Hivatás-hétvége a Sodrás utcában

Hivatás-hétvégét tartottunk a Sodrás utcában érdeklődő fiatalemberek számára 2017. július 28. és 30. között Nagy Bálint szervezésében Nagy Ernő, Hiba Gyuri és Kajtor Domonkos közreműködésével. 10 fiatalember vett részt 17 évestől 34 évesig, akik itt is aludtak. A fiatalok tudtak találkozni és beszélgetni a Sodrásba éppen megérkező Bellovics Gáborral, Szabó Ferenccel és Bartók Tiborral is.

A hétvége alatt volt szó a rendünkről és küldetésünkről, közösen imádkoztunk, miséztünk, tanúságot tettünk a kapott hívásról és beszélgettünk hivatásunkról. A fiatalok is felkészültek, hogy beszámoljanak egy-egy híres jezsuitáról. Meglátogattuk velük együtt a Krisztina körúti időseinket, ami szintén jól sikerült, főleg Nemeshegyi Péter atya lelkes tanúságtétele, Ervin atya és Gyurás atya kedves jelenléte és szavai által.

Fizikai munkát is végeztünk, mégpedig keményet: nehéz beton darabok megmozgatása, a Sodrás utcai kert hátsó részének rendezése. A munkát este kerti vacsora követte, majd szurkolás a vízilabda döntőn.

Szentmisével és ebéddel zárult a program vasárnap.

Hasznos és nagyon jó légkörű volt ez a hétvége, imádkozzunk értük, imádkozzunk hivatásokért!

Nagy Ernő SJ

A résztvevők pár mondatos élménybeszámolója:

“A Jóisten jelenlétében időztünk a sodrás utcai rendházban egy hétvége erejéig, és megtapasztalhattuk mennyire természetes és hétköznapi az, ahogy az Úr munkálkodik az életünkben. Ebben a csodában részesülhet bárki, aki nyitottságot érez arra, hogy megismerje a jezsuita hivatást, de még a keresztény hit iránt érdeklő, vagy annak elmélyítésére vágyó fiatalok is sokat gazdagodhatnak általa. Otthon lehettünk: beköltöztünk a saját celláinkba és együtt imádkoztunk, étkeztünk, kávéztunk, beszélgettünk jezsuita atyákkal és testvérekkel, akik személyes életükön és a nagy jezsuiták történetein keresztül mutatták be a küldetést, mely minden keresztény küldetése is egyben, de Jézus Társasága ezért az életét áldozza.” (Benedek)

“Nehéz összefoglalni, mit jelentett számomra ez a hétvége. Álljon itt inkább egy kérdés, amit Bálint atya tett fel nekünk az első napon: Mi lenne, ha csak egy percre valóban elhinnénk, hogy Isten létezik?
Nevetséges ugye? 🙂 Elsőre tényleg az. A harmadik nap végére azonban ez lett az életem legfontosabb kérdése. Ha ugyanis valóban létezik, és jelen van, akkor nincs mese. Mert akkor ha igazán keresem, megtalálhatom, és találkozhatok Vele ott, ahol korábban nem mertem. Ünnepelhetem Őt és mindazt, amit a jelen pillanatban nekem ad. „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik.” Ez után a pár nap után érzem, hogy az Atya így néz rám és külön-külön mindannyiunkra.
Jezsuitának hív-e az Úr? Nem tudom, de remélem! :)”
(Tamás)

Szeretnéd megtudni, hogy vajon tényleg a szerzetesi, papi életformára hív téged az Úr, vagy inkább a családos élet felé vezet az utad? Helyeden érzed-e magad a jezsuiták között? Megéled-e Isten jelenlétét és megerősödsz-e a tőle jövő hívásban?
Jelentkezz a Montserrat jelölt- és hivatástisztázó évre

Megosztom ezt a cikket: