A korrupció ellenére miért van keresnivalójuk a magyar vállalkozóknak Irakban?

Reggel nem megyünk piacra, temetésre, mecset közelébe; a halottnak látszó ember lehet, hogy csak tetteti; ismeretlen csomagot nem veszünk magunkhoz. Ha betartod a túlélés iraki tízparancsolatát, akkor jó eséllyel nem esik bántódásod. Sőt ha érdekelt vagy az építőiparban, víztisztításban, egészségügyben, és nem idegenkedsz a korrupciótól, még jó üzleteket is köthetsz. Management by Jesus-villásreggeli a közel-keleti ország újjáépítésének jegyében.

Irak újjáépítése – esély a magyar vállalkozóknak címmel celebrált villásreggelit Kiss Ulrich jezsuita, a Management by Jesus szemináriumsorozat alapítója január 16-án a budapesti Loyola Caféban. A mostantól kéthavonta megrendezendő eseménysorozat első alkalmán Heves István, az Orient River Kft. ügyfélkapcsolati menedzsere, az egykori Magyar Nemzeti Kereskedőház Bagdadi Relációs Irodájának vezetője beszélt a közel-keleti üzleti lehetőségekről.

Amint korábbi interjúnkból is kiderült, a vállalkozó hét éve dolgozik Irakban, s ez idő alatt alaposan kiismerte az országot. Főleg, hogy érkezése szinte egybeesett a külföldi csapatok 2011-es kivonulásával, a magára hagyott állam újjáépítési lehetőségeinek megnyílásával. A Szaddám Huszein elleni nemzetközi fellépés, a kereskedelmi embargó – miközben a diktátor uralmának gyengítésére szolgált – alaposan visszavetette a térség fejlődését. Jószerivel teljesen megszűnt a belső termelés, Irak exportőrből importőr lett, érdemi feldolgozóipar nélkül. Szinte egyedüli erőforrása a töménytelen mennyiségű olaj, melynek nyersanyagként történő áruba bocsátásával sok mindenre jutna pénz, ha a bevételeket jól használnák fel – és az elmúlt években nem vándoroltak volna állami dollármilliárdok magánzsebekbe.

„Annak, aki üzletemberként boldogulni akar, meg kell tanulni kezelni a korrupciót. Ez alapvető piaci feltétel, aki nem képes rá, ne is gondoljon arra, hogy itt esélye lehet bármire” – figyelmeztette Heves István az eseményen összegyűlt vállalkozókat. Ezzel együtt ha valaki alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, és még véletlenül sem próbál európaiként viselkedni, akkor teremhet számára babér. Az egyik szabály, hogy ha a helyiek bármit megígérnek, azt nem szabad készpénznek venni. Hiába bizonygatja partnerünk, hogy mondjuk az unokaöccse itt meg ott magas állásban van, lehet, hogy az egészből egy szó sem igaz; vagy hiába lobogtat mindenféle ígéretes dokumentációt, előfordulhat, hogy csak letöltötte az internetről, és még mielőtt az üzlet komolyra fordulhatna, az illető szőrén-szálán felszívódik – de persze előtte még zsebre tette az óvatlanul előre fizetett megbízási díjat.

Heves István szerint az a híresztelés, hogy Irakban pattanásig feszült a helyzet, és polgárháborús veszély fenyeget, kizárólag egyes médiaérzékeny hazai biztonságpolitikai szakértők elképzelése, ám a valósághoz nincs köze. Bár a 40 milliós országban a vallási, etnikai megosztottság erős az északon élő kurdok, illetve szunniták, valamint a délen többségi társadalomként uralkodó síiták között, ha egy külföldi betartja az iraki túlélés tízparancsolatát, jó eséllyel nem esik bántódása. „Reggel nem megyünk piacra, temetésre, mecset közelébe, mert jó eséllyel ott történnek a merényletek; a halottnak látszó emberrel óvatosak vagyunk, mert lehet, hogy csak tetteti; olyan csomagot, amit nem mi tettünk le valahova, nem veszünk magunkhoz” – kezdte sorolni a szabályokat az előadó.

És hogy ilyen körülmények között miért is kecsegtet ígéretes lehetőségekkel ez a sokszorosan megtépázott ország? Először is azért, mert legjobb szakemberei az elmúlt években külföldre távoztak, a képzés gyenge lábakon áll, márpedig a feladatok rendívül sokrétűek és óriásiak. A több milliárd dolláros beruházásokban a magyar vállalkozások nem rúgnak labdába, de ha jól megválasztják a megfelelő projektméretet, akkor lehetnek esélyeik. Heves Istvánék például négymillió dolláros kezdeményezéssel egészségügyi központ kialakításába fogtak, de elő van készítve egy étolaj-palackozó projekt is. Ezen kívül lehetőséget látnak sok romos épület iroda- vagy lakóházzá történő átalakításában, a víztisztításban, az öntözésben, sőt a térségben a korábbi évtizedekben jelen lévő Ikarus buszgyártó üzem alapjain ma szemétszállító járművek összeszerelése zajlik.

„Olyan kalandvágyó vállalkozókat keresünk, akik nem rettennek meg a nehézségektől, készek arra, hogy ebben a nagyon más kulturális közegben feltalálják magukat, nem riadnak meg attól, hogy akár éveket kell várni, míg egy vállalkozás termőre fordul, mernek kockáztatni, hogy a végén jó eséllyel megtalálják a számításukat” – összegezte Heves István.

(További fotók az MbJ Facebook-oldalán. A villásreggeli következő fogását két hónap múlva tálalják, téma a hűség ára, avagy miként tartsuk meg legjobb dolgozóinkat a mai munkaerőhiányos helyzetben?)

Frissítve: 2019. január 16.