2014. júniusi imaszándékok

Egyetemes imaszándék: Hogy a munkanélküliek megkapják azt a támaszt és foglalkozást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy méltó módon éljenek.
Korunk társadalmi és gazdasági életének egyik legnagyobb problémája, hogy a mai világban emberek milliói munkanélküliek. Az Egyház tanítása szerint a munka az alapvető emberi jogokhoz és kötelességekhez tartozik. Munkájukkal keresik az emberek a maguk és családjuk kenyerét, és működnek közre az egész emberiség közös jövőjének építésében. A munka által fejlesztik ki képességeiket és tapasztalják, hogy hasznosak a társadalom számára. Ha ez emberek huzamosan munkanélküliek, és segélyekre szorulnak, kárt szenved szabadságuk és önérzetük. Az, aki koldus sorra jut, elveszti emberi méltóságát. Ezért minden társadalmi és gazdasági rendnek arra kell törekednie, hogy mindazok, akik képesek dolgozni, munkát találjanak.
Az állam egyik feladata, hogy serkentse a gazdaságot, és a termelést. Támogatnia kell az egyéni vállalkozásokat, hogy elegendő munkaalkalmakat teremtsenek mindenki számára. Krízis-helyzetekben pedig magának az államnak kell munkaalkalmakat létrehoznia.
Különösen fontos, hogy a fiatalok számára megadassék a lehetőség, hogy hasznos munkát végezzenek. Csak ez fogja biztosítani, hogy felelősségteljes, érett emberré növekedjenek.
Kérjük különösen a munkás Szent József közbenjárását, hogy az emberi munkát mindenki egyre jobban megbecsülje, és hogy munkájával mindenki közreműködhessék az Isten által teremtett világ tovább fejlesztésében.
Javier Garcia Ruíz SJ, az Imaapostolság spanyolországi megbizottja nyomán
Az evangelizálásért végzett imaszándék: Hogy Európa újra megtalálja keresztény gyökereit a hívők hitének tanúságtétele folytán.
A világ öt földrésze közül Európa volt az első, melynek lakói közt elterjedt a kereszténység. Háromszáz éves üldözés után a Római Birodalom hivatalosan keresztény lett. A népvándorlás harcos törzsei pedig fokozatosan átvették a Római Birodalom kultúráját és kereszténységét, és megszületett a középkori „keresztény Európa”. Innen rajzottak ki a többi világrész felé a misszionárius hithirdetők, akiknek működése során, a Szentlélek kegyelméből, mindenütt megalakultak a fiatalak egyházak. Észak és Dél Amerika, valamint Ausztrália szinte teljes egészében keresztény világrész lett, Afrikában is egyre több országban terjedt el a kereszténység. Ázsiában szintén a legtöbb országban sikerült elvetni az evangélium magjait, melyekből szép vetés sarjadt.
A 19-20. században azonban úgy alakult Európa történelme, hogy több országban a keresztények kisebbségbe kerültek. Állnak még a régi templomok, működik az egyházi szervezet, de a társadalom egészét egyre kevésbé hatja át a keresztény szellem. Megdöbbenve vették észre a buzgó keresztények, hogy például Franciaország, „missziós területté” lett, vagyis újra kell kezdeni az evangelizálást. Ennek következtében már nem Európából rajzanak szét a buzgó misszionáriusok más világrészek felé, hanem egyre inkább más világrészek papjai és keresztény szerzetesei jönnek segíteni az európai országok egyházait.
Persze, a keresztény gyökerek még nagyon is jelen vannak az európai földrészen. E gyökerekből pedig friss hajtások is sarjadnak. A különböző keresztény mozgalmak tagjai fiatalos lelkesedéssel töltik be a régi és új templomokat, és színezik a társadalom életét. Az európai kereszténység kétezer éves öreg fáján is a friss rügyek fakadnak. Ahogy Szent Irenaeus püspök mondta, a Szentlélek mindig fiatal, és ez a Szentlélek újra meg újra megfiatalítja az Egyházat, amelyben lakozik. Az öntudatos, hívő keresztények tanúságtétele mutatja, hogy a keresztény gyökér Európában sem száradt el, hanem új élet fakad belőle.
Nemeshegyi Péter SJ, a tokiói Sophia egyetem ny. tanára
Frissítve: 2018. május 14.