanossi Antal S. J. 1688–1757. Pannonhalma, 1935; Kovács P.: Vánossi Antal. Székesfehérvár – Az egykori jezsuita templom és rendház. Székesfehérvár, 1989.született: 1688-06-26, Győrbelépés: 1703-10-9, Bécsfogadalom: 1721-08-15, Bécs, 4 fog. prof.papszentelés: 1717-0-0, Bécsmeghalt: 1757-04-11, Rómabeszélt nyelvek: német