A Pápa Imavilághálója (imaapostolság)

A Pápa Imavilághálója (Pope’s Worldwide Prayer Network) hagyományos nevén az Imaapostolság. 98 országban, több, mint 35 millióan imádkoznak együtt azokért az imaszándékokért, amelyeket a Szentatya minden hónapra megfogalmaz. Ezek a kérések az emberiség és egy egyház nagy szükségleteit fogalmazzák meg. Imádságunkban tehát nem csak önmagunkért, szeretteinkért fordulunk Istenhez, hanem figyelmünk Jézus Szívének tágasságával kiterjed az egész világra. Isten elé visszük embertársaink örömeit és bánatait, reményeit és szenvedéseit.

2017. január 8-án, az Úr angyala imádság végén Ferenc pápa a következő szavakkal hívta fel a figyelmet az Imavilághálóra: „Szeretnélek meghívni benneteket, hogy csatlakozzatok a Pápa Imavilághálójához, amely a szociális médián keresztül is terjed, azokhoz az imaszándékokhoz, melyeket havonta az egész Egyház számára ajánlok. Ily módon fejlődik az Imaapostolság és növekszik a közösség.”

Lelkiség

Az Imavilágháló nem csak konkrét imaszándékokért való rendszeres imádságot jelent, hanem lehetőséget ad egy mélyebb megtapasztalásra is. Ez lehet egy lelki út (is), a szív útja, amely a Jézussal való barátsághoz vezet. Őt követjük, aki szeret minket, aki velünk együtt akar lenni, és meghív minket, hogy dolgozzunk Vele együtt az Ő országának megvalósulásáért, a „szeretet civilizációjáért”.

Távoli és ismeretlen emberekért rendszeresen imádkozni bizony önzetlenséget igényel: saját vágyaink, szükségleteink világából való kilépésre hív, és megnyílni mások felé, a világ nagy szükségletei felé. Még a legszentebb dolog is, mint az imádság,  magán viselheti önzésünk pecsétjét: amikor kizárólag csak magunk körül forgunk, amikor mindig csak önmagunk, vagy legjobb esetben közvetlen környezetünk van kéréseink középpontjában. A Pápa Imavilághálója egy olyan imaút, ami segít kitágítani a szívünket, és jézusi módon szolidárissá tesz bennünket a többi emberrel, még az egészen távoli testvéreinkkel is.

 

Mélyebb szinten – A Szív útja

Mélyebb szinten tehát ez a lelki út, a szív útja, a szív iskolája. Annak a Jézusnak az iskolájába való belépés, akinek a szíve nyitott minden emberre. Arra törekszünk, hogy benső világunk mind jobban Jézuséhoz hasonlítson. Engedjük, hogy a mi bezárkózásra hajlamos szívünk fokozatosan az Ő szívének tágasságára formálódjon. Ez persze nem megy azonnal. Lépésről lépésre követjük Őt. Az első lépés, hogy felfedezzük, hogy Ő mennyire szeret bennünket. Megtapasztaljuk, hogy minden törékenységünk, bűnünk, bezártságunk ellenére is meghív minket, hogy barátai legyünk. Megéljük a megbocsátást és a Vele való bensőséges barátságot. Megismerjük Őt, azonosulunk azzal, ami neki fontos. Jézus értékei, tervei, vágyai, az Ő országa lesz a meghatározó számunkra is. A barátságból pedig küldetés fakad: egész életünket a Feltámadt Jézus társaiként akarjuk élni, ezt a világot, VI. Pál pápa kifejezésével élve, a “szeretet civilizációjává” átalakítani. Minden cselekedetünkben Vele egyesülve élni, Őt megismertetni másokkal, az Ő erejével szolgálni a többi embert. Készen állni minden nap arra, amire Ő küld bennünket. Úgy adni önmagunkat, ahogy Jézus adja magát az Eucharisztiában. Mária, Jézus édesanyja is alapvető példaképünk ebben az önátadásban.

 

Gyakorlatok

Ez a lelkiség a Szent Ignác-i lelkigyakorlatokból fakad, a cselekvésben szemlélődés lelkisége, a Jézus Szíve lelkisége. Ugyanakkor néhány olyan egyszerű gyakorlatot is ajánl, ami segíti a Jézussal való barátság egészen hétköznapi megélését.

A nap három pillanata:

1. Jézussal kezdem a napot – reggeli felajánlás

Saját szavaimmal Jézusra bízom az előttem álló napot: munkát, találkozásokat, mindazt, ami vár rám, örömet és nehézséget egyaránt. Kérem az Ő segítségét, és azt, hogy mindig Vele lehessek.

A reggeli imáról bővebben

Felajánló imádságok

2. Belépek Jézus Szívének tágasságába – napközi megállás az imaszándékkal

A napi pörgés közben megállok. Elidőzöm Jézus jelenlétében, akinek minden egyes ember fontos. Imádkozom a pápa e havi imaszándékáért  és az emberekért, akikkel ma találkozom.

 

3. Jézussal nézek vissza a napomra – esti Examen

A Szent Ignác-i examen a szerető figyelmesség imája. Kerete rendkívül egyszerű: napunk egy alkalmas időpontjában elcsendesedünk, és visszatekintünk az előző examen óta eltelt időre. Lényege a bennünk működő erők, belső megmozdulások mérlegelése, kiértékelése. Az examen gyakorlata azt szolgálja, hogy megérezzük, megtaláljuk Istent önmagunkban, teljes emberi személyiségünkkel odaforduljunk Istenhez.

A Szent Ignác-i examen – ahogy a latin eredetű szó sejteti is – egyfajta lelkiismeret-vizsgálat. Olyan folyamat, amelyben kifejeződik a jó és a rossz, az értékes és értéktelen elkülönül egymástól. Mégsem a múlton való rágódás, nem turkálás bűneink között, nem az önvád gyakorlása, hanem a valóságunk, Istennel való kapcsolatunk hálás tudatosítása.

Az examenről bővebben

 

Eucharisztia

Életünk forrása a Jézussal való találkozás, ami különös erővel tapasztalható meg a szentmisében. Jézus szól hozzánk a Szentírás szavai által. Ő az, aki ma is önmagát ajándékozza nekünk testében és vérében, és Ő az, aki küld bennünket a világba, a testvéreinkhez, hogy az Ő szeretetével szeressük őket. Jézus a modellünk, aki egész életét a mennyei Atyának ajánlotta. Az Ő felajánlásába kapcsolódunk bele életünk minden kicsi és nagy pillanatával. A felajánlásban mindenünket Vele egyesítjük, és Őt magát és szeretetét kapjuk cserébe, ami arra ösztönöz bennünket, hogy Vele együtt gyógyítsuk ezt a sebzett világot.

 

Havi imaszándékok

A Szentatya szolgálata során rengeteg emberrel találkozik, számos országot meglátogat, meghallgatja a világ minden részéből ad limina látogatásra érkező püspököket. Mint az Egyház egyetemes pásztora egészen kivételes rálátással rendelkezik az Egyház és az egész emberiség helyzetére, azokra a nagy kihívásokra, amivel szerte a világon szembesülnek az emberek. Ebből a tapasztalatból imádság (is) fakad. A pápa évente megfogalmaz egy imaszándékokból álló listát, 12 hónapra elosztva, és meghív, hogy imádkozzunk ezekért. Több tíz millió ember imaéletét inspirálja ez a meghívás.

Az imaszándékok rövid magyarázatokkal együtt ezen a linken megtalálhatók.

 

Imakártyák: havi imaszándékok a 2018-as évre

Célunk az volt, hogy az új imakártya stílusában fiatalosabb legyen, és hogy olyan eszközt adjunk az emberek kezébe, ami a mindennapi imájuk számára is adhat támpontokat. Legyen Jézusé a napod: kezd felajánlással, napközben állj meg, és este tekints vissza Jézussal (exámen).

Megrendelhető az email címen, átvehető egyeztetés után a Párbeszéd Háza portáján (1085 Budapest, Horánszky u. 20.), nyomdai formátumban pedig letölthető erről a linkről.

Az imakártyák önköltségi ára 7.5Ft/db – ha lehetséges, kérjük, hogy járuljanak hozzá a kiadáshoz.

 

 

 

Pápavideó

Az imaszándékokról rövid videók is készülnek (The Pope Video), amiben a pápa pár szóval kommentálja a havi szándékot, és egy kisfilm képsorai szemléltetik annak tartalmát.

A Pápavideó már több filmes elismerést is kapott: 2016 ¡Bravo! Award of New Technologies – Spanish Episcopal Conference, 2017 Publifestival – Best production – Religious social web site, 2017 Honorable Mention Global Campaign – Worldwide Indepentent Advertising Awards stb.

https://thepopevideo.org/

A Pápa videója immár magyar felirattal is látható, megosztható.

 

Imavilágnap – elsőpéntek

Minden hónap első péntekjén nagyobb tudatossággal imádkozunk a havi imaszándékért. Egy nap, amikor minden földrészen, számos kultúrában ugyanazon szándékért imádkozunk: az emberiség és az Egyház előtt álló nagy kihívásokért.

Ezen a hétköznapon, ha tehetjük, részesülünk a kiengesztelődés szentségében, szentmisén veszünk részt, és magunkhoz vesszük Jézust az Eucharisztiában.

 

Cselekvés

Törekszünk arra, hogy ott, ahol élünk, dolgozunk cselekedeteinkkel hozzájáruljunk egy Isten Szíve szerinti világ kialakításához.

Lehet, hogy a mindennapi munkánk monoton, nem tűnik „világmegváltó” jelentőségűnek – mégis szeretettel, hittel és önátadással végezve, Jézussal együtt felajánlva hisszük, hogy az is Isten Országának részévé válik.

Törekszünk arra is, hogy az imaszándék által megfogalmazott kihívások tekintetében tegyünk is valamit, ha tudunk. pl. amikor az afrikai keresztényekért imádkozhatunk, átutalhatunk pénzadományt egy ottani iskolának stb.

 

Inspiráció közösségek számára

Az imaszándékok, az imádság mellett témát is jelenthetnek a kisközösségek számára, aminek utána lehet járni, amiről beszélgetni lehet, és amiből akár konkrét cselekvések is fakadhatnak a csoport számára (pl. 2017 decemberi imaszándék az idősekről szólt, inspirálhat ez arra, hogy meglátogassunk időseket stb).

 

Szövetség Jézussal

Egyének vagy közösségek (családok, lelkiségi csoportok) tudatosabban ajánlhatják önmagukat Istennek. Lelki felkészülési idő után ünnepélyesen megújítják azt az önátadást és bizalmat, amit tulajdonképpen a keresztség szentsége tartalmaz. Legtöbb esetben a keresztséghez szükséges elkötelezettséget szüleink, keresztszüleink vállalták. Most felnőttként magunk mondhatjuk ki, egyénileg vagy közösségileg, hogy Jézushoz akarunk tartozni, a mennyei Atya gyermekeiként akarunk élni. Mindez válasz arra a szeretetre, ahogy Isten szeret minket.

 

Mobilon is

Létezik már egy mobilos applikáció, a Cklick to pray, amely felajánlja a nagy világnyelveken (angol, francia, német, spanyol, portugál) a havi imaszándékot. Valamint megtalálható naponta új felajánló imádság, napi gondolat, blog, esti ima. Lehetséges imát kérni online, és megnézni, hogy a világon hol és mennyien imádkoznak éppen.

 

Történet

Újjáalapítás

„A Pápa Imavilághálója” elnevezés meglehetősen új, hiszen csak 2015 óta használatos, és az „Imaapostolság” nevet váltotta fel. Az Imaapostolság 1844-ben indult egy jezsuita papnevelő intézményben, majd világméretű hálózattá nőtte ki magát, amit a XIX. század végén a pápa felkarolt és saját intézményévé tett, vezetését pedig hivatalosan is a jezsuita rend generálisára bízta. Több mint 170 év alatt nagyon sok gyümölcse volt ennek a szolgálatnak, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben már egyre szembetűnőbbé vált, hogy formájában és nyelvezetében meglehetősen ódivatú lett, a fiatalokat egyre kevésbé tudta megszólítani. Ezért 2010-ben Adolfo Nicolás generális atya elindított egy megújulási folyamatot az Imaapostolság, a mai kihívásoknak megfelelő, újjáalkotása érdekében. 2014-ben született meg az új alapdokumentum, 2015-ben pedig az új név: Pope’s Worldwide Prayer Network (szó szerint: A Pápa Világméretű Imahálózata avagy A Pápa Imavilághálója). és az új logó. A logó egyszerre kifejezi az egységet (világot jelképező globus, Jézus Szívét jelképező szív alak, egységes színvilág) és a helyi sajátosságot (az ország neve, a globus felénk eső része a saját országnak megfelelő)

2016-ban pedig megjelent az imaszándékokat modern eszközökkel illusztráló videó sorozat, a „Pápa videója” (Pope’s video), majd a mobiltelefonos applikáció, a Click to Pray. A cél az, hogy mai nyelven, mai kifejezésformákkal gyümölcsözővé tegyük ma is azt a kezdeti lendületet, amely több mint 170 éven keresztül katolikusok tízmillióit inspirálta az imádságra.

Mi is volt ez a kezdeti lendület? Honnan indult az Imaapostolság? S hogyan folytatódott?

 

Az Imaapostolság kezdete

Az Imaapostolság a dél franciaországi Vals városából, egy jezsuita szemináriumból indult világhódító útjára 1844-ben. Születésének hátteréül az a sajátos helyzet szolgált, hogy olyan jezsuita papok látogatták meg a szemináriumot, akik korábban ott tanultak és papszentelésük után Indiában szolgáltak misszionáriusként. Az atyák nagyon lelkesen számoltak be munkájukról, az evangélium hirdetéséről, és a kihívásokról, amik az evangelizációval jártak. A fiatal jezsuita skolasztikusokat (tanuló rendtagok) fellelkesítették ezek a beszámolók, olyannyira, hogy sokan maguk is távol-keleti misszióba szerettek volna jelentkezni. Legtöbbjük valósággal falni kezdte a könyvtárban lévő Indiáról szóló könyveket. Mindennek ugyanakkor megvolt egy idő után a negatív következménye is, mert a kispapok elhanyagolták teológiai tanulmányaikat. Végtelen időnek tűnt számukra a még előttük álló hosszú képzés. A teológia tanulása pedig fárasztó és száraz volt az Indiáról szóló színes olvasmányokhoz, főképp pedig a missziós álmodozáshoz képest. A mindennapok rutinja üressé vált, értelmetlennek tűnt minden, amikor a cél, a misszionáriusi szolgálat még oly távolinak látszott. A fiatalok tehát csüggedni kezdtek. Ebben a helyzetben lelki vezetőjük, Gautrelet atya, jött segítségükre azzal, hogy képesek legyenek új értelmet találni a monoton feladataik között. Xavéri Szent Ferenc ünnepén, 1844 december 3-án egy sorsfordító beszédet tartott a szeminaristáknak. Szent Ferencet a Jézus iránti szeretet arra ösztönözte, hogy rengeteg nehézséget leküzdve fáradhatatlanul hirdesse az evangéliumot Indiában, Indonéziában és Japánban. Most ugyanez a küldetése a jezsuita fiataloknak is, csak más a formája. Arra hívta őket, hogy misszionáriusként végezzék a tanulmányaikat, és a küzdelmeket, amiket átélnek, ajánlják fel. Végezzék szeretettel a mindennapi kötelességeiket. Megnyugtatta őket, hogy a szeretettel végzett tanulás Isten országában épp olyan értékes, mint a hithirdetés. A lényeg a benső hozzáállásban van, nem pedig a nagy külső tettekben.

Gautrelet atya tulajdonképpen a rendalapító, Szent Ignác meglátásait fordította kora nyelvére, hiszen Ignác törekvése volt, hogy megtalálja „Istent mindenben”, még a száraz tanulásban is. Ignác meggyőződése volt, hogy amikor a jezsuita növendékek kizárólag az „Isten dicsőségét és a lelkek javát” keresik, akkor „semmi Istennek tetszőbbet nem tehetnek, mint azt, hogy az említett szándékkal, szorgalmasan tanulnak” (Rendalkotmány 360, 361). Ignác egy levelében beszél a vágyak szerepéről, amely által folytonos imádsággá lehet alakítani a fáradságos tanulást is: „A felebarát segítésének negyedik módja, amely nagyon kiterjedt, a szent vágyakban és imákban áll. Habár a tanulmányok nem adnak lehetőséget nagyon hosszú imákra, mégis a vágyakozás által lehet ezt pótolni, amely a tanulmányok gyakorlataiból folytonos imádságot csinál az által, hogy ezeket kizárólag Isten szolgálata kedvéért végzi.”  (Coimbrai skolasztikusoknak írt levél, 1547. május 7.)

Gautrelet atya egy konkrét gyakorlatot is ajánlott a fiatal jezsuitáknak: kezdjék napjaikat egy felajánló imával, és ez által egész napjukat Isten szolgálatára irányítsák. Újra és újra adják át magukat az isteni akaratnak és ajánlják fel munkájukat az emberek üdvösségéért, szolgálják és szeressék Istent minden dologban (vö. Lelkigyakorlatok 233). Az atya javaslatai lelkes fogadtatást kaptak a növendékek részéről. Megértették, hogy a mindennapi egyszerű feladataikban megélhetik a Jézus iránti szenvedélyes szeretetüket és missziós lelkesedésüket. Rendelkezésre állni itt és most. Értelmet találtak abban a meggyőződésben, hogy a hétköznapi odaadottságuknak áldásai lehetnek egészen távoli emberek életében. Napi felajánlásuk pedig bekapcsolódik Jézus nagy felajánlásába és önátadásba, amit az eucharisztiában ünnepelnek. A nap végén pedig az exámen imában hálát adhattak Istennek mindenért.

Imaapostolság fejlődése

Gautrelet atya gondolatai és gyakorlatai hamarosan átlépték a szeminárium falait, egyrészt mert hétvégenként a fiatal jezsuiták vidékre mentek, ahol a híveknek is tovább adták ezeket a gyakorlatokat. Egyik tanítványa, Henri Ramière pedig 1855-ben visszakerült Valsba filozófia tanárnak, és szélesebb körben kezdte terjeszteni P. Gautrelet eszméit. Elindította a Jézus Szíve Hírnöke című lapot és megírta Az ima apostolsága Jézus szívével egységben (1861) c. könyvet. Az 1860-as években Ramière atya több alkalommal tartott konferenciasorozatokat Budapesten és elindította az Imaapostolságot hazánkban is.

Az Imaapostolság gyorsan terjedt. Egyre több embernek segített, hogy értelmet találjanak életük mindennapi rutinjában. Gombamódra terjedtek az Imaapostolság csoportjai szerte a világon. Kialakult a havi imaszándékért való imádkozás szokása is. Amikor 1884-ben Ramière atya meghalt, az Imaapostolság mintegy 35 ezer helyi központban működött 13 milliónál több taggal, lapja sok országban a Jézus Szíve Hírnöke címet viselte. Ebben a hőskorban volt az Imaapostolság tagja a gyermek Lisieux-i Szent Teréz is. Nem nehéz felfedezni a kapcsolatot e lelkiség és Teréz lelkisége között, aki ugyan klauzúrás nővérként egy kolostorban élte le életét, mégis a missziók védőszentje lett. Az Imaapostolság hozzájárulhatott ahhoz, hogy lényébe beépült a másokért, az egész világért való közbenjáró ima valósága.

A XIX. század végén a pápák is felfigyeltek az Imaapostolságra, olyannyira, hogy a Szentszék sajátjának vállalta, mint „Pápai művet”. XIII. Leó pápától kezdve napjainkig a pápa maga fogalmazza meg a havi imaszándékokat. Leó pápa az Imaapostolság vezetését hivatalosan is a Jézus Társasága generálisára bízta, azóta is a jezsuita rend apostoli feladatai közé tartozik az Imaapostolság illetve annak megújított formája a Pápa Imavilághálója (2015).

A pápák mind nagy megbecsüléssel szóltak az Imaapostolságról, XII. Piusz például „a lelkek üdvösségének egyik leghatékonyabb” eszközének nevezte (1944), II. János Pál pedig „a pápa szívének drága” kincsének hívta.

Hazánkban Tóth Mike, és a nemrég elhunyt Hevenesi János jezsuita atyák voltak az Imaapostolság jelentősebb terjesztői (ld. Távlatok 1994).

Napjainkban majdnem száz országban több mint harmincöt millió ember imádkozik a pápa szándékaiért.

 

Kapcsolat

A Pápa Imavilághálója magyarországi felelőse: Koronkai Zoltán SJ, aki az Inigo, lelkigyakorlat adó csoporttal együtt dolgozik e területen is.

Elérhetősége:

https://www.facebook.com/imaapostolsag/

 

Központi honlap: http://www.popesprayer.net/
The Pope Video: https://thepopevideo.org/
Click to Pray: https://clicktopray.org/
Németország: http://www.mit-beten.net/
Franciaország: https://www.prieraucoeurdumonde.net/
Olaszország: http://www.adp.it/
USA: http://www.popesprayerusa.net/

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2018. május 15.