A régi jezsuita hagyományokkal rendelkező Pécsett, a jezsuita tanítvány, gróf Zichy Gyula püspök adományával nyilt meg 1912-ben a Pius Kollégium, amely az első világháború és a szerb megszállás után az ország egyik legjobb gimnáziumává fejlődött. A tudós jezsuita tanárok és a korszerűen felszerelt tantermek elsőrangú tanulási lehetőséget, a kollégium kiegészítő létesítményei: a tudományos gyűjtemények, a sportpálya és a fedett uszoda, pedig harmonikus szabadidős tevékenységet nyújtottak a diákoknak az iskola 1948. évi államosításáig.
A jezsuiták Magyarországon[1]
Oláh Miklós esztergomi érsek már a 16. század közepén kísérletet tett arra, hogy Magyarországon, az esztergomi érsek akkori székhelyén, Nagyszombaton megtelepítse a jezsuitákat. Az anyagiak hiánya azonban ezt akkor még nem tette lehetővé. A kedvező fordulatot Forgách érsek működése hozta meg, aki 1615-ben véglegesen megalapította a nagyszombati kollégiumot.
1635-ben a jezsuita Pázmány Péter itt alapított egyetemet, melyet a Társaság rövidesen az ország első iskolájává fejlesztett.
1640-ben a Társaság centenáriumán 8 állandó rendház és számos missziós állomás volt az országban. A jezsuitáka, mint tábori lelkészek részt vettek a törökellenes felszabadító háborúban, és Buda várának felmentése után újabb iskolákat alapítottak.
1740-ben a jezsuiták 19 kollégiumban és 16 lelkipásztori központban dolgoztak magyar földön, mintegy 775 rendtaggal.
Ebben a virágzó szakaszban sok támadás érte a rend tagjait, módszereit és intézményeit. A különféle nagyhatalmi érdekek és politikai intrikák hatására XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a Jézus Társaságát.
A Magyar Korona országai területén ebben az évben 42 jezsuita oktatási intézmény működött.
Hosszú, hetvenéves szünet után[2] szerveződött újjá a rend Magyarországon, amikor is 1853-ban Scitovszky János az akkori hercegprímás teljesítette P. Peter Beck általános rendfőnök óhaját és átadta a rend tagjainak a nagyszombati trinitáriusok üresen álló kolostorát.
Egy évvel a nagyszombati noviciátus megnyitása után a pozsonyi ház is megkezdte működését. 1858-ban a Zala megyei Nagykapornak apátsági birtokát kapta meg a Társaság, hogy anyagi alapot nyújthasson a rend növendékeinek képzésére.
1860-ban a rend átvette a piaristák által elhagyott kalocsai gimnáziumot, ahol kisebb megszakításokkal 1948-ig, a felekezeti iskolák államosításáig működött.
1890-ben az erős ellenakciók dacára a rend a fővárosban is megkezdte a lelkipásztori tevékenységet.
1909-ben P. Franz Wernz generális dekrétuma alapján létrejött az önálló magyar rendtartomány. Az általános rendfőnök P. Bús Jakabot nevezte ki első tartományfőnöknek.
A megalakulás után három évvel újabb, nagy jelentőségű intézménnyel gyarapodott a provincia, főként Zichy Gyula pécsi megyéspüspöknek köszönhetően: 1912-ben megindult a tanítás a pécsi Pius gimnáziumban.
A két gimnázium mellett a rendi vezetés létrehozta a rendi kisszemináriumokat: Kalocsán a Loyoleumot, Pécsett az Ignáciánumot.
A 30-as évek elején a magyar jezsuiták Budapesten, Kalocsán, Pécsett, Szegeden, Nagykapornakon és Mezőkövesden működtek. 1928-ban nyílt meg a zugligeti lelkigyakorlatos ház, a Manréza. Kínában a támingi missziót vezették 1949-ig.
1950-ben a magyar rendtartománynak belföldön 221, külföldön 181 tagja volt.[3]
A jezsuiták Pécsett[4]
A jezsuiták már a török uralom idején ismételten megfordultak, sőt hosszabb ideig is tartózkodtak Pécsett. Állandó tartózkodási helyük 1615 óta volt a mai Tettye utcában.
A város felszabadulása után megkapták a mai belvárosi templomot, eddigi munkásságuk folytatásaként pedig hozzáláttak a jezsuita rendszerű iskola kiépítéséhez, illetve eddigi oktatási intézményük átalakításához.
1696-ban már gimnáziumot vezettek a mai Nagy Lajos Gimnázium épületében.[5] Itt volt igazgató Faludi Ferenc író, és tanár Pray György történetíró.
Pécsett a királyi biztos 1773. október 1- én olvasta fel a rend feloszlatását kimondó bullát, valamint a feloszlatott rend vagyonával kapcsolatos helytartótanácsi rendeletet.
A jezsuita rend vagyonából létrejött a Tanulmányi Alap, a gimnázium ebből fenntartott állami iskolává vált.[6]
A jezsuitákat 1912-ben Zichy Gyula pécsi püspök hozta vissza Pécsre, amikor a püspökség javadalmaiból és teljes magánvagyona felhasználásával kollégiumot alapított számukra.
A Pius kollégium története[7]
Az alapítás
Gr. Zichy Gyula kiváló kapcsolatban állt X. Pius pápával, akinek személyes kamarása volt, és aki 1905. december 24-én maga szentelte fel őt püspökké.
A fiatal (35 éves) főpap székfoglalásának első percétől hőn óhajtott vágya volt, hogy internátust létesítsen szegény sorsú tanítók tehetséges fiai számára. Ennek a tervnek megvalósítására 1908. november 10-én 100000 koronát helyezett el magánvagyonából a Pécs egyházmegyei alapítványhivatalnál.
A püspök elgondolása az volt, hogy az intézetet a jezsuitákra bízza.
1909-ben a püspök már egész kollégium (középfokú tanintézményt, internátust és rendházat magában foglaló intézet) alapítását tervezte, mely elképzelését azonban sem a közben önállósult magyar provincia első főnöke, sem P. Wernz Ferenc általános rendfőnök nem támogatta.[8] Zichy püspök erre közvetlenül X. Pius pápához fordult támogatásért, aki nyomatékosan kérte a generálist, hogy vállalják el a pécsi intézetet. A pápa óhaja parancs volt.
1912. június 26-án P. Bús leutazott Kalocsára és közölte P. Jablonkay Gáborral, hogy a rend generálisa az alapítandó új kollégium vicerektorává nevezte ki.
Szeptember elején 51 tanulóval, köztük 20 internátusi növendékkel megindult az oktatás. Az első két évfolyam ideiglenesen a József utca 19. sz. házban volt elhelyezve. A püspök az első évre két rendes tanárt kapott a provinciálistól az induló első osztály vezetésére, a kinevezett igazgató, és P. Thalhammer János személyében.
Két év múlva a gimnázium átvehette újonnan felépült végleges otthonát.
Az új otthon.
Az intézet ‘a boldog emlékű X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére tett Pius-alapítványból fejlődött ki, Pécs városa nyugati végében, a Mecsek hegység déli lejtőjén épült, azon a területen, mely előbb mint csoronikai püspöki szőlő volt ismeretes’.[9]
Keleti szárnyában a Pius-főgimnázium helyiségei voltak, a nyugati szárnyat a rendház foglalta el. A két szárny közé később épült a templom, amely az egész épület központja. A templom mögött, a kertben, az említett két épületszárny mögött az internátus helyezkedett el. A gimnázium mély földszintjén uszodát létesítettek, melyet egyszerre hatvan növendék vehetett igénybe. (Ez volt Pécsett az első, és hosszú ideig egyetlen fedett uszoda.)
Arról, hogy milyen volt az új intézmény, íme két vélemény a közoktatási hatóság részéről: ‘Az elnök nem hallgathatja el elragadtatását, melyet e remek koncepciójú épületen és annak célszerű kivitelén érzett. () Az épületszárnyak, a gimnázium, internátus, kollégium, s a majdani templom részére a legjobb égtáji fekvésben vannak elhelyezve. Az épület minden részén a nagy arányok uralkodnak, a tantermek legjobb alakúak és méretűek, világosak, nagy ablakokkal, a folyosók tágasak, a falak tiszta fehérsége mindenütt világosságot terjeszt szét. Külön fizikai természetrajzi előadók, rajzterem, tornaterem, színielőadásokra alkalmas díszterem,kápolna, nagy és célszerűen berendezett könyvtár helyiségek vannak. Az internátusi rész mintaszerű, a nappali szobák is éppúgy, mint háló-, játék- és zenetermek, és hozzátartozó gazdasági és konyhahelyiségek. Mindenütt ragyogó tisztaság. Az épület 12 kh területen áll több udvarral, melynek szintezését a háború megszakította az építkezések befejezésével együtt. Az épület körül és a háttérben kertek, szőlőterületek, 3 nagyobb torna és játéktér fekszenek és az egészet szilárd falkerítés veszi körül. A bútorzatot mindenütt a célszerűség szolidság, tisztaság jellemzi.'[10]
‘Valóban felemelő a jezsuita atyák gimnáziuma és konviktusa, mely a legelső e téren az országban.'[11]
Az első világégés
1914-ben az intézet 32 helyiségét katonai tartalékkórház céljaira engedte át, ezért csak 1915. december 22-én, gr. Zichy Gyula 10 éves püspöki jubileumán rendezték meg a házszentelési és felavatási ünnepségeket.
1917. július 31-én P. Riegl Sándor vette át az intézet irányítását, aki rendkívül nehéz időkben vezette azt 1922-ig. 1918. november 14-én a belgrádi fegyverszünet értelmében a szerb csapatok megkezdték Pécs megszállását-január 8-án minden összeköttetés megszűnt a magyar felsőbb tanügyi hatóságokkal.
1920. június 8-9-én az iskola első végzős évfolyamának 19 tanulója tett sikeres érettségi vizsgát. Ebben az esztendőben indult meg a Mecsek Alján c. intézeti lap is.
1921-ben a P. generális az addigi kezdő kollégiumot (collegium inchoatum) rendes kollégiumi rangra emelte. Ettől kezdve az intézet élén nem vicerektor, hanem rektor állt.
Ez év augusztus 22-én (déli 12 órakor) Pécs városa megszabadult a megszállás alól.[12]
Az 1921/22. tanévre párhuzamosítani kellett az első osztályt a 102 jelentkező számára.
A virágzás
Az 1925/26. tanévben 574-re emelkedett az iskola rendes tanulóinak száma. A rohamosan növekedő létszám nehéz feladatok elé állította az intézetet, mivel az alsó négy osztály párhuzamosításával megszaporodott az internátus létszáma is, ami miatt a rendtagok elhelyezése kritikussá vált. Ez a szorult helyzet megoldást kívánt: P. Somogyi Jenő rektorsága alatt ezért az eredeti terv szerint, a kollégium költségén felépítették a kollégium nyugati szárnyának felét. Itt nyert elhelyezést a provinciális kívánságára megindított jezsuita kisszeminárium, az un. Ignatianum is. A munkálatokat némileg megkönnyítette az a körülmény, hogy 1926-ban Zichy Gyula kalocsai érsekké történt kinevezésével[13] a kollégium a Társaság tulajdonába ment át.
1927 őszén ünnepélyes keretek közt került sor a Jézus Szíve templom alapkőletételére[14]. A templom 1930-ra készült el Fábián Gáspár tervei alapján.
1933-ban Tüll Alajos került a rektori székbe, aki nagyszabású fejlesztési tervet dolgoztatott ki Dulánszky Jenő mérnökkel. E tervnek megfelelően a szőlő helyén hatalmas sportkombinát létesült.[15] A kert többi része Báldy László kertészeti felügyelő tervei alapján botanikus kertté szépült.
1940 utánra tervezték a nyári uszoda, a második tornaterem, és a főépület nyugati oldalán még hiányzó épületszárny felépítését, ami az eredeti, 1912-es építési program befejezését jelentette volna. Ha a terv megvalósul, nemcsak Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló tanintézetté lépett volna elő a Pius Kollégium.[16]
A II. világháború kitörése azonban mindezt megakadályozta.
Nehéz évek
1940. májusában újra a katonaság költözött be a gimnáziumba. A tanévet az évkönyv szerint a ‘kétszeri országnövekedés öröme és a háború közeli lehetőségének nyomasztó érzése'[17] határozta meg.
1943-ban, – mivel a katonaság szeptember 16-tól október 26-ig ismét lefoglalta a gimnáziumot – a tanítás csak novembertől április 1-ig tartott. ‘A tanév jellegét már az egész Európára kiterjedt háború adta meg.’
Sok nehézség közepette indult az 1944/45. iskolai év is:
‘A Veni Sanctét szeptember 10-én tartottuk, másnap pedig taníthattunk. Mivel a német katonaság az intézet nagy részét lefoglalta, délután is kellett tanítanunk. A Fiume utcai elemi, most már három esztendeje hozzánk jár előadásra.
Október 21-én a párhuzamos III. és IV. osztályt összevontuk, annyira megcsökkent a hadi helyzet miatt a tanulók létszáma. Így minden osztályt délelőttre tehettünk.
Október 27-én (27-től) ideiglenesen szüneteltek az előadások. Az intézet a fiúk foglalkoztatásával igyekezett pótolni a hivatalos iskolát. 15. évtől munkaszolgálatra vitték a fiúkat. November 15-től ezért a két felső osztályban megszűnt a foglalkoztatás.
November 29-én az orosz csapatok bevonultak Pécsre.
December 7-én a gimnáziumot lefoglalták orosz kórháznak.
Január 10-én megkezdődött újra a tanítás. Egyenlőre összevontuk a négy párhuzamos alsó osztályt.
Január 19-én kiütéses tífuszban váratlanul elhunyt a tanári kar igen értékes tagja, dr. Magyarlaki József.
Január 29. és február 11. között ismét szünetelt a tanítás, mert az orosz katonai parancsnokság oroszul bekérte a gimnázium tantervét. ()
Március 11. Az orosz kórház távozott.
Március 14-től a három felső osztályt 8 napra munkaszolgálatra vitték.
Március 22-24. Aránylag nyugodtan végezhette lelkigyakorlatait az ifjúság. ()
Március 29-én bolgár kórháznak foglalták le a gimnáziumot és a konviktus nagy részét. Kevés megértést tapasztaltunk részükről. ()
Május 28-án távoznak a bolgárok. () Július 14-e Te Deum.'[18]
1945. augusztus 6-án 200 orosz tiszt részére foglalták le az intézetet, akik a tanítás megkezdéséig tartózkodtak ott.
Szeptemberben megindult az általános iskola is P. Bodolay Gyula vezetésével, kinek munkáját egy Annunciáta-nővér segítette tanítóként.[19]
1946. január 6-án alakul meg az iskolában a Katolikus Szülők Szövetsége.
Az 1946/47-es évben úgy látszott, hogy az intézet kiheverte a háború okozta sebeket. A károk helyreállításához és az iskolai élet újjászervezéséhez P. Hemm János rektor látott hozzá. A tanév folyamán az iskola vezetősége megpróbált alkalmazkodni az új viszonyokhoz, ennek következtében a diákság meglehetősen ‘turbulens’ környezetbe került:
‘Február 20-án a Parkmoziban az ‘Ifjúság ünnepe’ c. szovjet film. Febr. 28-án P. Lenner József tanár világnézeti tájékoztató értekezlet során ‘Mit kíván a magyar demokratikus köztársaság a pedagógusoktól’ címmel előadást tart. Március 1-én Károlyi Mihály volt köztársasági elnök fogadására az igazgató vezetésével 40 tagú küldöttség vonult ki a Széchenyi térre. Márc. 2-án a VI. osztály képviseli az intézetet XII. Pius pápa koronázási évfordulóján a székesegyházban. Márc. 15-én a felső osztályok részt vesznek a pécsi tanulóifjúság közös hazafias ünnepén. Márc. 30-án Borbély István tartomány főnök szülői értekezletet tartott ‘Család és nevelés’ címmel a díszteremben.'[20]
1947. május 3-án ‘1848 szellemében a magyar jövőért’ jelszóval megindult az ifjúsági ’48-as bizottság.
Az erre a célra megalakult Diáktanács féléves gondos előkészítése után megkezdte működését a Pius Diákállam. Elnöke az intézet rektora, tagja minden piusista.
Az 1947/48-as iskolai évben 912 tanulója volt az intézetnek. Ez volt a legmagasabb létszám, amit fennállása óta elért.[21]
A tanév végéhez közeledve az iskolát is elérte az államosítási propaganda. Május 18-án a Dunántúli Napló cikket közölt a Piusban történt, állítólagos ‘véresre való verésről’.
Pünkösd szombatján a VKM. úr beszédet tartott az iskolák államosításáról a rádióban.
1948. június 10-én volt az utolsó tanítási nap.
‘Június 13-án Jézus szíve körmenet. () A gyülekezési tilalom miatt a körmenetet az utcákon megtartani nem lehetett, így a közönség, hívek egyenkint gyülekeztek a Stadionon esőben és szokatlanul példás rendben. A jelenlevők száma kb. túlhaladta a 8000-et.’
’15-én Te Deum, ünnepélyes tanévzárás a ‘Sárga-pályán’. A jutalmakat /inkább szimbolikusan/ Lenner József S.J. vicerektor[22] osztotta ki. Az igazgató beszéde alatt különösen a szülők könnyezve vettek búcsút az intézettől. Ünnepély után minden tanuló minden okmányát kikapta. 16-án feltételes előjegyzést tartottunk: ha az intézet megmaradna régi jellege mellett, mennyien jönnének vissza, az eredmény 1030 tanuló jelentkezése. Délben megjelent a belügyminiszter rendeletéből a leltározó-bizottság, hogy számbavegye az intézet ingó és ingatlan vagyonát.'[23]
A jezsuita nevelés
A jezsuiták iskoláinak belső életét az oktatási és nevelési alapelveiket is magába foglaló Ratio Studiorum alapján ismerhetjük meg.[24]
A jezsuiták azt vallják, hogy az egész nevelés és oktatás elsősorban a tanár személyén és annak képzettségén múlik. P. Hemm János, az intézet rektora 1942-ben a szülők számára következőképpen foglalta össze a jezsuita nevelés lényegét: A jezsuita ‘a nevelés gerincévé a vallásosságot teszi, () azt a vallásosságot, amely nem külső máz, vagy ünneplő ruha, vagy pusztán érzelgés, nem is elvont elmélet, hanem való élet. () A rend azon dolgozik, hogy a gondjaira bízott ifjúság a teocentrikus világszemléletet sajátítsa el. () Ami a tisztképző iskola az államnak, az akar lenni minden jezsuita iskola az egyház részére. () A jezsuita lelkiség jellemzői a maximalizmus, a korszerűség és a kezdeményezés.'[25]
Az erényekre való nevelés tekintetében a tekintélytisztelet, az engedelmesség, a tisztaság és a felebaráti szeretet, és az ‘akarati fegyelmezettség’ elsajátítása kapott hangsúlyos szerepet. A kor szellemének megfelelően a nevelés alapelveihez tartozott a hazafias magatartás és nemzeti érzés alakítása, érvényesítése.[26]
Azokban az esetekben, amikor más vallásfelekezethez tartozó diák tanult az iskolában (görög katolikus, református, evangélikus, izraelita) az iskola minden esetben gondoskodott a megfelelő hitoktató biztosításáról.
Jövedelmi források
Gr. Zichy Gyula nem érte be az alapítással, a kollégium fenntartásáról is gondoskodni akart. A kollégium állandó fenntartási forrásai:
A Pius alapítvány.
Államsegély. Gróf Zichy Gyula püspök és a V.K.M. közt létrejött (1911. VIII. 8.) szerződés alapján a minisztérium az első évben 2000 K-val segélyezi az intézetet, utána évenként 2000 K-val emelkedve, míg a 45000 K-t el nem éri.
Tanári személyi pótlék. Minden jezsuita okleveles rendes tanár után évente 700, világi tanár után pedig 1000 K-t fizetett a kormány.
Tandíj, a gimnáziumi tanulók után.
Pius- internátus tartásdíja.
A telken megmaradt szőlő és kert jövedelme.[27]
Az első világháború sok mindent megsemmisített. Zichy püspöknek azt a törekvését is, hogy a Pius-kollégium fenntartásáról gondoskodjék. Tönkrementek azok az alapítványok is, melyek 15 diáknak ingyen helyet biztosítottak a konviktusban.
A kollégium fejlesztéséhez szükséges összegek jelentős részét a vezetés általában alapítványokon keresztül, nagylelkű adományozók bevonásával, és nem utolsó sorban takarékos gazdálkodással teremtette elő. Az iskola vezetése – az alapító szándékát szem előtt tartva – az intézet fennállása alatt valamilyen módon mindig igyekezett anyagi segítséget nyújtani a jó előmenetelű, szegény sorsú diákok számára.[28] Következésképpen az iskola diáktársadalma a legkülönbözőbb családi és gazdasági háttérrel érkező diákokból tevődött össze.[29]
Érdekes adalék,[30]hogy a 1942/43. tanévben panasz érkezett Pálos Bernardin O.C. Királyi Tankerületi Főigazgatóhoz, miszerint a jezsuiták a konviktusba való felvételnél előnyben részesítik a paraszti származású jelentkezőket. Amikor a főigazgató e kérdésben tájékoztatást kért a gimnázium (hatáskörébe tartozó) igazgatójától, választ a (tőle minden tekintetben független) rektortól kapott: A ‘vád’ igaz, a jezsuitáknak – a ciszterekkel ellentétben – nincs 40000 hold földjük A válasz ‘telibe találta’ a ciszterci főigazgatót.
A tanügyi hatóságok
A jezsuiták, – sajátos rendi hierarchiájuknak köszönhetően[31] – az iskolaügy területén is nagyobb autonómiával rendelkeztek a többi szerzetesrendnél.[32]
A szerzetesi iskolákban a rendfőnök nevezte ki a tanárokat és az igazgatót.
A Pius gimnázium esetében az iskola fenntartója a Pius alapítvány – jogi képviselője a mindenkori rendtartomány főnök volt.
Az 1934/35-ös tanévtől a gimnázium fenntartását a Jézus Társasága magyar rendtartománya vette át.
Tanulmányi tekintetben az intézet 1936-ig a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a székesfehérvári tankerületi királyi főigazgatóság[33] vezetése alá tartozott. Az egyházi ügyekben kinevezett püspöki biztos volt illetékes.
1936-tól – a katolikus tanügyi autonómia létrejöttétől – kezdve, egyházi részről a Katolikus Középiskolai Főhatóság igazgatta és felügyelte az iskolát, a minisztérium részéről pedig a pécsi tankerületi királyi főigazgató gyakorolta a felügyeleti jogot egészen 1948-ig.
A kollégium saját bevételei miatt, anyagi szempontból sem volt az államtól függő helyzetben. A szerzetesi gimnáziumokban tanító világi tanárok ugyanannyi fizetést kaptak, mint az állam által fenntartott középiskolákban tanító kollégáik.
Ifjúsági körök
A Piusban igen sokszínű és változatos egyesületi élet folyt. A gimnázium – mai szemmel nézve – hihetetlen felszereltsége lehetővé tette, hogy a diákok különleges tudományágakkal is megismerkedhettek. Ezt a célt szolgálták, pl.: a csillagászati esték, (nincs ‘igazi’ jezsuita kollégium csillagvizsgáló nélkül!), és a meteorológiai megfigyelések (szintén megfelelő eszközökkel).
Az ifjúság jelentősebb önművelő körei a következők voltak: Pázmány bölcselő kör,[34] Pázmány önképző, nyelvészeti körök, fizika, biológia és kémia szakkör, énekkar és fúvószenekar, valamint a Pius Testgyakorló Kör.
A valláserkölcsi nevelést segítette az iskolában virágzó kongregációs és cserkészélet.
Bánkuti Gábor
[1] A kezdeti időszakot (1540-1773) vázlatosan ismerteti: Pálos Antal S.J.: ‘Viharon, vészen át’, Jezsuiták a szétszóratásban. Rövid áttekintés a Jézus Társasága Magyar Rendtartományának életéről a II. világháború után (1944-1990) Kecskemét: Korda Kiadó (‘Anima Una’ könyvek/1.) 1992. 7-10.p. A témáról bővebben: Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából, (1853-1950) 1. köt. Kecskemét: Korda Kiadó, (‘Anima Una’ könyvek/4-5.) 1994.
[2] A Jézus Társasága visszaállítását VII. Pius pápa rendelte el 1814-ben. A rendelet egyik okaként azt jelölte meg, hogy ‘a katolikus egyház újból erőt meríthessen a jezsuiták nevelői tapasztalataiból’
Az újrakezdés időszakáról és az önálló provincia fejlődéséről ld. Pálos i.m. 10-26.p.
[3] Puskely Mária: Szerzetesek. A megszentelt élet 99 intézménye Zrínyi Nyomda Kiadója, 1990. 2. kiad. 49.p.
[4] A jezsuiták török hódoltság alatti, ill. a török kiűzését követő időkben végzett munkájáról, oktatásban betöltött szerepükről ld. Dr. Rajczy Péter: A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium története 1687-1948. In.: A 300 éves Pécsi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1687-1987. Szerk. Dr. Kelenfi Elemér igazgató. Pécs, 1987. 9-105. p.
[5] A jezsuita gimnázium, a Nagy Lajos alapította egyetem jogutódának tekintette magát.
[6] Rajczi i.m.:
[7] A Pécsi Pius Kollégium történetét az alapítástól 1948-ig részletesen feldolgozta: Hegedűs László: Kollégium a Mecsek alján (Pécs, 1991.) c. műve, ill. Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából, (1853-1950) 2. köt.: Az önálló rendtartomány (1909-1950) 53-87. p. Kecskemét: Korda Kiadó, (‘Anima Una’ könyvek/5.) 1994. c. munkája. A kollégium történetének feldolgozásakor az évkönyvek mellett ezekre a munkákra támaszkodtam.
[8] P. Bús Jakab nézete szerint sokkal fontosabb lett volna egy budapesti kollégium létesítése. Zichy tervét a kalocsai érsek és a zirci apát is sérelmesnek tekintették, mert attól féltek, hogy az új intézet konkurenciát támaszt nekik. A városi urak pedig a város felekezeti békéjét féltették a jezsuitáktól.
[9] A Pécsi Pius Gimnázium évkönyve 1914/15.
[10] Részlet a Dr. Vass Albert tankerületi kir. főigazgató hivatalos látogatásakor készített jegyzőkönyvből. Idézi: Hegedűs i.m. 19.p.
[11] Dr. Korniss Gyula helyettes kultuszminiszteri államtitkár nyilatkozata a Dunántúl c. napilapnak (1928. Február 11.) Idézi: Petruch i.m. 75.p.
[12] ‘1921 augusztus 22-én déli 12 órakor szűnt meg Pécsnek legmegalázóbb megpróbáltatása: a ‘rendfenntartó’ ellenség megszállása s e megszállás elszánt harcosának, a népi akarat nélküli ‘népuralomnak’ önmagát boldogító vörös garázdálkodása.’ – tudósít a gimnázium 1921/1922. évi évkönyve.
[13] Zichyt ‘felfelé buktatták’ – A Pius oly mértékben terhelte meg a püspökség vagyonát, hogy kezelésére hatósági biztost kellett kinevezni.
[14] Zichy kalocsai érsek 1926 telén 40000 P-t helyezett letétbe azzal a feltétellel, hogy ahhoz csak akkor lehet hozzányúlni, amikor a Pius megkezdi a templomépítést.
[15] Az egész tervezetet a budapesti Testnevelési Főiskola elé terjesztették, ahol Misányi Ottó bírálta el és hagyta jóvá.
[16]Nem a Pius volt az ország legmodernebb, középiskolája, csupán az egyik legmodernebb. A premontreiek gödöllői intézete sokkal korszerűbb volt.
[17] Évkönyv 1940/41.
[18] Évkönyv 1944/45. (Nyomtatásban meg nem jelent kézirat)
[19] A VKM rendelete alapján a régi gimnázium első osztálya helyett megnyílt az általános iskola V. osztálya. A nevelés egységessége érdekében kiadott további rendelkezések szerint általános iskola V. osztálya csak ott nyitható meg, ahol az első tagozat is megvan. Ezért, – az iskola fizikai létének biztosítása érdekében – szükség volt az általános iskola megszervezésére.
[20] Évkönyv 1946/47.
[21] Az iskola benépesüléséről ld.: 5. melléklet
[22] 1948 március 25-től P. Hemm János súlyos betegsége miatt P. Lenner József vette át az intézet igazgatását.
[23] Évkönyv 1947/48.
[24] Ez a munka 1599-ben jelent meg Ratio atqe Istitutio Studiorum Societas Jesu címmel. Ebben a dokumentumban a jezsuiták lefektették a modern pedagógia alapjait: előkészített tanmenet, napi órarend, az egymásra épülő tananyag elemzése, ismétlése, megfontolása és szintézise stb
[25] Évkönyv 1941/42.
[26] A jezsuita oktatásról és nevelésről ld. legújabban: A jezsuita nevelés jellemzői és az ignáci pedagógia Bp.: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 1998.
[27] Petruch i.m.: 75.p.
[28] Általában a tandíj elengedésével, ingyenes ellátás biztosításával, ill. a tartásdíj mérséklésével. (ezek a támogatások a 30-as évektől kezdve egyre csökkentek). Ilyen segítséget jelentettek még a magánszemélyek által kitűzött jutalomdíjak is.
[29] Ld.: 6. melléklet
[30] Az esetre Dr. Rajczy Péter emlékezett vissza, aki ekkor Pálos Bernardin titkára volt.
[31] A Jézus Társasága tagjai kizárólag a pápának, és a rendi elöljáróknak tartoztak engedelmességgel. A püspökök emiatt sokszor kerültek szembe velük. A jezsuita generálist a köznyelvben ‘fekete pápának’ is nevezték.
[32] Érdekes jogi kérdés, hogy pl. az iskolák mentesítésének kérdésében (1948-ban) a többi szerzetesrenddel ellentétben a jezsuitáknak – a kánonok értelmében – joguk lett volna Mindszenty engedélye nélkül is tárgyalásokat folytatni az állammal, és elvileg Mindszenty tiltása ellenére is maradhattak volna az államosított iskolákban. (Más kérdés, hogy a pápa álláspontja az iskolakérdésben egyezett a magyar bíboroséval, és Mindszenty a pápai legátus jogkörével is bírt) Talán ezzel a szabadsággal magyarázható az is, – a jezsuiták kiváló felkészültsége mellett – hogy a modus vivendi keresésében egyes jezsuiták vezető szerepet játszottak, akár Mindszenty elképzeléseivel szemben is. (pl. P. Jánosi, P. Nagy Töhötöm, P. Kerkai)
[33] A sajátos magyar jogfejlődés a főkegyúri jogból fakadóan az oktatás és nevelés ügyét is a királyi felségjogok közé sorolja, mely királyi jogot 1883-tól a király nevében az állam gyakorolja a főigazgató útján. Az 1950-ben kialakult tanácsrendszerig az iskolai és nevelési közigazgatásnak külön királyi (állami) hatósága volt a királyi tanfelügyelő, ill. a királyi főigazgató személyében. Ezek szervezete függetlenül működött az általános közigazgatási szervezettől.
[34] P. Lenner József vezetésével olyan témákról folyt a diskurzus mint, pl.: Darwin, Marx értékelmélete, Kant vallás-erkölcsi bölcselete, a szociális kérdés, öngyilkosság, házasság, szabad akarat stb