8. nap – Együttérzésből fakadó küldetés

Reggeli felajánló ima

„Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket.” (Iz 61,1)

Isten, aki Jézus atyja és a mi Atyánk, arra vágyik, hogy a világ felismerje együttérző szeretetét. Azt szeretné, hogy együttérzése éljen bennünk is, és a világ általunk, tanítványain keresztül is megérezze ezt. Arra kaptunk meghívást, hogy az Atya szerető pillantásával szemlélhessük a világot, és Jézus Szívével cselekedhessünk. Az emberi élet határmezsgyéjére vagyunk küldve különféle feladatokkal, de Jézussal együtt. Küldetésünk azokra a helyekre szól, ahol férfiak és nők szenvednek az igazságtalanság miatt, ezeken a helyeken kell segítenünk az elgyötört és megtört szívű embereknek a gyógyulásban. A támaszukká kell válnunk. Lehet, hogy betegek vagyunk, vagy gyengének és kicsinek érezzük magunkat ahhoz, hogy megváltoztassuk az igazságtalan társadalmi struktúrákat. De így is részt vehetünk Jézus missziójában: Isten szerető tekintetével figyelhetünk a körülöttünk élő testvéreinkre. Amikor megtapasztaljuk Isten irgalmát, képessé válunk annak továbbadására. Ezáltal viszonozzuk Isten szeretetét. Ez az engesztelés lényege: imádkozni, és szeretettel fordulni a másik felé. Ebből tud fakadni aztán maga a  jócselekedet. 

Kérdések:

Szemléljem Jézus szívével a környezetemet. Hallgassam meg az embereket, mindazt amit mondanak az életükről, a fájdalmaikról és a reményeikről. Hol van az a szükség, ahova Jézus hív, hol akar együtt munkálkodni velem? Mi az a fájdalom, amit általam akar meggyógyítani? 

Befejezem egy imával: Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2020. június 08.