Látomások és megvilágosodás – Manresa – megkülönböztetés és világosság
Végül, néhány látomást követően Iñigo kezdte meglátni a fényt az alagút végén. Bármit teszünk is, az nem képes helyrehozni a kapcsolatunkat Istennel. Nem tudjuk jóvátenni múltbeli bűneinket. Csak megbánhatjuk őket, és elfogadhatjuk Istentől az ingyenesen felajánlott megbocsátást.
Iñigo észrevette, hogy a negatív gondolatok – amelyekről látta, hogy az emberi természet ellenségétől származnak – hogyan váltanak ki belőlünk elégedetlenség-, reménytelenség- és tehetetlenség-érzést, a jó Lélek viszont pozitív energiát ad, amely a szeretet által elvezet minket Istenhez, önmagunkhoz és másokhoz. Ezeket a lelki élet terén tett felfedezéseit, melyeket Manresában szerzett, leírta – ez lett az alapja annak a könyvecskének, amelyet ma Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatos könyveként ismerünk.
Egy megfontolandó gondolat
A mély szeretet lehetővé teszi, hogy aki szeret, megbocsásson annak, akit szeret.
Isten szeretete – minden egyes ember iránt – ilyen mély szeretet.
Szentírási rész
(A mai nap imamódjául a Lectio Divinát ajánljuk)
„Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert,
és akiknek bűne el van takarva.
Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét,
s akinek lelkében nincsen csalárdság.
Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek,
s egész nap jajgattam.
Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed,
ellankadt erőm, mint a nyár hevében.
Megvallottam előtted bűnömet,
gonoszságomat el nem rejtettem.
Elhatároztam: »Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.«
És te vétkem gonoszságát megbocsátottad.
Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben,
akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket.
Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől;
Körülveszel a szabadulás örömével.
Értelmet adok neked és megtanítlak
az útra, amelyen járnod kell;
Rajtad tartom szemem.
Ne legyetek értelmetlenek,
mint a ló és az öszvér:
amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát,
másként nem közelednek hozzád.
Sok csapás éri a bűnöst,
ám az Úrban remélőt irgalom övezi.
Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak,
ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek!” (Zsolt 32)
Zene: 32. zsoltár (Francesca LaRosa)
Ignác úgy érezte, hogy amikor a folyóparton ült, az segítette az elmélkedésben. Talán nem meglepő, hogy néhány legnagyobb belátása épp akkor született, amikor a Cardoner mellett tartózkodott.
(Fotó: DWB Ignatian Pilgrimage)