39. nap – Nagyböjt Loyolai Szent Ignáccal

Ecce homo (Andrea Mantegna – 1500 körül)

Isten nagyobb dicsőségére – Támadják a jezsuitákat: féltékenység és félreértések

Ignác korában Európa szinte minden országa monarchiaként működött. A modern demokrácia még nem vert gyökeret. Ignácnak az volt az alapelve, hogy próbálta Krisztushoz téríteni a befolyásos embereket, hogy így keresztény elvek alapján uralkodjanak az alattvalóikon. Egyszer két jezsuitának, Diego Mirónak és Luis Gonçalves da Câmarának, akik alázatból és a szegénység iránti vágyból elutasították az ajánlatot, hogy Portugália királyának, III. Jánosnak és családjának gyóntatói legyenek, Ignác azt mondta, fogadják el a felkérést a sok jó miatt, amit egy ilyen befolyásos helyzetben elérhetnek. 

III. Pál pápa is számos kiváltságot kiváltságot adott a jezsuitáknak, például engedélyezte nekik bizonyos bűnök feloldozását, amelyek egyébként a püspöknek vannak fenntartva. 

Ahogy a jezsuita rend növekedett, sok karitatív művet, majd iskolákat és kollégiumokat is létrehoztak. Ezeknek a műveknek a megvalósításához jelentős anyagi alapra volt szükség, és az emberek észrevették, hogy a jezsuiták sok helyről kapnak pénzt, különösen is gazdag özvegyasszonyoktól.

Hamarosan sok hatalmasság észrevette, hogy az új szerzetesrend, a Jézus Társasága nemcsak számban növekedszik, hanem az uralkodók fölötti befolyásban is. Sokan féltékenyek lettek a társaságra. Voltak püspökök, akik úgy érezték, a jezsuiták olyan hatalmat kaptak, ami csak őket illetné meg, egyes családok pedig úgy érezték, hogy a kollégiumok megvalósítására adott pénzt inkább a családtagoknak kellett volna adni. 

Ignácnak a legnagyobb körültekintésre volt szüksége ahhoz, hogy megítélje, mely támadásokról ne vegyen tudomást, és melyekben védekezzen.

 

Egy megfontolandó gondolat

Amikor féltékenységből mondunk valamit, annak ritkán vagyunk tudatában.

Észrevetted már, hogy megtámadsz olyan embereket, akik nálad látszólag sikeresebbek vagy jobban a reflektorfényben vannak?

A féltékenység hatására az emberek képesek elveszíteni a józan ítélőképességüket. Elég megnézni a közösségi médiát, hogy lássuk, miként döntik el az emberek, hogy valaki „rossz” – legyen az akár miniszterelnök, államfő, akár a pápa –, és ettől fogva bármit csinál, bármilyen jót is tesz, azt úgy támadják, mintha rossz lenne. 

Kérd a kegyelmet, hogy tudj bizalmat szavazni annak, akit ez megillet – és tisztán láthass, Isten szemével.

 

Szentírási rész

(A mai napra a képzeleti szemlélődést ajánljuk imamódul)

Ünnep alkalmával szokásban volt, hogy a helytartó elbocsát a népnek egy foglyot, akit kérnek. Volt akkor egy híres foglyuk, akit Barabásnak hívtak. Pilátus összehívta őket és megkérdezte tőlük: »Kit akartok, hogy elbocsássak nektek, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?« Tudta ugyanis, hogy irigységből adták őt a kezébe.

Miközben az ítélőszéken ült, a felesége üzenetet küldött neki: »Semmi dolgod se legyen azzal az igazzal, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.« De a főpapok és vének rávették a tömeget, hogy Barabást kérjék, Jézust pedig veszítsék el. A helytartó tehát megkérdezte tőlük: »Melyiket akarjátok, hogy a kettő közül elbocsássam nektek?« Azok azt felelték: »Barabást!« Pilátus erre azt kérdezte: »És mit tegyek Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?« Azok mindnyájan ezt felelték: »Keresztre vele!« Ő újra megkérdezte: »De hát mi rosszat tett?« Azok erre még hangosabban kiáltoztak: »Keresztre vele!« (Mt 27,15-23)

 

Zene: Minden földek, Istent dicsérjétek (A Magyar Rádió és Televízió Kórusa)

III. János portugál király

Ignác kérésének engedelmeskedve Gonçalves da Câmara végül III. János gyóntatója, valamint a trónörökös I. Sebestyén tanítója is lett. 

(Kép: hu.wikipedia.org)

Frissítve: 2022. április 03.