2013. decemberi imaszándékok

Általános szándék: Hogy azok a gyermekek, akik áldozatai a cserbenhagyásnak és minden fajta erőszaknak, megtalálhassák azt a szeretetet és védelmet, amelyre szükségük van.
Sokféle szenvedés ér ártatlan gyermekeket, akikért a pápa szándéka szerint e hónapban imádkozunk. Ezek közül az alábbiakban különösen fel szeretném hívni a figyelmet az utcagyerekekre, akik a szegények között is a legszegényebbek. Utcagyereknek azokat a kiskorúakat hívják, akiknek nincs családjuk, vagy akiket családjuk elhagyott, ezért lakásuk sincs, hanem az utcákon élik le életüket, az utcákon alszanak, és az utcákon próbálnak különböző módokon pénzt keresni, hogy éhen ne haljanak. A statisztikák szerint az egész földön több mint 100 millió ilyen utcagyerek él: Latin Amerikában körülbelül 40 millió, Ázsiában körülbelül 25 millió, Európa különböző országaiban pedig összesen szintén 25 millió. Ezek a gyerek védtelenül tengetik életüket, kihasználják őket, alultápláltak és sokszor erőszakos cselekedeteknek esnek áldozatul. Drogkereskedők vagy bordélyfenntartók könnyű prédájává lesznek.
Este oda fekszenek le aludni, ahol aránylag biztonságban érzik magukat, például a csukott üzletek bejárata elé, sétányok padjaira, földalatti villamosok állomásainak lépcsőire és, ha lehet, olyan helyekre, amelyekre valahonnan egy kis meleg árad. Vannak utcagyerekek, akik inkább nappal alszanak, mert akkor nagyobb biztonságban érzik magukat. Ágyuknak egy kartonlap vagy valami rongyos kabát szolgál. Ha olyan szerencsések, hogy van cipőjük, azt alváskor fejük alá teszik, hogy senki el ne lopja. Ha pedig van egy kis maradék pénzük, azt alvás közben a szájukban tartják, hogy őrizzék a tolvajok elől. Iskolába persze nem járnak. Ezek a gyerekek sohasem tudhatják, hogy attól ébrednek-e, hogy vagy egy éjjeli őr beléjük rúg, vagy egy öntözőkocsi hideg vize fröccsen rájuk. Ha napközben semmi pénzhez sem sikerült jutniuk, szemétkosarakban vagy az éttermek hulladéktartóiban turkálnak, hogy valami élelemhez jussanak.
A milliós nagyvárosok terjedésével és a családok szétesésével az ilyen utcagyerekek száma a közeljövőben  vészesen növekedni fog: megalapozott becslések szerint 2020-ban már 800 millió lesz a számuk.
Befejezésül álljon itt egy Michla nevű utcagyerek vallomása: „Négy éve élek az utcán. Kocsik mosásával és koldulással tengetem életemet. Nem élek szüleimmel, mert ők elzavartak hazulról. Azt mondták, hogy már sok gyerekük van, és engem már nem tudnak eltartani. Miután elzavartak, szüleim máshova költöztek, nem tudom hova. Egyszerűen eltűntek. Nekem azt mondták, hogy tartsam el saját magamat, és ne legyek terhükre. Azóta élek így az utcán.”
Az Egyházak és az államok működtetnek ugyan az utcagyerekek befogadására és rehabilitálására szolgáló számos intézményt, de ezek képtelenek eleget tenni az egyre növekvő szükségleteknek. E hónap alatt imáinkban gondoljunk ezekre az utcagyerekekre, és segítsük őket, amennyire tudjuk.
Claudio Barriga SJ, az Imaapostolság megbízott igazgatójának írása nyomán
     
Missziós szándék: Hogy a keresztények, megvilágosítva a megtestesült Ige fényétől, készítsék elő az emberiséget az Üdvözítő érkezésére.
Az adventi időszakban a keresztények örömmel készülnek Jézus születésének ünneplésére. Van azonban sok olyan ember is a világon, akik nem osztják velünk ezt az örömteli várakozást. Őértük is, és az ő üdvösségükért is született, halt meg és támadt fel Jézus, az Isten Fia. Mit tehetnénk, hogy ők is felismerjék Őt és részesedjenek az Ő örömében? Jézus Krisztus első és legnagyobb ajándéka, a Biblia és az Egyház tanítása szerint, maga a Szentlélek. Őt mondhatjuk a megtestesült Ige fényének, hiszen az egyházi ének őt „boldogságos fény”-nek, „lelkünk édes vendégének” nevezi. A bennünk lakozó és bennünket megvilágosító Szentléleknek pedig van egy gyümölcse, amelyről Pál apostol a Galatákhoz írt levélben beszél: „A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídég, önmegtartóztatás.” (5,22)
Figyeljünk fel arra, hogy Pál nem többes számban, hanem egyes számban használja a „gyümölcs” (görögül: karposz) szót, bár utána kilenc adományt sorol fel. Azért teszi ezt Pál, mert a Szentléleknek csak egy gyümölcse van, mégpedig a szeretet, a többi nyolc adomány pedig a szeretet tulajdonságait, kísérőit, hatásait, feltételeit fejezi ki. Jó, hogy Pál így felbontja a szeretet-szó értelmét, mert ezzel jobban meg tudjuk érteni, hogy milyennek is kell lennie a Szentlélek által megvilágosított ember életének. Lássuk ezt egy kicsit részletesebben.
Kezdjük az örömmel. A szerető ember szívében csendes öröm duruzsol, és tud örülni akkor is, ha sok baj és fájdalom veszi körül. A szerető ember nem gyűlöl senkit, és ezért béketeremtő: békehullámok áradnak belőle, melyek feloldják az ellentéteket. A szerető ember türelmes: mindent eltűr és mindent elvisel, mert tudja, hogy a felhők fölött ott ragyog az Isten napja, mely végül meghozza a szeretet végső győzelmét. A szerető embernek természetes a kedvesség, hiszen tudja, hogy mindenki Isten szeretett teremtménye. Azt már nem is kell bizonyítani, hogy a szerető ember jó, hiszen az egyetemes szeretet mindenki iránti egyetemes jóságra hangolja az ember szívét. Az is világos, hogy az igazi szeretet hűséges, hiszen a Szentlélek örök szeretete hatja át. A szelídség szintén a szerető ember tulajdonsága: ezt Jézusnál látjuk leginkább, aki mindenkit, még ellenségeit is szerette, és ezért volt mindig „szelíd és alázatos szívű”. Végül az önmegtartóztatás feltételként tartozik a szeretethez: akit ugyanis vad vágyak hajtanak, az nem tud mindenki iránt jó, megértő és megbocsátó lenni.
Nos, ha a keresztények a most leírt módon lesznek igazán szerető, örömteli, békés, türelmes, kedves, jó, hű és szelíd emberek, akkor a többi ember előbb-utóbb fel fog figyelni arra, hogy miért is vagyunk ilyenek, honnan származik e viselkedésünk, és miért tudunk ebben a sötét világban is a „világosság fiaiként” élni. Akkor remélhetjük, hogy majd ők is erre kezdenek vágyakozni, és kitárják szívüket mindannyiunk Üdvözítője, Jézus Krisztus felé, akitől a Szentlélek és annak csodálatos gyümölcse származik. Imádkozzunk tehát ebben az adventi időben, hogy ily módon készítsék elő a keresztények a minden emberhez közelíteni akaró Üdvözítőnk útját.
Frissítve: 2018. május 14.