Vásárhelyi Gergely

1560 k. Marosvásárhely. Nyelv: magyar. SJ 1584. Wilna. Psz. 1589 k. F. 1605. szept. 18. C. sp. Český Krumlov. †1623. Erdély.

Marosvásárhelyen született 1560 körül. Gyermekkora óta tanult, de abbahagyta, s csak később jutott el a retorikáig. 1584-ben Wilnában lépett be a Társaságba. Egy 1587. júniusi erdélyi katalógus szerint a Társaságban logikát tanult, valamint a morálisból és hitvitákból egy keveset. Kolozsváron alsósokat tanított, közben a kollégium birtokán és a közeli falvakban missziózott. 1589-ben a moldvai misszióban volt. A következő évben Braunsbergben grammatikát tanított. Egy 1594-es katalógusban Erdélyben felszentelt papként működött. A következő év végétől a kolozsvári kollégiumban volt házgondnok és misszionárius a falvakban, mint írják, „néhány éve”. 1598–1601-ben házfőnök és hitszónok volt Gyulafehérváron. 1602-től Vágsellyén vezette a kollégium építését, és hitszónokként működött, Sóváron 1604-ben misszióban is. 1606–7-ben a csehországi Český Krumlovban volt betegállományban. 1608-ban Zágrábban lett házfőnök. A következő évben Forgách Zsigmondnál lelkipásztorként működött. 1610–11-ben az alsólendvai misszióban dolgozott. A következő évben Grazban betegeskedett. 1613–7-ben a török misszióban dolgozott Pécsett. 1618-tól újra Erdélyben volt, ahol 1623. október 18-án meghalt.
Az első jezsuiták közé tartozott, akik a török megszállás alá került lakosság megsegítésére siettek. Egész életművében világosan látható a tanító, hitterjesztő szándék. A katekizmus fordításához egy hitvitázó, kérdés-felelet formában megírt, közel háromszáz oldalas függeléket csatolt Egynehány tévelygő kérdésekre rövid keresztyéni felelet címmel. A kis formátú könyv egyesítette magában a hittankönyvet, imakönyvet, elmélkedést és a hitvitázó kézikönyvet. Perikópáskönyvéhez csatolt elmélkedései nem egyéni használatra íródtak, a magyar nyelvű szentírási szakaszokkal és beszédvázlatokkal a missziós területek papjait akarta segíteni. Ugyanezt a célt szolgálta az 1623-ban kiadott példázatgyűjtemény is. Vásárhelyi Gergely a katolikus misszió nagy apostola volt.

M: Az keresztényi tudománynak rövid summainac részei. Nagyszombat, 1596; Egynehány tévelygő kérdésekre rövid keresztyéni felelet. Bécs, 1604; Az emberi állatnak négy utolsó dolgairól való Intések. H. n., é. n.; Kempis Tamás négy könyve. Kolozsvár, 1604; Esztendő által […] Vasárnapokra és Innepre Evangeliomok és Epistolák. Bécs, 1618; Iesus †Maria. Bécs, 1618; Világ kezdetitől fogva, ioságos es gonosz cselekedeteknek példáinak Summái. Kassa, 1623. Ir: CPA I. 807; DHCJ IV. 3897; MÉL II. 968; Po III. 24614–6; Po Magyar 1599–1603; RMK I. 312, 477–8, 528; So VIII. 4480–1; Szi XIV. 976–7; I. N. Stoeger: Gregorius Vásárhelyi. Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu. Bécs, 1856. 376; Vásárhelyi Gergely. A Kolozsvári Róm. Kath. Főgymnasium Értesítője (1898) 76; Velics I. 24; Bíró L.: Marosvásárhelyi Gergely. Az Erdélyi Tudósító Almanachja 1933. 100, 103; JRH 27–8; Pinzger F.: Vásárhelyi Gergely. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 5–6; Bíró L.: Marosvásárhelyi Gergely. Erdélyi katolikus nagyok. Kolozsvár, 1941. 41–3; Szentiványi D.: Vásárhelyi Gergely és katekizmusa. A katekizmus története Magyarországon. Bp., 1944. 50–9; Holl B.: Vásárhelyi Gergely. Katolikus egyházi énekek. Bp., 1974. 23–8; Zoványi J.: Vásárhelyi Mészáros Gergely. Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. Bp., 1977. 68; Fricsy Á.: Levelek a hódoltsági Pécsről, 1613–1629. Baranyai Helytörténetírás (1981) 57–105; Holl B.: Vásárhelyi Gergely pályája (1560–1623). ItK 87. (1983) 150–62; V. Ecsedy J.: Nyomdatörténeti érdekességek Vásárhelyi Gergely utolsó művében. MKSz 99. (1983) 272–8; Sinkó F.: Csudatörténetek. Bp., 1985. 27–65, 284–9; Albert D.: Vásárhelyi Gergely. Tamási Áron Gimn. 19–20.született: 1560-0-0?, Marosvásárhelybelépés: 1584-0-0, Wilnafogadalom: 1605-09-18, Český Krumlov, C. sp.papszentelés: 1589-0-0?meghalt: 1623-0-0, Erdélybeszélt nyelvek: magyar