A jezsuita generális megfontolásai a szinódusról

Adolfo Nicolàs, a Jézus Társasága legfőbb elöljárója részt vett az októberi püspöki szinóduson, amelynek végén közzétette megfontolásait. Ezek között felsorolta a szinódus pozitív, inspiráló és bátorító aspektusait, valamint néhány hiányosságát is.

A pozitív szempontokat három részre osztotta. Ezek közül az első fontos jelenség, hogy a világ minden részéről érkezett főpásztorok szabadon megoszthatták egymással tapasztalataikat és véleményüket, beszámolhattak helyi egyházaik helyzetéről, gyakran szenvedésükről, különös tekintettel a Közel-Keletre, Afrikára és Ázsiára.

Számos eredeti kezdeményezés van folyamatban, amelyek közül a jezsuita generális atya kiemelte az együttműködés jelentőségét, a nemzetközi szintű véleménycserét, amelyben részt vesznek a világi hívek és egyházi mozgalmak is. A harmadik pozitív tényező az, hogy a püspökök számos fontos kérdésben egyformán gondolkoznak az új evangelizáció jelentőségét és dimenzióját illetően. Lényeges a személyes vallási tapasztalat, a Krisztussal való találkozás, valamint szükség van az új evangelizálók megfelelő spirituális és intellektuális képzésére. A családegyház a hitben való növekedés kiváltságos helye, ezért a család központi szerepet tölt be. Általános vélemény, hogy meg kell újítani a plébániákat és struktúráikat, hogy egyre jobban megnyíljanak a világi hívek elkötelezett tevékenységének.

Adolfo Nicolàs, a jezsuiták legfőbb elöljárója a hiányosságok közül elsőnek azt emelte ki, hogy „Isten népének” hangját nem eléggé hallgatták meg a püspöki szinóduson. Idézte Steve Jobs, az Apple cég társalapítójának szavait, miszerint „jobban érdekelte ügyfeleinek véleménye, mint a termék előállítóinak hangja”. A szinóduson mindnyájan „termelők” vagyunk – állapította meg Nicolàs atya, majd hozzátette: fennáll annak a veszélye, hogy mindig ugyanazt állítjuk elő.

A jezsuita generális hiányolta még továbbá az első evangelizálásról való elmélkedéseket. Kevés figyelmet szenteltek ugyanis annak, hogy mit és hogyan tanultunk meg a hosszú múltból, melyek voltak az eddigi evangelizálás pozitív szempontjai és melyek voltak hibái. Szinte alig esett szó a szerzetesi életről és arról, hogy az evangelizáció történetében milyen szerepet töltöttek be a szerzetesek és szerzetesnők. A generális atya annak a félelmének adott hangot, hogy az egyház elveszíti emlékezetét.

Adolfo Nicolàs reméli, hogy a jezsuiták képesek választ adni az új kihívásokra Szent Ignác lelkiségének megfelelően és korunk komoly elemzésének következtében. Ami személyét illeti, a jezsuiták legfőbb elöljárója elmondta: „legnagyobb törekvésem az, hogy felfedezzem, milyen módon működik Isten az emberben, és az ember hogyan működik együtt Isten cselekvésével”. Ha a körülöttünk lévő világ egyre erőszakosabbá válik, akkor arra nekünk szívből fakadó elkötelezettséggel kell válaszolnunk a béke, a párbeszéd érdekében. Ezáltal még jobban hirdethetjük az evangéliumot, amelyben hiszünk – fejtette ki véleményét a püspöki szinódus után P. Adolfo Nicolàs, jezsuita generális.

(vm)

Forrás: http://hu.radiovaticana.va/

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2016. július 29.