A Pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium története

A régi jezsuita hagyományokkal rendelkező Pécsett, a jezsuita tanítvány, gróf Zichy Gyula püspök adományával nyilt meg 1912-ben a Pius Kollégium, amely az első világháború és a szerb megszállás után az ország egyik legjobb gimnáziumává fejlődött. A tudós jezsuita tanárok és a korszerűen felszerelt tantermek elsőrangú tanulási lehetőséget, a kollégium kiegészítő létesítményei: a tudományos gyűjtemények, a sportpálya és a fedett uszoda, pedig harmonikus szabadidős tevékenységet nyújtottak a diákoknak az iskola 1948. évi államosításáig.

A jezsuiták Magyarországon[1]

olah_miklosOláh Miklós esztergomi érsek már a 16. század közepén kísérletet tett arra, hogy Magyarországon, az esztergomi érsek akkori székhelyén, Nagyszombaton megtelepítse a jezsuitákat. Az anyagiak hiánya azonban ezt akkor még nem tette lehetővé. A kedvező fordulatot Forgách érsek működése hozta meg, aki 1615-ben véglegesen megalapította a nagyszombati kollégiumot.

1635-ben a jezsuita Pázmány Péter itt alapított egyetemet, melyet a Társaság rövidesen az ország első iskolájává fejlesztett.

1640-ben a Társaság centenáriumán 8 állandó rendház és számos missziós állomás volt az országban. A jezsuitáka, mint tábori lelkészek részt vettek a törökellenes felszabadító háborúban, és Buda várának felmentése után újabb iskolákat alapítottak.

1740-ben a jezsuiták 19 kollégiumban és 16 lelkipásztori központban dolgoztak magyar földön, mintegy 775 rendtaggal.

Ebben a virágzó szakaszban sok támadás érte a rend tagjait, módszereit és intézményeit. A különféle nagyhatalmi érdekek és politikai intrikák hatására XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a Jézus Társaságát.

nagyszombat_jezsuita_templom_250A Magyar Korona országai területén ebben az évben 42 jezsuita oktatási intézmény működött.

Hosszú, hetvenéves szünet után[2] szerveződött újjá a rend  Magyarországon, amikor is 1853-ban Scitovszky János az akkori hercegprímás teljesítette P. Peter Beck általános rendfőnök óhaját és átadta a rend tagjainak a nagyszombati trinitáriusok üresen álló kolostorát.

Egy évvel a nagyszombati noviciátus megnyitása után a pozsonyi ház is megkezdte működését. 1858-ban  a Zala megyei Nagykapornak apátsági birtokát kapta meg a Társaság, hogy anyagi alapot nyújthasson a rend növendékeinek képzésére.

1860-ban a rend átvette a piaristák által elhagyott kalocsai gimnáziumot, ahol kisebb megszakításokkal 1948-ig, a felekezeti iskolák államosításáig működött.

1890-ben az erős ellenakciók dacára a rend a fővárosban is megkezdte a lelkipásztori tevékenységet.

1909-ben P. Franz Wernz generális dekrétuma alapján létrejött az önálló magyar rendtartomány. Az általános rendfőnök P. Bús Jakabot nevezte ki első tartományfőnöknek.

A megalakulás után három évvel újabb, nagy jelentőségű intézménnyel gyarapodott a provincia, főként Zichy Gyula pécsi megyéspüspöknek köszönhetően: 1912-ben megindult a tanítás a pécsi Pius gimnáziumban.

A két gimnázium mellett a rendi vezetés létrehozta a rendi kisszemináriumokat: Kalocsán a Loyoleumot, Pécsett az Ignáciánumot.

A 30-as évek elején a magyar jezsuiták Budapesten, Kalocsán, Pécsett, Szegeden, Nagykapornakon és Mezőkövesden működtek. 1928-ban nyílt meg a zugligeti lelkigyakorlatos ház, a Manréza. Kínában a támingi missziót vezették 1949-ig.

1950-ben a magyar rendtartománynak belföldön 221, külföldön 181 tagja volt.[3]

A jezsuiták Pécsett[4]

A jezsuiták már a török uralom idején ismételten megfordultak, sőt hosszabb ideig is tartózkodtak Pécsett. Állandó tartózkodási helyük 1615 óta volt a mai Tettye utcában.

A város felszabadulása után megkapták a mai belvárosi templomot, eddigi munkásságuk folytatásaként pedig hozzáláttak a jezsuita rendszerű iskola kiépítéséhez, illetve eddigi oktatási intézményük átalakításához.

1696-ban már gimnáziumot vezettek a mai Nagy Lajos Gimnázium épületében.[5] Itt volt igazgató Faludi Ferenc író, és tanár Pray György történetíró.

Pécsett a királyi biztos 1773. október 1- én olvasta fel a rend feloszlatását kimondó bullát, valamint a feloszlatott rend vagyonával kapcsolatos helytartótanácsi rendeletet.

egykori_jpecsi_jezsuita_gimnazium_550

A jezsuita rend vagyonából létrejött a Tanulmányi Alap, a gimnázium ebből fenntartott állami iskolává vált.[6]

A jezsuitákat 1912-ben Zichy Gyula pécsi püspök hozta vissza Pécsre, amikor a püspökség javadalmaiból és teljes magánvagyona felhasználásával kollégiumot alapított számukra.

A Pius kollégium története[7]

Az alapítás

x__pius_250Gr. Zichy Gyula kiváló kapcsolatban állt X. Pius pápával, akinek személyes kamarása volt, és aki 1905. december 24-én maga szentelte fel őt püspökké.

A fiatal (35 éves) főpap székfoglalásának első percétől hőn óhajtott vágya volt, hogy internátust létesítsen szegény sorsú tanítók tehetséges fiai számára. Ennek a tervnek megvalósítására 1908. november 10-én 100000 koronát helyezett el magánvagyonából a Pécs egyházmegyei alapítványhivatalnál.

A püspök elgondolása az volt, hogy az intézetet a jezsuitákra bízza.

zichy_gyula_puspok (1)

1909-ben a püspök már egész kollégium (középfokú tanintézményt, internátust és rendházat magában foglaló intézet) alapítását tervezte, mely elképzelését azonban sem a közben önállósult magyar provincia első főnöke, sem P. Wernz Ferenc általános rendfőnök nem támogatta.[8] Zichy püspök erre közvetlenül X. Pius pápához fordult támogatásért, aki nyomatékosan kérte a generálist, hogy vállalják el a pécsi intézetet. A pápa óhaja parancs volt.

1912. június 26-án P. Bús leutazott Kalocsára és közölte P. Jablonkay Gáborral, hogy a rend generálisa az alapítandó új kollégium vicerektorává nevezte ki.

p__thalhammer_janos_sj_pecs_1930_250Szeptember elején 51 tanulóval, köztük 20 internátusi növendékkel megindult az oktatás. Az első két évfolyam ideiglenesen a József utca 19. sz. házban volt elhelyezve. A püspök az első évre két rendes tanárt kapott a provinciálistól az induló első osztály vezetésére, a kinevezett igazgató, és P. Thalhammer János személyében.

Két év múlva a gimnázium átvehette újonnan felépült végleges otthonát.

Az új otthon.

Az intézet ‘a boldog emlékű X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére tett Pius-alapítványból fejlődött ki, Pécs városa nyugati végében, a Mecsek hegység déli lejtőjén épült, azon a területen, mely előbb mint csoronikai püspöki szőlő volt ismeretes’.[9]

Keleti szárnyában a Pius-főgimnázium helyiségei voltak, a nyugati szárnyat a rendház foglalta el. A két szárny közé később épült a templom, amely az egész épület központja. A templom mögött, a kertben, az említett két épületszárny mögött az internátus helyezkedett el. A gimnázium mély földszintjén uszodát létesítettek, melyet egyszerre hatvan növendék vehetett igénybe. (Ez volt Pécsett az első, és hosszú ideig egyetlen fedett uszoda.)

pecsi_pius_1_580

Arról, hogy milyen volt az új intézmény, íme két vélemény a közoktatási hatóság részéről: ‘Az elnök nem hallgathatja el elragadtatását, melyet e remek koncepciójú épületen és annak célszerű kivitelén érzett. () Az épületszárnyak, a gimnázium, internátus, kollégium, s a majdani templom részére a legjobb égtáji fekvésben vannak elhelyezve. Az épület minden részén a nagy arányok uralkodnak, a tantermek legjobb alakúak és méretűek, világosak, nagy ablakokkal, a folyosók tágasak, a falak tiszta fehérsége mindenütt világosságot terjeszt szét. Külön fizikai természetrajzi előadók, rajzterem, tornaterem, színielőadásokra alkalmas díszterem,kápolna, nagy és célszerűen berendezett könyvtár helyiségek vannak. Az internátusi rész mintaszerű, a nappali szobák is éppúgy, mint háló-, játék- és zenetermek, és hozzátartozó gazdasági és konyhahelyiségek. Mindenütt ragyogó tisztaság. Az épület 12 kh területen áll több udvarral, melynek szintezését a háború megszakította az építkezések befejezésével együtt. Az épület körül és a háttérben kertek, szőlőterületek, 3 nagyobb torna és játéktér fekszenek és az egészet szilárd falkerítés veszi körül. A bútorzatot mindenütt a célszerűség szolidság, tisztaság jellemzi.'[10]

‘Valóban felemelő a jezsuita atyák gimnáziuma és konviktusa, mely a legelső e téren az országban.'[11]

a_pecsi_pius_ma_580

Az első világégés

1914-ben az intézet 32 helyiségét katonai tartalékkórház céljaira engedte át, ezért csak 1915. december 22-én, gr. Zichy Gyula 10 éves püspöki jubileumán rendezték meg a házszentelési és felavatási ünnepségeket.

1917. július 31-én P. Riegl Sándor vette át az intézet irányítását, aki rendkívül nehéz időkben vezette azt 1922-ig. 1918. november 14-én a belgrádi fegyverszünet értelmében a szerb csapatok megkezdték Pécs megszállását-január 8-án minden összeköttetés megszűnt a magyar felsőbb tanügyi hatóságokkal.

1920. június 8-9-én az iskola első végzős évfolyamának 19 tanulója tett sikeres érettségi vizsgát. Ebben az esztendőben indult meg a Mecsek Alján c. intézeti lap is.

1921-ben a P. generális az addigi kezdő kollégiumot (collegium inchoatum) rendes kollégiumi rangra emelte. Ettől kezdve az intézet élén nem vicerektor, hanem rektor állt.

Ez év augusztus 22-én (déli 12 órakor) Pécs városa megszabadult a megszállás alól.[12]

Az 1921/22. tanévre párhuzamosítani kellett az első osztályt a 102 jelentkező számára.

termeszetrajz_ora_580

A virágzás

fooltar_220Az 1925/26. tanévben 574-re emelkedett az iskola rendes tanulóinak száma. A rohamosan növekedő létszám nehéz feladatok elé állította az intézetet, mivel az alsó négy osztály párhuzamosításával megszaporodott az internátus létszáma is, ami miatt a rendtagok elhelyezése kritikussá vált. Ez a szorult helyzet megoldást kívánt: P. Somogyi Jenő rektorsága alatt ezért az eredeti terv szerint, a kollégium költségén felépítették a kollégium nyugati szárnyának felét. Itt nyert elhelyezést a provinciális kívánságára megindított jezsuita kisszeminárium, az un. Ignatianum is. A munkálatokat némileg megkönnyítette az a körülmény, hogy 1926-ban Zichy Gyula kalocsai érsekké történt kinevezésével[13] a kollégium a Társaság tulajdonába ment át.

1927 őszén ünnepélyes keretek közt került sor a Jézus Szíve templom alapkőletételére[14]. A templom 1930-ra készült el Fábián Gáspár tervei alapján.

1933-ban Tüll Alajos került a rektori székbe, aki nagyszabású fejlesztési tervet dolgoztatott ki Dulánszky Jenő mérnökkel. E tervnek megfelelően a szőlő helyén hatalmas sportkombinát létesült.[15] A kert többi része Báldy László kertészeti felügyelő tervei alapján botanikus kertté szépült.

pecsi_pius3_580

1940 utánra tervezték a nyári uszoda, a második tornaterem, és a főépület nyugati oldalán még hiányzó épületszárny felépítését, ami az eredeti, 1912-es építési program befejezését jelentette volna. Ha a terv megvalósul, nemcsak Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló tanintézetté lépett volna elő a Pius Kollégium.[16]

A II. világháború kitörése azonban mindezt megakadályozta.

pecsi_pius_4_250

Nehéz évek

1940. májusában újra a katonaság költözött be a gimnáziumba. A tanévet az évkönyv szerint a ‘kétszeri országnövekedés öröme és a háború közeli lehetőségének nyomasztó érzése'[17] határozta meg.

1943-ban, – mivel a katonaság szeptember 16-tól október 26-ig ismét lefoglalta a gimnáziumot – a tanítás csak novembertől április 1-ig tartott. ‘A tanév jellegét már az egész Európára kiterjedt háború adta meg.’

Sok nehézség közepette indult az 1944/45. iskolai év is:

‘A Veni Sanctét szeptember 10-én tartottuk, másnap pedig taníthattunk. Mivel a német katonaság az intézet nagy részét lefoglalta, délután is kellett tanítanunk. A Fiume utcai elemi, most már három esztendeje hozzánk jár előadásra.

Október 21-én a párhuzamos III. és IV. osztályt összevontuk, annyira megcsökkent a hadi helyzet miatt a tanulók létszáma. Így minden osztályt délelőttre tehettünk.

Október 27-én (27-től) ideiglenesen szüneteltek az előadások. Az intézet a fiúk foglalkoztatásával igyekezett pótolni a hivatalos iskolát. 15. évtől munkaszolgálatra vitték a fiúkat. November 15-től ezért a két felső osztályban megszűnt a foglalkoztatás.

November 29-én az orosz csapatok bevonultak Pécsre.

December 7-én a gimnáziumot lefoglalták orosz kórháznak.

Január 10-én megkezdődött újra a tanítás. Egyenlőre összevontuk a négy párhuzamos alsó osztályt.

Január 19-én kiütéses tífuszban váratlanul elhunyt a tanári kar igen értékes tagja, dr. Magyarlaki József.

Január 29. és február 11. között ismét szünetelt a tanítás, mert az orosz katonai parancsnokság oroszul bekérte a gimnázium tantervét. ()

Március 11. Az orosz kórház távozott.

Március 14-től a három felső osztályt 8 napra munkaszolgálatra vitték.

Március 22-24. Aránylag nyugodtan végezhette lelkigyakorlatait az ifjúság. ()

Március 29-én bolgár kórháznak foglalták le a gimnáziumot és a konviktus nagy részét. Kevés megértést tapasztaltunk részükről. ()

Május 28-án távoznak a bolgárok. () Július 14-e Te Deum.'[18]

1945. augusztus 6-án 200 orosz tiszt részére foglalták le az intézetet, akik a tanítás megkezdéséig tartózkodtak ott.

pecsi_pius_2_580Szeptemberben megindult az általános iskola is P. Bodolay Gyula vezetésével, kinek munkáját egy Annunciáta-nővér segítette tanítóként.[19]

1946. január 6-án alakul meg az iskolában a Katolikus Szülők Szövetsége.

Az 1946/47-es évben úgy látszott, hogy az intézet kiheverte a háború okozta sebeket. A károk helyreállításához és az iskolai élet újjászervezéséhez P. Hemm János rektor látott hozzá. A tanév folyamán az iskola vezetősége megpróbált alkalmazkodni az új viszonyokhoz, ennek következtében a diákság meglehetősen ‘turbulens’ környezetbe került:

‘Február 20-án a Parkmoziban az ‘Ifjúság ünnepe’ c. szovjet film. Febr. 28-án P. Lenner József tanár világnézeti tájékoztató értekezlet során ‘Mit kíván a magyar demokratikus köztársaság a pedagógusoktól’ címmel előadást tart. Március 1-én Károlyi Mihály volt köztársasági elnök fogadására az igazgató vezetésével 40 tagú küldöttség vonult ki a Széchenyi térre. Márc. 2-án a VI. osztály képviseli az intézetet XII. Pius pápa koronázási évfordulóján a székesegyházban. Márc. 15-én a felső osztályok részt vesznek a pécsi tanulóifjúság közös hazafias ünnepén. Márc. 30-án Borbély István tartomány főnök szülői értekezletet tartott ‘Család és nevelés’ címmel a díszteremben.'[20]

1947. május 3-án ‘1848 szellemében a magyar jövőért’ jelszóval megindult az ifjúsági ’48-as bizottság.

Az erre a célra megalakult Diáktanács féléves gondos előkészítése után megkezdte működését a Pius Diákállam. Elnöke az intézet rektora, tagja minden piusista.

Az 1947/48-as iskolai évben 912 tanulója volt az intézetnek. Ez volt a legmagasabb létszám, amit fennállása óta elért.[21]

A tanév végéhez közeledve az iskolát is elérte az államosítási propaganda. Május 18-án a Dunántúli Napló cikket közölt a Piusban történt, állítólagos ‘véresre való verésről’.

Pünkösd szombatján a VKM. úr beszédet tartott az iskolák államosításáról a rádióban.

1948. június 10-én volt az utolsó tanítási nap.

‘Június 13-án Jézus szíve körmenet. () A gyülekezési tilalom miatt a körmenetet az utcákon megtartani nem lehetett, így a közönség, hívek egyenkint gyülekeztek a Stadionon esőben és szokatlanul példás rendben. A jelenlevők száma kb. túlhaladta a 8000-et.’

’15-én Te Deum, ünnepélyes tanévzárás a ‘Sárga-pályán’. A jutalmakat /inkább szimbolikusan/ Lenner József S.J. vicerektor[22] osztotta ki. Az igazgató beszéde alatt különösen a szülők könnyezve vettek búcsút az intézettől. Ünnepély után minden tanuló minden okmányát kikapta. 16-án feltételes előjegyzést tartottunk: ha az intézet megmaradna régi jellege mellett, mennyien jönnének vissza, az eredmény 1030 tanuló jelentkezése. Délben megjelent a belügyminiszter rendeletéből a leltározó-bizottság, hogy számbavegye az intézet ingó és ingatlan vagyonát.'[23]

A jezsuita nevelés

A jezsuiták iskoláinak belső életét az oktatási és nevelési alapelveiket is magába foglaló Ratio Studiorum alapján ismerhetjük meg.[24]

A jezsuiták azt vallják, hogy az egész nevelés és oktatás elsősorban a tanár személyén és annak képzettségén múlik. P. Hemm János, az intézet rektora 1942-ben a szülők számára következőképpen foglalta össze a jezsuita nevelés lényegét: A jezsuita ‘a nevelés gerincévé a vallásosságot teszi, () azt a vallásosságot, amely nem külső máz, vagy ünneplő ruha, vagy pusztán érzelgés, nem is elvont elmélet, hanem való élet. () A rend azon dolgozik, hogy a gondjaira bízott ifjúság a teocentrikus világszemléletet sajátítsa el. () Ami a tisztképző iskola az államnak, az akar lenni minden jezsuita iskola az egyház részére. () A jezsuita lelkiség jellemzői a maximalizmus, a korszerűség és a kezdeményezés.'[25]

Az erényekre való nevelés tekintetében a tekintélytisztelet, az engedelmesség, a tisztaság és a felebaráti szeretet, és az ‘akarati fegyelmezettség’ elsajátítása kapott hangsúlyos szerepet. A kor szellemének megfelelően a nevelés alapelveihez tartozott a hazafias magatartás és nemzeti érzés alakítása, érvényesítése.[26]

Azokban az esetekben, amikor más vallásfelekezethez tartozó diák tanult az iskolában (görög katolikus, református, evangélikus, izraelita) az iskola minden esetben gondoskodott a megfelelő hitoktató biztosításáról.

Jövedelmi források 

Gr. Zichy Gyula nem érte be az alapítással, a kollégium fenntartásáról is gondoskodni akart. A kollégium állandó fenntartási forrásai:

A Pius alapítvány.

Államsegély. Gróf Zichy Gyula püspök és a V.K.M. közt létrejött (1911. VIII. 8.) szerződés alapján a minisztérium az első évben 2000 K-val segélyezi az intézetet, utána évenként 2000 K-val emelkedve, míg a 45000 K-t el nem éri.

Tanári személyi pótlék. Minden jezsuita okleveles rendes tanár után évente 700, világi tanár után pedig 1000 K-t fizetett a kormány.

Tandíj, a gimnáziumi tanulók után.

Pius- internátus tartásdíja.

A telken megmaradt szőlő és kert jövedelme.[27]

Az első világháború sok mindent megsemmisített. Zichy püspöknek azt a törekvését is, hogy a Pius-kollégium fenntartásáról gondoskodjék. Tönkrementek azok az alapítványok is, melyek 15 diáknak ingyen helyet biztosítottak a konviktusban.

A kollégium fejlesztéséhez szükséges összegek jelentős részét a vezetés általában alapítványokon keresztül, nagylelkű adományozók bevonásával, és nem utolsó sorban takarékos gazdálkodással teremtette elő. Az iskola vezetése – az alapító szándékát szem előtt tartva – az intézet fennállása alatt valamilyen módon mindig igyekezett anyagi segítséget nyújtani a jó előmenetelű, szegény sorsú diákok számára.[28] Következésképpen az iskola diáktársadalma a  legkülönbözőbb családi és gazdasági háttérrel érkező diákokból tevődött össze.[29]

Érdekes adalék,[30]hogy a 1942/43. tanévben panasz érkezett Pálos Bernardin O.C. Királyi Tankerületi Főigazgatóhoz, miszerint a jezsuiták a konviktusba való felvételnél előnyben részesítik a paraszti származású jelentkezőket. Amikor a főigazgató e kérdésben tájékoztatást kért a gimnázium (hatáskörébe tartozó) igazgatójától, választ a (tőle minden tekintetben független) rektortól kapott: A ‘vád’ igaz, a jezsuitáknak – a ciszterekkel ellentétben – nincs 40000 hold földjük A válasz ‘telibe találta’ a ciszterci főigazgatót.

A tanügyi hatóságok

A jezsuiták, – sajátos rendi hierarchiájuknak köszönhetően[31] – az iskolaügy területén is nagyobb autonómiával rendelkeztek a többi szerzetesrendnél.[32]

A szerzetesi iskolákban a rendfőnök nevezte ki a tanárokat és az igazgatót.

A Pius gimnázium esetében az iskola fenntartója a Pius alapítvány – jogi képviselője a mindenkori rendtartomány főnök volt.

Az 1934/35-ös tanévtől a gimnázium fenntartását a Jézus Társasága magyar rendtartománya vette át.

Tanulmányi tekintetben az intézet 1936-ig a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a székesfehérvári tankerületi királyi főigazgatóság[33] vezetése alá tartozott. Az egyházi ügyekben kinevezett püspöki biztos volt illetékes.

1936-tól – a katolikus tanügyi autonómia létrejöttétől – kezdve, egyházi részről a Katolikus Középiskolai Főhatóság igazgatta és felügyelte az iskolát, a minisztérium részéről pedig a pécsi tankerületi királyi főigazgató gyakorolta a felügyeleti jogot egészen 1948-ig.

A kollégium saját bevételei miatt, anyagi szempontból sem volt az államtól függő helyzetben. A szerzetesi gimnáziumokban tanító világi tanárok ugyanannyi fizetést kaptak, mint az állam által fenntartott középiskolákban tanító kollégáik.

Ifjúsági körök

A Piusban igen sokszínű és változatos egyesületi élet folyt. A gimnázium – mai szemmel nézve – hihetetlen felszereltsége lehetővé tette, hogy a diákok különleges tudományágakkal is megismerkedhettek. Ezt a célt szolgálták, pl.: a csillagászati esték, (nincs ‘igazi’ jezsuita kollégium csillagvizsgáló nélkül!), és a meteorológiai megfigyelések (szintén megfelelő eszközökkel).

Az ifjúság jelentősebb önművelő körei a következők voltak: Pázmány bölcselő kör,[34] Pázmány önképző, nyelvészeti körök, fizika, biológia és kémia szakkör, énekkar és fúvószenekar, valamint a Pius Testgyakorló Kör.

A valláserkölcsi nevelést segítette az iskolában virágzó kongregációs és cserkészélet.

Bánkuti Gábor

[1] A kezdeti időszakot (1540-1773) vázlatosan ismerteti: Pálos Antal S.J.: ‘Viharon, vészen át’, Jezsuiták a szétszóratásban. Rövid áttekintés a Jézus Társasága Magyar Rendtartományának életéről a II. világháború után (1944-1990) Kecskemét: Korda Kiadó (‘Anima Una’ könyvek/1.) 1992. 7-10.p.  A témáról bővebben: Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából, (1853-1950) 1. köt. Kecskemét: Korda Kiadó, (‘Anima Una’ könyvek/4-5.) 1994.

[2] A Jézus Társasága visszaállítását VII. Pius pápa rendelte el 1814-ben. A rendelet egyik okaként azt jelölte meg, hogy ‘a katolikus egyház újból erőt meríthessen a jezsuiták nevelői tapasztalataiból’

Az újrakezdés időszakáról és az önálló provincia fejlődéséről ld. Pálos i.m. 10-26.p.

[3] Puskely Mária: Szerzetesek. A megszentelt élet 99 intézménye Zrínyi Nyomda Kiadója, 1990. 2. kiad. 49.p.

[4] A jezsuiták török hódoltság alatti, ill. a török kiűzését követő időkben végzett munkájáról, oktatásban betöltött szerepükről ld. Dr. Rajczy Péter: A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium története 1687-1948. In.: A 300 éves Pécsi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1687-1987. Szerk. Dr. Kelenfi Elemér igazgató. Pécs, 1987. 9-105. p.

[5] A jezsuita gimnázium, a Nagy Lajos alapította egyetem jogutódának tekintette magát.

[6] Rajczi i.m.:

[7] A Pécsi Pius Kollégium történetét az alapítástól 1948-ig részletesen feldolgozta: Hegedűs László: Kollégium a Mecsek alján (Pécs, 1991.) c. műve, ill. Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából, (1853-1950) 2. köt.: Az önálló rendtartomány (1909-1950) 53-87. p. Kecskemét: Korda Kiadó, (‘Anima Una’ könyvek/5.) 1994. c. munkája. A kollégium történetének feldolgozásakor az évkönyvek mellett ezekre a munkákra támaszkodtam.

[8] P. Bús Jakab nézete szerint sokkal fontosabb lett volna  egy budapesti kollégium létesítése. Zichy tervét a kalocsai érsek és a zirci apát is sérelmesnek tekintették, mert attól féltek, hogy az új intézet konkurenciát támaszt nekik. A városi urak pedig a város felekezeti békéjét féltették a jezsuitáktól.

[9] A Pécsi Pius Gimnázium évkönyve 1914/15.

[10] Részlet a Dr. Vass Albert tankerületi kir. főigazgató hivatalos látogatásakor készített jegyzőkönyvből. Idézi: Hegedűs i.m. 19.p.

[11] Dr. Korniss Gyula helyettes kultuszminiszteri államtitkár nyilatkozata a Dunántúl c. napilapnak (1928. Február 11.) Idézi: Petruch i.m. 75.p.

[12] ‘1921 augusztus 22-én déli 12 órakor szűnt meg Pécsnek legmegalázóbb megpróbáltatása: a ‘rendfenntartó’ ellenség megszállása s e megszállás elszánt harcosának, a népi akarat nélküli ‘népuralomnak’ önmagát boldogító vörös garázdálkodása.’ – tudósít a gimnázium 1921/1922. évi évkönyve.

[13] Zichyt ‘felfelé buktatták’ – A Pius oly mértékben terhelte meg a püspökség vagyonát, hogy kezelésére hatósági biztost kellett kinevezni.

[14] Zichy kalocsai érsek 1926 telén 40000 P-t helyezett letétbe azzal a feltétellel, hogy ahhoz csak akkor lehet hozzányúlni, amikor a Pius megkezdi a templomépítést.

[15] Az egész tervezetet a budapesti Testnevelési Főiskola elé terjesztették, ahol Misányi Ottó bírálta el és hagyta jóvá.

[16]Nem a Pius volt az ország legmodernebb, középiskolája, csupán az egyik legmodernebb. A premontreiek gödöllői intézete sokkal korszerűbb volt.

[17] Évkönyv 1940/41.

[18] Évkönyv 1944/45. (Nyomtatásban meg nem jelent kézirat)

[19] A VKM rendelete alapján a régi gimnázium első osztálya helyett megnyílt az általános iskola V. osztálya. A nevelés egységessége érdekében kiadott további rendelkezések szerint általános iskola V. osztálya csak ott nyitható meg, ahol az első tagozat is megvan. Ezért, – az iskola fizikai létének biztosítása érdekében –  szükség volt az általános iskola megszervezésére.

[20] Évkönyv 1946/47.

[21] Az iskola benépesüléséről ld.: 5. melléklet

[22] 1948 március 25-től P. Hemm János súlyos betegsége miatt P. Lenner József vette át az intézet igazgatását.

[23] Évkönyv 1947/48.

[24] Ez a munka 1599-ben jelent meg Ratio atqe Istitutio Studiorum Societas Jesu címmel. Ebben a dokumentumban a jezsuiták lefektették a modern pedagógia alapjait: előkészített tanmenet, napi órarend, az egymásra épülő tananyag elemzése, ismétlése, megfontolása és szintézise stb

[25] Évkönyv 1941/42.

[26] A jezsuita oktatásról és nevelésről ld. legújabban: A jezsuita nevelés jellemzői és az ignáci pedagógia Bp.: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 1998.

[27] Petruch i.m.: 75.p.

[28] Általában a tandíj elengedésével, ingyenes ellátás biztosításával, ill. a tartásdíj mérséklésével. (ezek a támogatások a 30-as évektől kezdve egyre csökkentek). Ilyen segítséget jelentettek még a magánszemélyek által kitűzött jutalomdíjak is.

[29] Ld.: 6. melléklet

[30] Az esetre Dr. Rajczy Péter emlékezett vissza, aki ekkor Pálos Bernardin titkára volt.

[31] A Jézus Társasága tagjai kizárólag a pápának, és a rendi elöljáróknak tartoztak engedelmességgel. A püspökök emiatt sokszor kerültek szembe velük. A jezsuita generálist a köznyelvben ‘fekete pápának’ is nevezték.

[32] Érdekes jogi kérdés, hogy pl. az iskolák mentesítésének kérdésében (1948-ban) a többi szerzetesrenddel ellentétben a jezsuitáknak – a kánonok értelmében – joguk lett volna Mindszenty engedélye nélkül is tárgyalásokat folytatni az állammal, és elvileg Mindszenty tiltása ellenére is maradhattak volna az államosított iskolákban. (Más kérdés, hogy a pápa álláspontja az iskolakérdésben egyezett a magyar bíboroséval, és Mindszenty a pápai legátus jogkörével is bírt) Talán ezzel a szabadsággal magyarázható az is, – a jezsuiták kiváló felkészültsége mellett – hogy a modus vivendi keresésében egyes jezsuiták vezető szerepet játszottak, akár Mindszenty elképzeléseivel szemben is. (pl. P. Jánosi, P. Nagy Töhötöm, P. Kerkai)

[33] A sajátos magyar jogfejlődés a főkegyúri jogból fakadóan az oktatás és nevelés ügyét is a királyi felségjogok közé sorolja, mely királyi jogot 1883-tól a király nevében az állam gyakorolja a főigazgató útján. Az 1950-ben kialakult tanácsrendszerig az iskolai és nevelési közigazgatásnak külön királyi (állami) hatósága volt a királyi tanfelügyelő, ill. a királyi főigazgató személyében. Ezek szervezete függetlenül működött az általános közigazgatási szervezettől.

[34] P. Lenner József vezetésével olyan témákról folyt a diskurzus mint, pl.: Darwin, Marx értékelmélete, Kant vallás-erkölcsi bölcselete, a szociális kérdés, öngyilkosság, házasság, szabad akarat stb

Frissítve: 2016. augusztus 11.