Néha annyira el vagyunk foglalva saját kudarcainkkal és elégtelenség-érzésünkkel, hogy képtelenek vagyunk meghallani Isten hívását. Máskor meg annyira csak a józan eszünkre hallgatunk, hogy nem veszünk tudomást legmélyebb vágyainkról és álmainkról.
Isten sokkal hatalmasabb a bűnösségünknél. Ezért olyan fontos, hogy figyelmünket ne a saját bűnösségünkre – vagy ami még rosszabb, a másokéra – irányítsuk, hanem az Úr jóságára. Nem bűntelenségünk és erényeink juttatnak el az élet teljességére, hanem Isten jósága.
A mai nap imamódjának a képzeleti szemlélődést ajánljuk.
Szentírási idézet:
Amikor ezt megtették, oly sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik. Intettek hát társaiknak, akik a másik bárkában voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek. Azok odamentek, és annyira megtöltötték mind a két bárkát, hogy azok már-már elsüllyedtek. Ezt látva Simon Péter leborult Jézus lába elé, és így szólt:
– Menj el tőlem, Uram, mert bűnös ember vagyok!
Rémület fogta el ugyanis őt és azokat, akik vele voltak a halfogásnál. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost, Zebedeus fiait is, akik Simon társai voltak. Jézus akkor így szólt Simonhoz:
– Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!
Erre kivonták a bárkákat a partra, és mindent otthagyva követték.
(Lk 5,6-11)
Gyakorlat:
A nap folyamán figyeld meg, hogyan hat rád, amikor Isten jóságát és legmélyebb vágyaidat állítod figyelmed középpontjába, és mi az utóhatása annak, ha saját kudarcaiddal és elégtelenségeddel vagy elfoglalva. Érzéseid által Isten arra indít és bátorít, hogy ne saját teljesítményedre, hanem Isten jóságára irányítsd a figyelmedet.
Zene: Bob Dufford SJ – Be not afraid
