A Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium

seregely_istvan_200A jezsuita rend magyarországi vezetése döntő lépésre szánta el magát, miután Seregély István egri érsek felkérésére, hosszas előkészítő tárgyalások után elfogadta az újonnan felépített miskolci katolikus gimnázium vezetését. Az új feladat kissé megosztotta a jezsuitákat és a régi kalocsai és pécsi diákok egyaránt sajnálták, hogy nem a régi hagyományos helyeken folytatódik a jezsuiták oktatói tevékenysége, de az elmúlt évek később a választás helyességét igazolták. A jezsuiták azzal, hogy nem a korábban elvett intézményeik folytatására törekedtek, hanem egy új iskolát nyitottak Miskolcon, vállalt, tudatos döntést volt. A város és a régió elsősorban szociális szempontból elnehezült helyzete, továbbá a kulturális és vallási hagyományok nagyfokú hiánya olyan missziós kihívást jelentett, amely méltó volt a rend nevelési hagyományaihoz.

A hagyományos keresztény kultúra sok eleme még a keresztények körében is talaját vesztette. Ezért különösen fontos a régi értékekből táplálkozó új keresztény kultúra megteremtése. Az iskola egyik fő törekvése, hogy a diákok az itt eltöltött évek során találkozzanak az Egyház kultúrateremtő szerepével, megismerjék a művészek és a tudósok hithez való viszonyát és a szellem fejlődésére gyakorolt hatását.

kada_lajos2Miskolc avasi városrészén a szocialista időkben, egy közel negyven ezer lakosú lakótelepet építettek, amely természetesen sem templommal, sem felekezeti középiskolával nem rendelkezett. Az egri érsekség nagy anyagi áldozatok árán megépítette a templomot és mellette egy iskolát. A templomot már 1993 szeptemberében felszentelte az Isteni Ige tiszteletére Kada Lajos (1924-1999) érsek, akkori bonni nuncius és elhelyezte az iskola alapkövét is. A több lépcsős ütemben, 1992-2000 között az iskolakomplexumot és a jezsuita rendházat a templommal együtt Ferencz István tervei alapján építették.

A gimnázium a kezdetektől fogva különös hangsúlyt fektetett a jezsuita lelkiség meghonosítására és a diákok Szent Ignác-i szellemben való nevelésére.

Az iskola mottója: a másokért élő ember, ezt a gondolatot először Szent Ignác fogalmazta meg:

ignac_180‘Isten szabadon teremtett minket, hogy ebben az életben megismerhessük, szerethessük és szolgálhassuk őt és örökre boldogok legyünk vele. Megteremtésünkkel Istennek az a szándéka, hogy a szeretet és a szolgálat feleletét váltsa ki belőlünk itt a földön, és így elérhessük célunkat, az örök boldogságot vele a mennybe. Ezen a világon minden Isten ajándéka. Értünk teremtett mindent, hogy teremtményein keresztül jobban megismerhessük, biztosabban szerethessük és szolgálhassuk őt. Ennek következtében Istennek ezen adományait annyira kell értékelnünk és használnunk, amennyiben segítenek minket a szeretetből fakadó szolgálat és az Istennel való egység útján. Amennyiben valamely teremtmények akadályozzák haladásunkat a célunk felé, el kell hagynunk azokat. A mindennapi életben a teremtményekkel ne legyünk részrehajlóak, és amikor megvan a választási lehetőségünk, ne tegyünk elhatározásokat addig, ameddig nem világos, hogy mi lenne a jobb választás. Választásainkban ne az vezéreljen, hogy természetes hajlamaink szerint mit kedvelünk, vagy nem kedvelünk. Még olyan kérdésekben sem, mint amilyen az egészség vagy betegség, gazdagság vagy szegénység, keleten vagy nyugaton való élet, ilyen vagy olyan foglalkozás választásának kérdése. Inkább az legyen az egyetlen vágyunk és egyetlen választásunk, amely jobban elvezet ahhoz a célhoz, amelyre Isten teremtett minket.’

Ezeket a fenti gondolatokat a jezsuita neveléssel kapcsolatban P. Hans Peter Kolvenbach, római általános elöljáró a következőképen fogalmazta meg:

‘a jezsuita nevelésben a célunk a másokért élő ember, aki személyiségében kiteljesedett, szakmájában kompetens, a növekedésre nyitott, vallásos, képes a szeretetre is, az igazsághoz elkötelezett Isten Népének nagylelkű szolgálatában.’

Az iskola küldetésnyilatkozata külön kiemeli, hogy ‘a Jezsuita Gimnázium az Evangéliumra építve a Loyolai Szent Ignác lelki hagyatékából merítve készíti fel a rábízott fiatalokat a felnőtt életre azáltal, hogy JÉZUSHOZ VEZETTÜK őket, hogy megismerjék, szeressék és kövessék őt. KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTOTTUK diákjainkat, hogy kiváló tanulmányi eredményeket érjenek el és felébredjen bennük az egész életen tartó tanulás vágya. MELLETÜK ÁLLUNK és bátorítjuk őket, hogy nyitottá váljanak a növekedésre és így szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke, az igazságosság és a szeretet szolgálatára a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdekében egyaránt.’

A gimnázium színei a kék és az arany. Az iskola címere is a jezsuita szellemiséget szimbolizálja, ezt látni az iskola zászlaján, a pecséteken és a hivatalos dokumentumokon egyaránt. A gimnázium címere az aranyszínű IHS feliratot körülölelő kettős tölgyfaág, sötétkék háttérrel. A H baloldala egy kereszttel lett megnyújtva, az alatta lévő három szegből -Jézus szenvedésének jelképe-, pedig egy koronát formál, hogy így ábrázolja Jézus művének, a megváltás kettős titkát, a kereszthalált és a feltámadást. Az ovális címert kettős tölgyfaág, a magyar kiválóság jelképe koszorúzza. A gimnázium neve teszi teljessé a címert. A címer keletkezéséről írta, P. Horváth Tibor SJ, a gimnázium alapító igazgatója: ‘Azt természetesen mindannyian tudjuk, hogy IHS Jézus görög nevének első három betűje. A H az a görög E, tehát IES(us). A gimnázium logója a torontói jezsuita Regis College logójának engedéllyel szerzett változata. A Regis College egy kereszttel, az alatta levő három szegből, pedig egy koronát formál, hogy így ábrázolja Jézus művének, a megváltásnak kettős titkát: a kereszthalált és a feltámadást. Az ovális (tehát nem kör) logó baloldalán juharfaág (mapple), mint Kanada, jobb oldalon, pedig a pálmaág, mint az akadémia, a kiválóság szimbóluma koszorúzta. E két ágat cseréltük fel mi kettős tölgyfaággal, a magyar kiválóság jelképével.’

fenyi_gyula_szobra_miskolcon_200Az iskola jelmondata: ‘Scientia unit in fide (A tudás egyesít a hitben)’, a névadó, a Nap-kutatásáról híres csillagász P. Fényi Gyula SJ (1845-1932) szellemi hagyatékára utal. Aki a szerény kalocsai kollégiumból emelkedett nemzetközi hírű tudóssá, miközben mind végig megmaradt tanárnak és jezsuitának. Egyébként a neves jezsuita szobrát az iskola előtt, a róla elnevezett téren helyezték el és az iskola belsejében látható az egyik kedvenc régi kalocsai távcsöve, amellyel számos felfedezést tett.

A másik sokszor emlegetett kifejezés az iskola életében a ‘magis’ (nagyobbra), ami szintén a Szent Ignác-i lelkiségből ered és arra utal, hogy mindig Isten dicsőségét keressük. Azonban a mindennapi pedagógiában a ‘magis’ mint a több és jobb célul történő kitűzése nem jelent összehasonlítást egy abszolút színvonalhoz mért előrehaladásban, hanem minden személy egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését célozza meg. A gimnázium nem arra törekszik, hogy a kiválóak iskolája legyen, hanem a mindenkiből legtöbbet kihozó kiváló iskola kíván lenni.

A gimnáziumban prioritása van a teljes embert formáló nevelői és oktatói munkának, kiemelt jelentőséggel kezelik a humán tárgyak, ezen belül is az idegen nyelvek (angol, német, francia, orosz, latin) oktatását, illetve a modern természettudományos (matematika, számítástechnika) képzés megteremtését. A sport is jelentős szerepet kapott az iskola életében a Kaszap István tornacsarnok mellett, nyitott sportpálya létesült valamint 1998 januárjában elkészült a fedett tanmedence, amelynek nagysága 14×4 méter, mélysége 1,2 méter, feszített víztükrű, közel 70 köbméteres csempészett medence. A konyha és az ebédlő 1997-ben készült el, ahol 600 adagot tudnak főzni és egyszerre 200 személy használhatja az ebédlőt.

Az iskola nyolcosztályos koedukált katolikus gimnáziumként alakult meg és működik a mai napig is. Az osztályokat és a hozzájuk tartozó tanári kart felmenő rendszerben töltötték fel, így 2001-re vált teljessé a gimnázium és 2002-ben érettségiztek legelőször a ‘fényis’ diákok.

miskolc_22_200Az első tanítási éve az 1994-1995-ös tanév volt, a gimnázium jezsuita vezetés alatt álló világi tanárokkal kezdte meg a működését. Az évkezdetkor már az új iskola Magis újsága köszöntötte a 73 tanulót és a 13 tanárt.  Az iskola első igazgatója P. Horváth Tibor SJ lett. Aki miután nyugdíjba vonult a torontói Regis College teológiai tanszékéről, abban az életkorban, amikor mások inkább egy kis pihenést keresnek, elvállalta a P. Provinciális kérésére az újonnan alapított gimnázium igazgatói tisztét. Megszervezte és elindította az iskolát, majd utána két évig vezette, a helyére 1996 őszétől az angliai egyetemeken egykor oktató P. Nemesszeghy Ervin SJ került. 1998-tól, pedig a fiatal jezsuita nemzedék képviselője P. Forrai Tamás SJ vette át a gimnázium irányítását.

A gimnázium megnyitása alkalmából a római generális különösen szívélyes üdvözletét küldte:

‘A Jézus Társasága Általános Elöljárójaként szívélyes üdvözletemet küldöm az új Miskolci Jezsuita Gimnázium megnyitása alkalmából. Sajnálom, hogy nem köszönthetem személyesen is Miskolcon, a város történetében e jelentős pillanatában, ahol korábban nem hogy jezsuita középiskola, de még jezsuita rendház sem működött.

Fényi Gyula kalocsai jezsuita csillagász nevének választásával az 1773-as feloszlatás előtti régi jezsuita hagyományt újították fel. Ekkor Magyarországon 42 középiskolája volt a Rendünknek. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tehát valójában a magyar nép szolgálatában töltött hosszú és dicső történetünknek a folytatása.

A jezsuita nevelésnek ma is elsőrangú feladata, hogy a diákok Istentől kapott képességeit a lehető legjobban, legsokoldalúbban fejlessze. Ez természetesen nem csak egyszerűen az ismeretek puszta halmozását, vagy pedig egy adott pályára való spontán előkészítést jelent, noha mindez fontos és hasznos a fejlődő keresztény értelmiség számára. A jezsuita nevelés végső célja a személyes érettségre való nevelés, amely olyan cselekedetekben nyilvánul meg, amelyből Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának, a másokért élő embernek a szellemisége tükröződik. Célunk tehát az, hogy szolgálatra alkalmas vezetőket, felelős öntudatos férfiakat és nőket neveljünk. A legjobbakat kívánva küldöm áldásom és imám. Krisztusban, Peter-Hans Kolvenbach SJ, Általános Elöljáró.’

1995-ben elkészült a Szent József oktatási épület valamint letették az alapkövét az új Szent László kollégiumnak és a Pongrácz Szent István rendháznak. A következő év nyarán, pedig elindult a cserkészélet, megalakult a Pray György cserkészcsapat.

1996. május 23-án felajánlották a gimnáziumot a híres-neves jezsuita kegykép, az Úti Boldogasszony tiszteletére:

madonna_della_strada_250‘Úti Boldogasszony, útrakelők anyja, kezdeményezések pártfogója! Te rád bízta Jézus világútjára induló kis egyházát! Neked ajánlotta fel Szent István királyunk országa jövőjét. Neked szentelte Loyolai Szent Ignác rendjét, a Jézus Társaságát. A második világháború után te vezetted külföldre az üldözés és elnyomás elől menekülő fiatal magyar jezsuitákat, és te mondtad a Jézus Társasága magyarországi Rendtartományának, ‘Vade mecum ne féljetek, jöjjetek velem az úton és az én fiam kegyes lesz hozzátok.’ Így indult el útjára a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium is és választott téged kezdetétől fogva égi pártfogójának. És megint igaz lett, amit az Egyház Memorare imájában ünnepel, hogy valóban ‘sohasem lehetett hallani, hogy te valakit gyámoltalanul magára hagytál volna, aki oltalmadat kérte és pártfogásodért hozzád folyamodott. A te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus igazán kegyes volt hozzánk. Ezért elismerő hálával, a mi iskolánkat, a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnáziumot felajánljuk neked és kérünk, sose engedd, hogy emberi hibáknak, gyengeségeknek áldozata legyen. Vedd és oltalmazd, hogy céljainak és hivatásának megfelelően a másokért élő Jézus Krisztus ‘magis’ szellemében, szolgálat kész vezető értelmiséget, felelősséggel teljes öntudatos, jószívű, kompetens férfiakat és nőket neveljen hosszú időkön át a magyar haza, egyház és az egész emberiség javára. Légy útitársa minden diákunknak, tanárunknak és munkatársunknak, hogy mi mind munkánkban sikert, megelégedést, örömet találjunk és elkerüljük a kedvetlenség, az unottság, a csalódottság és kiábrándulás nyomasztó hatását. Bajainkban, szenvedéseinkben és keresztjeinkben is kísérj el minket, hogy ne fájjon annyira. Hogy jóban és bajban egyaránt megtapasztaljuk Isten kegyelmét, és mindig képesek legyünk veled imádkozni és énekelni. Magnificat anima mea Dominum. Magasztalja az én lelkem az Urat, aki él hűsége tart mindörökké Ámen.’

miskolci_kollegium_200Mivel a gimnáziumba nemcsak miskolciak vagy a közvetlen környékről járnak diákok, 1996. augusztus 6-án megnyitották ünnepélyes fogadás keretében a Szent László kollégiumot és a Pongrácz Szent István kollégiumot, ahol 80 fiúnak és 50 leánynak biztosítanak kollégiumi elhelyezést. A kollégiumokban negyed 7-kor van az ébresztő, háromnegyed 7-ig tisztálkodás, rendrakás következik, majd negyed óra stúdium. Hétkor reggeliznek, fél nyolckor elindulnak az iskolába. Onnan négykor térnek vissza a kollégiumba. Egy óra szabadfoglalkozás után kétszer háromnegyed óra stúdium következik, hétkor vacsoráznak. Ezt követően még lehetőség van a tanulásra, de a játékra, beszélgetésre, olvasásra és a zenetanulásra is. Fél kilencig lezajlik a fürdés, majd a napzárta következik, aminek a lefolyása minden nap más: beszélgetés, ima, szentírásolvasás, zenehallgatás, filmvetítés. Az esti imát követően kilenc órakor van a villanyoltás, szigorú szilencium és alvás. A kollégiumban önkormányzat működik, a diákok viszonylag korán kapnak lehetőséget arra, hogy önállóan működtessék életük bizonyos területeit.

1999. augusztus 29-én, Seregély István érsek atya megáldotta az új Pázmány Péter iskolaépületet Semjén Zsolt államtitkár jelenlétében. A következő év tanévnyitóján, pedig P. Wendelin Köstler SJ a római általános elöljáró asszisztense a Veni sancte keretében megáldotta az új Xavéri Szent Ferenc fiúkollégiumot és az új rendházat. A 2002-2003-as tanév kezdetére elkészült az összes épületet összekapcsoló internethálózat, amely mikrohullámú kapcsolatban áll a Miskolci Egyetem központjával.

A gimnázium hitoktatási módszertanában kiemelten fontos szerep jut a liturgiának, a fiatalok ezen keresztül sajátíthatják el leginkább az alapvető hitigazságokat, egyben bekapcsolódva az egyház életében megtapasztalják a közösségi összetartozás élményét. A hitoktatás tanrendje nagyrészt a Katolikus Pedagógiai és Szervezési Tanácsadó Intézet által kidolgozott központi tanterv alapján épül fel, de a hely szelleméhez igazodva, a vizsga anyagban szerepel egy ‘speciális’ tétel is, a rendalapító Loyolai Szent Ignác és kora. Ezenkívül nagy hangsúlyt fektetnek az egyháztörténetre: a szerzetesség és a magyar egyház kialakulására, a dogmatikára: az egyház és a szentségek, a biblikumra: a teremtéstörténet, az Ó- és Újszövetség keletkezésére és a szinoptikus evangéliumok.

Egy modern, XXI. századi jezsuita gimnázium életében különösen nagy kihívás a természettudományos oktatás. A fiatalokban buzog a felfedező-kutató kíváncsiság, maguk szeretnék felfedezni a környező világot, saját magukat a biológiai valóságukban és gondolataik, érzéseik révén lelki értelemben egyaránt. Erre építve a természettudományok tanításának nagyon fontos módszere a jelenségek bemutatása a természetben és laboratóriumi kísérletek által. Jeles jezsuita teológusok segítenek megfogalmazni a keresztény ember és a keresztény tanár számára a természettudományok iránti elkötelezettség jelentőségét. Teilhard de Chardin gondolatai nagyon találóan rávilágítanak arra, hogy a világegyetem minden eleme mélyre nyúló egységet alkot és a természeti törvények működése folytán a minket körülvevő világ csodálatos sokszínűségben bámulatosan harmonikus egységet alkot, és ez a világ Isten műve, amely megismerhető és elérhető egyben:

teilhard_de_chardin_200‘Patakszik bennem az élet, mert szeretem a Világmindenséget, szeretem energiáit, titkait és reményeit, és mert ugyanakkor Istennek szentelem magam, az egyetlen Kezdetnek, az egyedüli Kiútnak, az egyetlen Végpontnak. Hadd zubogjon a szeretem, amellyel az anyagot és az életet ölelem át! De ezt az izzó szerelmet összhangba akarom forrasztani azzal az egyetlen hódolattal, ahogy én az egyedül abszolút és végtelen Istenség elé borulok. Szentül megvagyok győződve, hogy bármiféle közönnyel kezeljük mindazt, ami természetes életünk legigazibb szépsége és legnemesebb vágya, nem építünk alapot a természetfeletti növekedésünk számára. Ha a keresztény jól megérti, hogy a körülötte és általa milyen hatalmas mű épül az egész természetben, akkor észre kell vennie, hogy ‘a kozmikus érzékre virradás’, olyan lendületet és szárnyaló erőket fakaszt benne, amelyeket megőrizhet maga számára -nemcsak isteni eszményképe vetített formájában, hanem leganyagibb és legföldibb tárgyainak a velejében is.’

Az iskola a gyakorlat oldaláról közelíti meg a fizika és a kémia oktatását, a jól felszerelt laboratóriumokban, nemcsak az alapkísérleteket tudják bemutatni, hanem a diákok tapasztalhatják a korszerű berendezéseknek és műszereknek köszönhetően, hogy a csúcstechnológiával készült eszközök pontosan ugyanazon fizikai-kémiai elvek alapján működnek, mint a legegyszerűbb dolgok. Az iskolában tanult törvényszerűségek és szabályok a legújabb dolgokra is alkalmazhatók. A szertárak minden évben gyarapodnak egy-egy új nagyobb értékű berendezéssel, mint a légfúvó, a mikrohullámú adóvevő vagy a számítógépes mérőberendezések. A diákok a gyakorlati órákon nemcsak azt tapasztalják, hogy a világ érdekes, hanem, hogy megismerhető.

A gimnáziumban nagyon fontos szerepet játszik a művészeti nevelés, minden évben rajzversenyeket rendeznek a művészlelkű jezsuita diákoknak, a legjobb alkotások aztán később sikerrel szerepelnek a városi, megyei és országos versenyeken is. A néptánc és a néprajz oktatásakor megismerkedhetnek a diákok a hagyományos magyar népi kultúra értékeivel. A tanulók nagyon különböző (nép)tánctudással érkeznek a gimnáziumba, a cél a legegyszerűbb alapok elsajátítása, valamint a ritmusérzék, a zenére való harmonikus mozgás fejlesztésével elősegítik a későbbi társastánctanulást. A néprajzi órák anyaga három részből áll: a tanulók megismerkedhetnek a Kárpát-medence tájaival és a határokon túl élő magyarság csoportjaival, részletesen foglalkoznak Észak-Magyarország néprajzi jellegzetességeivel, kiemelten a matyók és a palócok hagyományaival, végül megismerkednek a jeles napokhoz kapcsolódó legfontosabb népszokásokkal.

miskolc_44_200A színjáték, mint az oktatást segítő pedagógiai módszer több évszázados múltra tekinthet vissza, a régi jezsuita kollégiumok és gimnáziumok kedvelt része volt az iskolai színjátszás, a jezsuita iskoladrámák előadása. Az élet fejlődése folytán ma már inkább drámapedagógiáról beszélhetünk, mint oktatási módszerről. A drámajáték, olyan játékos emberi megnyilvánulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel, a drámapedagógia eljárásait, akár tanítási céllal, akár szabadidős tevékenység formában alkalmazzák, szervesen illeszkednek a nevelő-oktató munkába. A drámajátékok az emberépítést célozzák, feladatuk a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, az embertől emberig ható érzelmek kifejezése. Ez gyakorlatilag szocializáló tevékenység, mert kreativitást és empátiát igényel, a gyakorlatok cselekvést és részvételt követelnek a résztvevőktől, mind az előadó, mind a befogadó néző részéről. Az élmény befogadása újra teremti a résztvevők öntudatát és kitágítja fantáziáját, és mozgásba hozza asszociációs készségét, teljessé téve egy alkotás élményével. Az iskola színjátszó csoportja évente több bemutatót is tart, általában az ünnepi események műsorához alkalmazkodva.

miskolci_avasi_ige_templom_200Az iskola területén álló Isteni Ige templomnak a története még a rendszerváltás előtti időre nyúlik vissza, először 1986-ban vetődött fel hivatalos helyen az igény egy templom építésére az avasi lakótelepen, de csak 1988-ban kerül sor a jegyzőkönyv aláírására, amelyben pályázatot hirdettek a templom terveire. A tervpályázaton Ferencz István Ybl-díjas tervezőmérnök terveit fogadták el. A templom az avasi lakótelep I.-III. építési területe közötti szabad területen, az egykor városközpontnak tervezett helyen került megvalósításra. A templom alapkövét, Dr. Seregély István egri érsek szentelte meg és a templom város felé néző bástyájának egy Szűz Mária szobrot ajándékozott, hogy oldja a malomraktárra emlékeztető ridegségét. A Müncheni Érsekség jelentős mennyiségű fenyőfával segítette a templom létrejöttét, egy névtelenségben maradni akaró adományozó, pedig haranggal gazdagította az épülő templomot. Az egyszerű belső díszítéshez nagyon harmonizálnak a Máger Judit festőművész által tervezett szárnyas oltár és Kopp Judit fából faragott stáció képei. 1996-ban Xantus Géza csíkszeredai festőművésznek a négy evangelistát ábrázoló freskója meghitté varázsolta a templomot a híveknek, majd 2001-ben elkészült a milleneumi ünnepségek tiszteletére, Salló István csíkszeredai szobrászművész: A szentkoronát felajánló Szent István és a gyermek Jézust a karjaiban tartó Szűz Mária fatáblás alkotása. Az eredetileg ökumenikus templomnak tervezett épület, ma az avasi katolikus hívek és a jezsuita diákok lelki otthona.

Bikfalvi Géza 

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2016. augusztus 10.