A böjtölés nem öncél, hanem eszköz a célhoz. Célunk az, hogy egyre jobban észrevegyük Isten működését bennünk és közöttünk; egyre érzékenyebbek legyünk Istennek az egész teremtett világra kiterjedő szeretetére, irgalmára és együttérzésére; életünk Isten irgalmasságát tükrözze.
Ha szétnézünk a világban, és szembesülünk az igazságtalanság, az éhezés, a hajléktalanság, az emberkereskedelem, a klímaváltozás, a háború, a nukleáris fenyegetettség problémáival, talán elborít a gondok nagysága és a tehetetlenség érzése. Egészen addig, amíg rá nem döbbenünk, hogy mindez azért van, mert reményünket nem Istenbe vetjük, „aki a bennünk munkálkodó erő által mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk” (Ef 3,20).
A mai nap imamódjának a Lectio Divinát ajánljuk.
Szentírási idézet:
Vajon ilyen a böjt, amely tetszik nekem, az a nap, amelyen az ember sanyargatja lelkét? Hogy lehajtja fejét, mint a káka, és zsákruhát meg hamut terít maga alá? Vajon ezt nevezed böjtnek, és az Úr előtt kedves napnak?
Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el!
Akkor majd előtör, mint a hajnal, világosságod, és sebed gyorsan beheged; színed előtt halad igazságod, és az Úr dicsősége zárja soraidat. (Iz 58,3-8)
Gyakorlat:
Feltehetőleg nem tartasz jogtalanul rabságban másokat, nem nyomsz el senkit, nem igázol le népeket…, de Izajás szavai téged is megszólítanak. Imádságban kérdezd meg az Úrtól és jegyezd fel, hogy személyesen téged milyen böjtre hív.
Zene: Szvorák Katalin: Bűnbánati ájtatosság
