2018 januári imaszándék

Ázsia kisebbségeiért: Hogy az ázsiai országokban a keresztények és más vallási kisebbségek hitüket teljes szabadságban élhessék meg.

Ferenc pápa 2015-ben avatta szentté Vaz József (1651-1711), indiai születésű oratoriánus papot, Sri Lanka (Ceylon) apostolát, a kisebbségben élő ottani katolikus egyház kiváló vezetőjét, aki a hindu vallású lakosoktól és a szigetet akkoriban uraló kálvinista hollandusoktól sok üldöztetést szenvedett, de mégis felvirágoztatta az ottani katolikus közösségeket. Ferenc pápa az ő szentté avatásakor mondott beszédben mondta róla a következőket:

„Vaz Szent Józsefet sok okból tekinthetjük példaképünknek. Ezek közül három okot szeretnék kiemelni.

Először is: Vaz atya példaszerű papként élte le életét. Mai gyülekeztünkban jelen van sok pap és szerzetes, akik Vaz atyához hasonlóan Isten és az emberek szolgálatára lettek felszentelve. Arra buzdítlak benneteket, hogy tekintsétek Vaz atyát életetek biztonságos vezérének. Vaz atya azt tanítja nekünk, hogy menjünk a határvidékékre, ismertessük és szerettessük meg Jézus Krisztust mindenütt. Vaz atya abban is példa számunkra, hogy türelmesen viselte el a szenvedést az evangéliumért, engedelmes volt elöljáróinak és szeretettel törődött Isten egyházával. Akárcsak mi, Vaz atya is gyors átalakulások korában élt. Működési területén a katolikusok kisebbségben voltak, gyakran belső ellentétek zavarták a közösség békéjét, és időnként ellenségeskedést, sőt üldözetést kellett elszenvedniük környezetüktől. És mégis, Vaz atya, minthogy imái révén állandóan egységben volt a keresztrefeszített Krisztussal, mindenki számára Isten irgalmának és kiengesztelő szeretetének élő képmásává lett.

Másodszor, Vaz atya megmutatja nekünk, hogy milyen fontos a béke szolgálatában túllépni a vallási különbségeken. Isten iránti osztatlan szeretete megnyitotta szívét a felebarátjai iránti szeretetre. A szükséget szenvedőknek szolgált, bárkik és bárhol is voltak. Példája ma is sarkalja a sri-lankai egyházat. Ez az egyház örömmel és nagylelkűen szolgál a társadalom minden tagjának. Nem tesz különbséget az emberek között faji, vallási, törzsi okokból, hanem iskolái, kórházai és egyéb jótékonysági intézményei révén szolgál az egész társadalomnak. Csak egy dolgot kér viszonzásul a társadalomtól: azt, hogy szabadon gyakorolhassa küldetését. A vallásszabadság alapvető emberi jog. Minden embernek szabadnak kell lennie, személyében is, közösségeiben is, az igazság keresésére és vallásos meggyőződéseinek nyilvános kifejezésére. Ezekben mentes legyen fenyegetésektől és kényszerítésektől. Amint Vaz atya élete mutatja, a hiteles istentisztelet gyümölcse nem hátrányos megkülönböztetés, gyűlölet és erőszakoskodás, hanem mások méltóságának és szabadságának tisztelete, és mindenki javára irányuló szerető elköteleződés.

Végül, harmadszor, Vaz atya a misszionáriusi lelkesedés példáját mutatja nekünk. Elhagyva otthonát, családját, szokott környezetének kényelmét, válaszolt a hívásra, mely idegen földre hívta őt, hogy mindenütt, amerre járt, Krisztust hirdesse. Vaz atya jól tudta, hogy miként kell bemutatni tiszteletteljesen, odaadással, kitartással és alázattal az evangélium igazságát és szépségét sok különböző vallásban hívő emberek között. Napjainkban is így kell tevékenykedniük Jézus követőinek. Ugyanazzal a lelkesedéssel és bátorsággal kell útra kelnünk, mint Vaz Szent József, de ugyanakkor követnünk kell őt a mások iránti érzékenységben, tiszteletben és abban a vágyban is, hogy megosszuk velük a „kegyelem igéjét” (ApCsel 20,32), mely képes őket gazdagítani. Hivatásunk az, hogy misszionárius tanítványok legyünk.

Kedves testvéreim! Azért imádkozom, hogy Sri Lanka keresztényei, Vaz Szent József példáját követve, megerősödjenek hitükben és eredményesen előmozdítsák a sri-lankai társadalomban a békét, az igazságosságot és a kiengesztelődést. Ez az, amit Kriszus kér tőletek. Ez az, amit Vaz Szent József tanít nektek. Ezt kéri az Egyház tőletek. Mindnyájatokat új szentünk imáiba ajánlom. Énekeljetek, az egész világon elterjedt Egyházzal együtt, új éneket az Úrnak, és hirdessétek dicsőségét a föld végső határáig. Mert nagy az Úr, és méltó a dicséretre. (Zsolt 95,1-4). Ámen.”

Összeállította: P. Nemeshegyi Péter SJ

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2018. május 14.