10. nap – Az imádságról

Fotó: Pásztor Péter

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az imádság lényege a szavakban áll, és hogy annál jobban imádkozunk, minél több imát mondunk. Amikor túl vagyunk rajta, megkönnyebbülünk, és reméljük, hogy Isten is elégedett velünk, mert teljesítettük a feladatot.

Az imádság a mi javunkra szolgál, nekünk van rá szükségünk, és nem Istennek. Ahogyan a próféták világossá tették: Istent csak annyiban érdekli az imádságunk, amennyiben az utána vágyakozó értelmünk és szívünk őszinte megnyilatkozása.    

A mai nap imamódjának a  ritmikus imát ajánljuk.  

Szentírási idézet:

Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért találnak meghallgatásra! Ne legyetek hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle!

Ti így imádkozzatok:

Mi Atyánk a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és engedd el adósságainkat, miképpen mi is elengedjük adósainknak; és ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól! (Mt 6,7-13)

Gyakorlat:

Imádkozd a Miatyánkot légzésed ritmusára! Minden egyes légvételre csak egy szót vagy frázist mondj! Imádkozhatsz sétálva is, minden – vagy minden második vagy akár harmadik – lépésre kimondva egy-egy szót.

A ritmikus ima lecsendesít. Maradj elcsendesedve, amíg csak tudsz, ne érezd úgy, hogy mindenképp az egész imádságot végig kell mondanod!

 

Zene:

Abwoon D’Bashmaya Ashana – The Lord’s Prayer in Aramaic 

Harpa Dei

 

 

 

Frissítve: 2023. február 27.