A magyar jezsuiták provinciagyűlése

A Húsvét utáni kedden, Budapesten tartottuk az éves szokásos Provinciatalálkozót. Sokan lehettünk együtt és adhattunk hálát jubilánsainkért és a két ünnepélyes fogadalmait letevő rendtársunkért, ami jó kezdés volt a Provinciagyűlés előtt.

Rendi hagyományunkban a Provinciagyűlés az Általános Rendgyűlést előzi meg. A Provinciagyűlés fő célja a helyi előkészület a rend 2016 őszére meghirdetett Általános Rendgyűlésére. Ez a két fontos fórum Jézus Társaságában, ahol a hierarchikus rendben megjelenik a demokratikus visszacsatolás. Ezeket a helyi provinciakongregációkat mindenütt le kell folytatni 2015 első félévében. Ilyenkor a kongregáció választott tagjai rátekintenek a provincia helyzetére és döntenek arról, milyen kérdéseket küldenek a rend általános elöljárójának (P. Generálisnak), illetve az Általános Rendgyűlésnek (ÁR), és hogy ki képviselje a provinciát az ÁR-en. Az ÁR a rend legfelsőbb törvényhozó testülete, és itt dől el választással – amikor szükséges -, hogy ki legyen a jezsuita generális. A választás során a választók, megfelelő előkészületek után, a külvilágtól teljesen elzárva hozzák meg döntésüket. 2008-ban volt az utolsó ÁR, aminek során az egész jezsuita rend képviseletében több mint kétszázan megválasztották a jelenlegi generálist, P. Adolfo Nicolas-t. Ő jövőre lesz 80 esztendős. Az ÁR feladata lesz a lemondásának elfogadása és utódjának megválasztása.

provgyules

A magyar Provinciagyűlés Dobogókőn, a Manrézában tartottuk. Huszonhárman voltunk jelen. A legidősebb generációt Nemeshegyi Péter (92) és Deák Ferenc (90) atyák képviselték, a legfiatalabb résztvevő pedig Nagy Bálint volt, aki Dublinból, a Terciából jött haza a gyűlés idejére.

A program nagyon tág keretet adott számunkra, amit igyekeztünk úgy kihasználni, hogy legyen benne tér a közös és kiscsoportos megfontolásra, egyéni és közösségi imára és sok informális találkozásra, beszélgetésre.

A P. Generális kérdésére a magyar Provinciagyűlés megfogalmazta az Általános Rendgyűlés számára azt a három prioritást, amit a Szent ignáci Lelkigyakorlatok központi elmélkedése, a Krisztus Király elmélkedés alapján végeztünk:

 

KRISZTUS KIRÁLY ARRA HÍV BENNÜNKET, HOGY…

erősítsük meg formációnknak és az életmódunk egész életen át tartó megújításnak jezsuita jellegét azáltal, hogy

  • Istennel élünk,
  • engedjük, hogy elmélyítse személyes kapcsolatunkat Vele, és hogy ezt oszthassuk meg másokkal;
  • megerősítjük a “societas amoris-t” és
  • több figyelmet szentelünk az atyai kormányzás és a szubszidiaritás jobb egyensúlyának.

 jobban elmélyítsük hivatásunk intellektuális területeit azáltal, hogy

  • komolyan vesszük jezsuita formációnkat;
  • igyekszünk megérteni a világot és szembenézni intellektuális kihívásaival;
  • nagylelkűen válaszolunk a helyi Egyház szükségleteire;
  • beépítjük életünkbe a szociális igazságosság dimenzióját és
  • adottságainkat a fiatalok és felnőttek képzésének szolgálatában használjuk.

 a kiengesztelődést és a szegényeket szolgáljuk azáltal, hogy

  • az Istennel vagyunk, és így a különböző vallások, politikai irányok, szociális csoportok között a kiengesztelődés eszközei legyünk, az egész teremtés javára.
  • Isten arra kér minket, hogy különösképpen is kapcsolódjunk a szegény és marginalizált emberekhez, nemcsak segítve őket, hanem osszuk meg hétköznapi életük örömeit és nehézségeit és legyünk a szegények hangja.

Péntek délután került sor az Elector megválasztására. A magyar provincia képviseletére P. Vízi Elemért választotta meg elektornak, helyettesének – akadályoztatása estére –pedig P. Lukács Jánost. Az új eljárásrendünkben kialakított újdonság volt, hogy testvérküldöttet is ajánlhattunk, akikből az európai három asszisztencia szintjén lesz egy küldött véglegesen kiválasztva az Általános Rendgyűlésen való részvételre. E további megfontolásra mi Fr. Nagy Ernőt választottuk meg.

 

A záró ima – Szabó Ferenc atyától – továbbkíséri készületünket hétköznapjainkban:

„Menjetek el az egész világra,
és hirdessétek az evangéliumot
minden teremtménynek!”
(Mk 16, 15)

Urunk, Jézus Krisztus!

Hálát adunk a megbeszélések során kapott kegyelmekért, Szentlelked sugallataiért, a testvéri és baráti légkörben lefolyt találkozásért. Valamennyien a Társaság és Provinciánk jövőjéért aggódva a legjobb tudásunk, információink alapján mondtuk el véleményünket, adtuk le szavazatainkat.

Amikor most P. Provinciálisnak megköszönjük sok-sok áldozatos munkáját a Provincia ügyeinek intézésében, kérünk Téged, Urunk, segítsd Őt továbbra is a rendtagok atyai-testvéri vezetésében.

Hálát adunk mindazért, ami az ún. rendszerváltás óta történt jezsuita hivatásunk és küldetésünk teljesítésében, Provinciánk újjáélesztésében. Nem felejtjük azokat a rendtestvéreinket, akik a kommunista időkben, a szétszóratásban, zaklatásban, börtönökben példaadón hűségesek maradtak Hozzád, Krisztus Királyunk, akinek zászlaja alá valamennyien elszegődtünk. Tanulhatunk tőlük ma is személyes nehézségeinkben kitartást, helytállást.

Hálát adunk mindazért a szolgálatért, amit 1990 után külföldről hazatért rendtársaink különféle területeken kifejtettek, kamatoztatva külföldön szerzett tudásukat és tapasztalataikat, és közreműködtek abban, hogy – P. Provinciális szavaival (vö. PH 2014. december) – „beértek az elmúlt negyedszázad gyümölcsei” és „átléptünk a jelenbe’. Most előre tekintve vizsgáljuk a holnap kihívásait, feladatainkat. Ha teljesen nem is a múlt határoz meg bennünket, tudjuk, hogy múlt tapasztalataink belénk épülnek, és az ifjabb nemzedék nem indul nullpontról, hanem folytatja a megkezdett munkát kreatív kezdeményezésekkel, figyelve az idők jeleire. Tudatosítni akarjuk, Feltámadt Krisztus, aki küldetést adtál apostolaidnak és nekünk is, hogy nemcsak figyelnünk kell Szentlelked sugallataira, hanem az elöljárók, testvérek, események, vigasztaló és vigasztalan helyzetek is közvetíthetik Atyánk akaratát, hogy azt tegyük, ami Neki kedves.

Feltámadt Urunk! A legfontosabb megbízatásod, amit Ferenc pápa folyton hangoztat Evangelii gaudium k. buzdításában és minden megnyilatkozásában: hittel hirdetni az üdvösség örömhírét, az Atya irgalmas emberszeretetét, és meghívásunkat az örök életre. Hirdetni, de főleg tanúskodni róla.

        Úr Jézus! Jezsuita hivatásunkkal egyben az utat is megjelölted: számunkra az Istenhez vezető út a Társaság Institutuma: „via quaedam ad Deum.” Amikor ismételten hálát adunk érte, – Szűzanyánk és Szent Ignác atyánk közbenjárásával – kérjük a hűség kegyelmét: soha semmi, senki el ne szakítson minket Tőled! Ismételten visszaadjuk szabadságunkat: rendelkezz velünk! Csak azt add meg, hogy szolgáló szeretettel viszonozzuk örök szeretetedet, – ez elég nekünk!

Amen.

Suscipe!

Frissítve: 2016. július 27.