A csomókat feloldó Mária, Ferenc pápa kedves kegyképe

2016. augusztus 08. 13:45
A jezsuita lelkiségben különösen kitüntetett helyet foglal el a Mária-tisztelet, hiszen Szűz Mária a Jézus Társasága védőszentje, ez a jezsuita művészethez is szervesen kapcsolódik.

A jezsuita lelkiségben különösen kitüntetett helyet foglal el a Mária-tisztelet, hiszen Szűz Mária a Jézus Társasága védőszentje, ez a jezsuita művészethez is szervesen kapcsolódik.


A jezsuiták életében a művészet mindig fontos szerepet játszott, számtalan festmény készült a jezsuiták megrendelésére, különböző jezsuita templomok díszítésére. Számos híres jezsuita festő, mint Bernardo Bitti (1548–1610), a dél-amerikai barokk festészet és a Cuscói Festőiskola megalapítójának, Andrea Pozzo (1642–1709), a perspektivikus festészet megalkotójának, Christoph Tausch (1673–1731), a barokk festészet egyik legnagyobb hatású művészének, Giuseppe Castiglione (1688–1766), Jean-Denis Attiret (1702–1768), Ignaz Sichelbarth (1708–1780), a kínai császárok udvarai festőinek munkássága és művészete világszerte ismert.


A művészetekben Szűz Mária alakjának megjelenítése nagyon régi hagyományra vezethető vissza, az első Szűz Mária-képet állítólag maga Szent Lukács festette. A jezsuiták is számos Mária-képet tisztelnek, közülük a leghíresebb, a ma, a jezsuiták anyatemplomában, a római Il Gesúban látható Madonna della Strada (Úti Boldogasszony) kegykép, amelyet Loyolai Szent Ignác és az első társak fedeztek fel Rómában. Az Úti Boldogasszony kegykép tisztelete később az egész világon elterjedt a jezsuiták által, számos másolat és egyéni feldolgozás született hatására, ezek közül az egyik legjobban sikerült alkotás Feszty Masa (1895–1959) képe, amely a pesti Jézus Szíve-templom előtt látható.

A jezsuita Mária-tisztelet egyik folytatója, Ferenc pápa, aki szintén buzgó Szűz Mária tisztelő, a papszentelése előtt írott hitvallásában fogalmazta meg személyes meggyőződését: „Hiszek Máriában, anyámban, aki szeret engem, és soha nem fog magamra hagyni.” A pápa Szűz Mária tiszteletének fényes bizonyítéka, hogy egész Latin-Amerikában, egy új máriás mozgalmat indított el: Maria Knotenlöserin (A csomókat feloldó Mária) augsburgi kegyképet terjesztette el Argentínában és később egész Latin-Amerikában.

Ferenc pápa, 1986-ban, frankfurti teológiai tanulmányai során találkozott, az augsburgi Sankt Peter am Perlach-i templomban található kegyképpel, amikor rendtársaival felkereste az augsburgi belvárosban található, a jezsuiták vezetése alatt álló templomot. A kegyképről készült képeslapokat vitt haza, az egyikről, Dr. Ana de Berti Betta buenos aires-i festőművésznő elkészítette a festmény másolatát négy példányban, amelyet ma a Nuestra Senora desatatadora a nudos néven tisztelnek, és az egyik másolatot, az argentin főváros, Villa Devoto városrészében, a jezsuita noviciátus közelében fekvő, San José del Talar templomában, 1996. december 8-án ünnepélyesen elhelyezték. A kegykép rendkívül népszerű lett a hívek körében, sok imameghallgatás hatására, azóta minden hónap nyolcadik napján: A csomót feloldó Mária napján, zarándokok tömegei – nemegyszer 40-60 ezer hívő –, keresik fel. A hitbuzgalmi áhítat hatására már 1998-ban, Celeiro atya, a templom lelkésze kiadta: A csomókat feloldó Mária kilenced füzetét, amely egész Dél-Amerikában viharos gyorsasággal elterjedt, mára több mint tíz nyelvre lefordították. A kegykép másolatait több argentin templomban is elhelyezték, így a Maria Nuestra Señora Desatadora de Nudos-kápolnában (Formosa), Szeplőtelen Szűz Mária-templomban (San Miguel de Tucumán), Fatima-kápolnában (Buenos Aires), Szent Ignác-kápolnában (Buenos Aires), Szűz Mária Mennybemenetele-kápolnában (Temperley), sőt Commodoro Rivadavia városban, a Szent Lucia plébánia területén egy templomot is szenteltek Nuestra Señora de Knotenlöserin néven. A kegykép másolat még megtalálható a perui főváros, Lima egyik templomában és a texasi Del Rio városában is.

Az eredeti kegyképet, 1700 körül Hieronymus Ambrosius Langenmantel (1641–1718), az augsburgi Szent Péter káptalan kanonokja adományozta a templomnak, egy régi családi esemény emlékére. A nagyapja Wolfgang Langenmantel (1586–1637) és felesége Sophia Rentz (1590–1649) 1612-ben a válás küszöbére jutott, amikor az elkeseredett férj, elutazott Ingolstadtba, és egykori tanára Jakob Rem (1546-1618) jezsuita atya tanácsát kérte. A már életében szentség hírében álló szerzetes, egy Mária-kép előtt imádkozott, majd ezeket mondta: „Ebben a vallási cselekedetben megerősítem a házasság kötelékét, feloldom és elsimítom a csomókat.” Az ima meghallgatásra talált a házastársak kibékültek, és a hálás unoka megfesttette, Johann Georg Melchior Schmidtner (1625-1705) augsburgi templomi festővel: A csomókat feloldó Mária kegyképet. A festő, Johann Heinrich Schönfeld (1609–1684) tanítványa és barátja volt, közel másfél évtizedig élt Itáliába, ez a képe már egy érett, időskori alkotása.


A kegyképen Szűz Mária a föld és az ég között, egy holdsarlón áll, az újrakezdést szimbolizálva. A Szentlélek isteni fényében ragyog, a fejét tizenkét csillag, Isten ajándékai díszítik. A feje feletti galamb jelzi, hogy Szűz Mária a Szentlélek mennyasszonya. Az isteni vihar lobogtatja kabátját. Biztos lábbal tapos egy kígyó fejére, az állhatatlanság jelére, legyőzi a sötétség szellemét, az engedetlenséget. Ez bibliai utalás, Évára és az ősbűnbeesésre: Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé: Ö széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod. (Ter 3, 15.). A lyoni Szent Iréneusz, az  Adversus haeresis (Az eretnekség ellen) című munkájában, a következő párhuzamot vonta: Az Éva engedetlensége által keletkezett csomót, Szűz Mária engedelmessége oldotta fel. Az egyik angyal a másiknak nyújtja a reménység kötelét, nagy és kis, többszörös és egyes csomókkal, amelyek megkötik életünket. Köztük áll Szűz Mária, aki kezével feloldja a csomókat, az egyiket a másik után. Egyébként a kötél, a házassági köteléket jelképezi. Erre utal még a festmény alján látható történet is. A félhomályban, az angyal egy kutyás férfit vezet, a közismert ószövetségi jelenetben: Ráfael – a házasságközvetítő angyal – az ifjú Tóbiást kíséri, jövendő feleségéhez, az ekbaktanai Sárához: „Tóbiás házasságának terve. Médiában jártak és már közeledtek Ekbaktanához, amikor Ráfael ezt mondta az ifjúnak: „Tóbiás testvér!” Ő így felelt: „Itt vagyok.” Az angyal ezt mondta neki: „Ezen az éjjelen Ráguelnél maradunk. Ő rokonod és van egy Sára nevű leánya. Sárán kívül se fia, se leánya nincs, te vagy számára a legközelebbi rokon, ezért elsősorban téged illet, s neked van jogod, hogy örököld atyja vagyonát. A leány okos, erős és nagyon jó, s apja nagyon szereti.” S még hozzáfűzte: „Jogodban van feleségül venni. Hallgass rám testvér, beszélek, ezen az éjszakán apjával a leányról, hogy feleségül vehesd őt, s ha visszatérünk Rágesből, megtartjuk a lakodalmat. Tudom, hogy Ráguel nem tagadhatja meg őt tőled, nem adhatja más férfinek. Halállal lakolna Mózes törvénye szerint, mert téged illet az örökség és a leány mindenki előtt. Most tehát hallgass rám testvérem, beszélünk a leányról ezen az éjjelen, eljegyezzük veled, és amikor visszatérünk Rágesből, magunkkal visszük házadba.” (Tób 6,10-13).


Az eredeti kegykép, a templom déli apszisában található, a Beatae Virginis de Bono Consilio (A Jótanács Szűz Nővérei), oltárnál, Szent Ulrich és Szent Afra szobrai között függ. Németországban is, valamint Latin-Amerikában is, elsősorban a házassági, párkapcsolati problémákkal küzdő emberek fordulnak nagy bizalommal Szűz Máriához a kegykép előtt, hogy hozza rendbe házasságukat, állítsa helyre a családi békét, adjon gyermekáldást, vagy segítsen megtalálni szerető párjukat.


Bikfalvi Géza