A csomókat feloldó Mária, Ferenc pápa kedves kegyképe
A jezsuita lelkiségben különösen kitüntetett helyet foglal el a Mária-tisztelet, hiszen Szűz Mária a Jézus Társasága védőszentje, ez a jezsuita művészethez is szervesen kapcsolódik.
A jezsuiták életében a művészet mindig fontos szerepet játszott, számtalan festmény készült a jezsuiták megrendelésére, különböző jezsuita templomok díszítésére. Számos híres jezsuita festő, mint Bernardo Bitti (1548–1610), a dél-amerikai barokk festészet és a Cuscói Festőiskola megalapítójának, Andrea Pozzo (1642–1709), a perspektivikus festészet megalkotójának, Christoph Tausch (1673–1731), a barokk festészet egyik legnagyobb hatású művészének, Giuseppe Castiglione (1688–1766), Jean-Denis Attiret (1702–1768), Ignaz Sichelbarth (1708–1780), a kínai császárok udvarai festőinek munkássága és művészete világszerte ismert.
A jezsuita Mária-tisztelet egyik folytatója, Ferenc pápa, aki szintén buzgó Szűz Mária tisztelő, a papszentelése előtt írott hitvallásában fogalmazta meg személyes meggyőződését: „Hiszek Máriában, anyámban, aki szeret engem, és soha nem fog magamra hagyni.” A pápa Szűz Mária tiszteletének fényes bizonyítéka, hogy egész Latin-Amerikában, egy új máriás mozgalmat indított el: Maria Knotenlöserin (A csomókat feloldó Mária) augsburgi kegyképet terjesztette el Argentínában és később egész Latin-Amerikában.
Az eredeti kegyképet, 1700 körül Hieronymus Ambrosius Langenmantel (1641–1718), az augsburgi Szent Péter káptalan kanonokja adományozta a templomnak, egy régi családi esemény emlékére. A nagyapja Wolfgang Langenmantel (1586–1637) és felesége Sophia Rentz (1590–1649) 1612-ben a válás küszöbére jutott, amikor az elkeseredett férj, elutazott Ingolstadtba, és egykori tanára Jakob Rem (1546-1618) jezsuita atya tanácsát kérte. A már életében szentség hírében álló szerzetes, egy Mária-kép előtt imádkozott, majd ezeket mondta: „Ebben a vallási cselekedetben megerősítem a házasság kötelékét, feloldom és elsimítom a csomókat.” Az ima meghallgatásra talált a házastársak kibékültek, és a hálás unoka megfesttette, Johann Georg Melchior Schmidtner (1625-1705) augsburgi templomi festővel: A csomókat feloldó Mária kegyképet. A festő, Johann Heinrich Schönfeld (1609–1684) tanítványa és barátja volt, közel másfél évtizedig élt Itáliába, ez a képe már egy érett, időskori alkotása.
A kegyképen Szűz Mária a föld és az ég között, egy holdsarlón áll, az újrakezdést szimbolizálva. A Szentlélek isteni fényében ragyog, a fejét tizenkét csillag, Isten ajándékai díszítik. A feje feletti galamb jelzi, hogy Szűz Mária a Szentlélek mennyasszonya. Az isteni vihar lobogtatja kabátját. Biztos lábbal tapos egy kígyó fejére, az állhatatlanság jelére, legyőzi a sötétség szellemét, az engedetlenséget. Ez bibliai utalás, Évára és az ősbűnbeesésre: Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé: Ö széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod. (Ter 3, 15.). A lyoni Szent Iréneusz, az Adversus haeresis (Az eretnekség ellen) című munkájában, a következő párhuzamot vonta: Az Éva engedetlensége által keletkezett csomót, Szűz Mária engedelmessége oldotta fel. Az egyik angyal a másiknak nyújtja a reménység kötelét, nagy és kis, többszörös és egyes csomókkal, amelyek megkötik életünket. Köztük áll Szűz Mária, aki kezével feloldja a csomókat, az egyiket a másik után. Egyébként a kötél, a házassági köteléket jelképezi. Erre utal még a festmény alján látható történet is. A félhomályban, az angyal egy kutyás férfit vezet, a közismert ószövetségi jelenetben: Ráfael – a házasságközvetítő angyal – az ifjú Tóbiást kíséri, jövendő feleségéhez, az ekbaktanai Sárához: „Tóbiás házasságának terve. Médiában jártak és már közeledtek Ekbaktanához, amikor Ráfael ezt mondta az ifjúnak: „Tóbiás testvér!” Ő így felelt: „Itt vagyok.” Az angyal ezt mondta neki: „Ezen az éjjelen Ráguelnél maradunk. Ő rokonod és van egy Sára nevű leánya. Sárán kívül se fia, se leánya nincs, te vagy számára a legközelebbi rokon, ezért elsősorban téged illet, s neked van jogod, hogy örököld atyja vagyonát. A leány okos, erős és nagyon jó, s apja nagyon szereti.” S még hozzáfűzte: „Jogodban van feleségül venni. Hallgass rám testvér, beszélek, ezen az éjszakán apjával a leányról, hogy feleségül vehesd őt, s ha visszatérünk Rágesből, megtartjuk a lakodalmat. Tudom, hogy Ráguel nem tagadhatja meg őt tőled, nem adhatja más férfinek. Halállal lakolna Mózes törvénye szerint, mert téged illet az örökség és a leány mindenki előtt. Most tehát hallgass rám testvérem, beszélünk a leányról ezen az éjjelen, eljegyezzük veled, és amikor visszatérünk Rágesből, magunkkal visszük házadba.” (Tób 6,10-13).
Az eredeti kegykép, a templom déli apszisában található, a Beatae Virginis de Bono Consilio (A Jótanács Szűz Nővérei), oltárnál, Szent Ulrich és Szent Afra szobrai között függ. Németországban is, valamint Latin-Amerikában is, elsősorban a házassági, párkapcsolati problémákkal küzdő emberek fordulnak nagy bizalommal Szűz Máriához a kegykép előtt, hogy hozza rendbe házasságukat, állítsa helyre a családi békét, adjon gyermekáldást, vagy segítsen megtalálni szerető párjukat.
Bikfalvi Géza