2017 novemberi imaszándék

Az ázsiai keresztényekért, hogy az evangéliumról szavaikkal és cselekedeteikkel tett tanúságtételük elősegítse a párbeszédet, a békét és a kölcsönös megértést, főleg a más vallásokhoz tartozókkal.

Ázsiába él 4,164,000,000 ember, az emberiségnek több mint a fele. A nagy világvallások bölcsője Ázsiában ringott. A kereszténység is, tudvalevőleg, az ázsiai Közel-Keletről indulva terjedt el a világon. Ázsia keresztényeinek száma ennek ellenére ma csak 286 millió.

A 20. és 21. században Ázsia számos háború színterévé lett. Az Első világháború csak érintőlegesen hatott Ázsiára, a Második Világháborúban azonban Ázsia hosszú és véres hadszíntér lett. A két első atombombát egy ázsiai országra, Japánra ejtették.  

A Második világháború befejezése után sem köszöntött béke Ázsiára. A koreai háború a nagyhatalmak beavatkozásával végződött. Hosszú évtizedekig húzódott el a vietnámi háború. Irak diktátora háborút kezdeményezett Iránal ésKuvaittal. A vietnami háború befejezése után is, borzalmas kegyetlenséggel folytatódott a háborúskodás Kambodzsában. Rövidebb háborúk zajlotttak le India és Kína, valamint Pakisztán és India között. A Közel Keleten is szinte állandóan folyik a háborúskodás, melynek jelenleg Szíria a legtöbbet szenvedő áldozata. Az Izrael államot állandó feszültségek háborgatják. Jemenben pedig a siita és szunnita muszlimok harca folyik.

Nagyon-nagyon szükséges tehát, hogy az Ázsiában elterjedt vallások kifejtsék béketeremtő potenciáljukat.  

A múltban, sajnos, a vallási különbségek Ázsiában inkább háborúkat okoztak, mintsem hogy békét mozdítottak volna elő. Az Iszlám harcos terjesztése és az erre reagáló Keresztes háborúk olyan sebeket ejtettek az emberek testén-lelkén, amelyek máig sem gyógyultak be. Főképpen a legyőzöttek azok, akiknek leszármazottai nem tudják elfelejteni a régen kapott sérelmeket és szenvedéseket.

Ezért korunk döntő kérdése, hogy a vallások képesek-e kifejteni Ázsiában békítő, humanizáló energiáikat e sebek gyógyítására. Maguk a vallási tanok a legtöbb esetben és a lényeges kérdésekben minden ember méltóságát, az élet sérthetetlenségét és a kölcsönös szeretetet hangoztatják. Kölcsönös megértés, a másik fél szempontjának elismerése, minden erőszaktól való tartózkodás, egymás értékeinek megbecsülése, minden gyűlöletkeltés mellőzése, és főleg az egyetemes testvéri szeretet ápolása lehetnek azok az eszközök, melyek a békéhez vezetnek. Súlyos kötelessége minden vallásos embernek, hogy úgy élje és gyakorolja saját vallását, hogy ugyanakkor elismerje más vallások értékeit, és megértse másvallásúak nehézségeit és vágyakozásait. II.János Pál pápa hangoztatta mindig az emlékezet megtisztításának szükségességét. Egymás meghallgatása, megismerés, megbecsülése: ez a békéhez vezető út. Ezen kell járnunk, hiszen az egy Szerető Istennek vagyunk teremtményei mindnyájan.

Megosztom ezt a cikket: