A Pesti Jézus Szíve templom orgonájának története

A jelenleg feltárt források alapján a Pesti Jézus szíve templom orgonájának története hiányos. Pontosan nyomon követhető a hangszer építését követő pár év, de azt követően a legközelebbi forrás maga a kóruson álló orgona.

Sok információ létezik a hangszer építéséről és ez talán még fontosabb is, mint a későbbi átépítések, hiszen több forrás tanúskodik a hangszer kezdeti állapotának, illetve az azt követő első átépítési megoldásának nagyszerűségéről. Nemcsak a kor zenekritikusainak dicsérő szavai azok, amik miatt elsődleges értéknek az eredeti, a hangszer első, második generációját kell tartanunk, hanem az akkori országos méreteket öltő orgonaépítészeti irányzat, amelyet magyar romantikának nevezhetünk. Ez az irányzat teljes mértékben összefügg az irodalomban, a zenében, képzőművészetben található azonos nevű irányzattal, azzal a különbséggel, hogy az orgonaépítészeti irányzat gyümölcsei elsősorban a századforduló környezetében és azt kb. harminc-negyven évvel követően keletkeztek. Az orgonaépítészet, pedig mindig a kor zenészeit, zeneszerzőit kívánja kielégíteni.

Ebben az időszakban, Magyarország orgonaépítészetében több hazai kiválóság alkotja orgonáit. Az orgonaépítő mesterek előszeretettel tesznek -ha erre lehetőségük van- szakmai utat Franciaországba, hogy megismerkedjenek a kor Európa szerte legnagyobb szaktudású mestereinek megoldásaival. A Franciaországban virágzó orgonaépítészeti irányzat, a francia romantika, minden ott járt mestert, arra ösztönzött, hogy ‘itthon’ is alkalmazza a külföldön látottakat. Magyarország ásványi kincsei, pénzügyi szituáltsága természetesen nem tette lehetővé a külföldi példák honosítását, de a törekvés és a kisebb volumenű hangszerek mindegyike a szaktudásról és a külföldön szerzett ismeretekről tanúskodik.

Franciaországban az ember bármely gótikus katedrálisba lépve egy-egy gyönyörű francia-romantikus hangszert talált a kóruson, mint ahogy ez ma így van, mert a franciák fontosnak tartják nemzeti kincseik megőrzését és ebben az egyház is fontos szerepet vállal. Magyarországon a századfordulón és az 1910-es évek elején számos neogótikus templom épült, ebből talán a legismertebb a Budai Várban található Nagyboldogasszony vagy közismertebb nevén a ‘Mátyás templom’, amelynek neogótikus volta 1874 és 1876 között rejlik, hiszen ekkor kapja vissza eredeti gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján.   Természetesen számos más neogótikus templom épül ebben az időszakban hazánkban. Franciaországi mintán alapulva hazánkban is sorra épülnek a romantikus orgonák és kerültek értelemszerűen a neogótikus templomokba. A korszak hazai két legjelentősebb orgonaépítő gyára, melyek jelentős külföldi elismerésben is részesültek és Magyarország orgonaállományának jelentős részét képviselték az Angster (József) Orgonagyár és a Rieger testvérek üzeme. E két ‘orgona-óriás’ mellett azonban lehetősége volt még természetesen a kisebb mestereknek is hangszert készíteni. Ez időszakban az egyik legismertebb kismesterekhez sorolható orgonaépítő család Dangl Antal (1810-1880 körül) családja. Dangl Antal fia, az 1842-ben született Dangl János az építője a Pesti Jézus Szíve templom orgonájának.

800px-matyas_templom_orgonajaA lassan, akadozva haladó templomépítés során 1892 körül a templom egy új orgonát (vagyis a templom első orgonája) kap ajándékba Császka György (1826-1904) érsektől és Schlauch Lőrinc (1824-1912) bíborostól, melyet Dangl Antal orgonaépítő készített. A Pesti Jézus Szíve templom orgonája pont abban az időben érkezett méltó helyére, amikor Dangl Antal fia, Dangl János meghalt és amely évben ezt követően a cég művezetője Neiszert János veszi át a cég irányítását, Dangl özvegyének cégtulajdonosi mivolta alatt. Nem tudjuk, hogy az orgona beszerelési munkálatait még Dangl János vagy művezetője végezte? Az viszont bizonyosnak látszik, hogy a hangszert Dangl János tervei szerint építették.

A Pesti Jézus Szíve templom első orgonája valószínűleg két manuálos volt, talán kúpszelepes szélládával és mechanikus traktürával, ahogy azt ez idő tájban a cég tette a többi hangszernél is. Egy érdekes technikai újítás került bele az új orgonába, amelyet csak egyszerűen ‘Membran-féle ládáknak’ neveztek:

‘Az orgonaépítészet terén a Membran-féle rendszer feltalálása a maga idején nagy feltűnést keltett. Az aradi Dangl cég által a budapesti jezsuiták templomában felállított új orgona szintén Membran-féle ládákkal volt ellátva, de a rendszer ama befolyásánál fogva, melyet a léghőmérséklet változása arra gyakorolt, nem vált be. Hasonló panaszokat lehetett hallani mind onnan, ahol a Membran-féle rendszerrel kísérleteket tettek. Most azonban Németországból egyszerre három nagy orgona felállításáról veszünk hírt, melyek javított Membran-féle rendszer szerint vannak építve, amelyek a szakvélemények szerint nemcsak kitűnőek, hanem határozottan feltűnést keltettek. A különös és fontos a dologban az, hogy a Membran-féle szerkezet javításával, vagyis tökéletesítésével többen foglalkoztak, mert három kérdéses új orgona mindegyike más-más orgonaépítő cég műhelyéből került ki.’ (Katolikus Egyházi Zeneiközlöny 5 (1889) 6, 47)

Az orgona a Dangl cég által épített generációja rossznak minősült, ezért Wegenstein Lipót által vezetett műhely új orgonát épített. Az új Membran-féle rendszer, melynek pontos lényegét nem ismerjük, rosszul működött a Jézus Szíve templom orgonájában. Valószínűsíthető, hogy Wegenstein átépítése a Membran-féle rendszer kiiktatásán alapult. Valamint új pneumatikus rendszer beépítésén illetve a hangszer diszpoziciójának változtatásán. Az 1892-ben a Dangl és Fia orgonakészítő műhely által készített orgona szekrényének tervezőjéről forrás nem áll a rendelkezésünkre. Az orgonaszekrény kisebb változtatásokon kívül lényegileg azóta nem változott. Valószínűsíthető azonban, hogy a szekrény tervezője Barcza Elek, a neves mérnök, akinek számos akkori orgonaszekrény őrzi a nevét. Ilyen például a kőbányai Szent László templom Rieger-orgonája és Dangl Mátyás templomban felállított hangszere. Ez utóbbi azért is lényeges számunkra, mert a Pesti Jézus Szíve templom orgonaházának az elemei lényeges hasonlóságot mutatnak a budavári Mátyás templom orgonájának házával. Ez a tény és az, hogy számos orgonaépítő, köztük Dangl is Barcza Elekkel terveztette új orgonájának szekrényét megerősít bennünket abban, hogy fenntartsuk a lehetőségét annak, hogy a Jézus Szíve templom orgonaházának tervezője is Barcza Elek.

800px-pipe[1].organ.console.arpA hangszer második generációja tehát Wegenstein Lipót nevével cég jelzett, 1909-ben átépített hangszer. A hangszer tökéletesen beleillik a kor romantikus orgonaideáljaiba. A számos 8-as regiszter, a vonós színek használata, a 2-es és annál kisebb regiszterek hiánya, a 2 2/3-as kevert regiszterek mind ezt igazolják. Még a mai napig is árulkodnak a jelek a régi hangszerről. Az orgonaház közepén megtaláljuk a lefedett nyílást, ahol a játszóasztal traktúrája futott a szélládákhoz. Innen sejtjük, hogy a régi hangszer játszóasztala közepén helyezkedett el. Az orgonista szemben ült a főoltárral, háta csaknem az orgonaházhoz illeszkedett.:

‘A budapesti Jézus Szíve templom új orgonája. A fővárosi új orgonák sorában a Jézus Szíve templomának újonnan átépített orgonája méltó helyet foglal el. Az új mű nagyon előnyösen mutatta be az eddig a fővárosban kevésbé ismert Wegenstein céget. Tiszta intonációja, pontos hangolása, diszpoziciójának egysége voltak azok az előnyök, melyek a szakértők elismerését kivívták. (Katolikus Egyházi Zeneiközlöny 16 (1909) 6)

A Katolikus Egyházi Zeneiközlöny ugyanezen száma közli Wegenstein Lipót jegyzőkönyvét is:

‘Wegenstein Lipót és Fiai orgonaépítő műintézet Temesvár.

Jegyzőkönyv:

Az újonnan épített budapesti Jézus Szt. Szíve templomának orgonájára vonatkozólag fölépített Bp. 1908. évi március hó 26-án Wegenstein Lipót és Fiai temesvári orgonaépítő cégek a budapesti Jézus Szíve templom részére szállított illetve átépített 29 sípsorú és 16 mellékváltozattal bíró orgona átadására illetve átvétele alkalmából:

  1. A játékasztal kialakítása úgy külcsínra és könnyű áttekinthetősége valamint praktikus berendezése tekintetében mintaszerű. Az I. manual felett egy sorban elhelyezett változatlapocskák és kapcsolók különféle színei által tüntetik fel, milyen billentyűsorra vonatkoznak, jobb és baloldalon az általános crescendo erősségi fokait feltüntető gombok vannak, alattuk a baloldalon a szélmennyiséget, jobboldalon a redőnyszerkezet állását feltüntető lap van elhelyezve, míg az I. manual előlapján a sípcsoportosító gombok állnak a játszó rendelkezésére a megfelelő kiváltókkal. Ezekkel van kapcsolatba hozva az automatikus pedálkiváltó, amely már egy billentyűnek bármily csekély megérintésével is szabatosan működik. A pedálbillentyűzet jobboldalán lábnyomásra van berendezve az általános crescendo és a redőnyszerkezet. Mind a két gép pontosan és zajtalanul működik. Az elefántcsont billentyűzet mind a két manuálon valamint a helyes méretű pedálbillentyűzet igen könnyű járású, minélfogva már azért is hangversenycélokra kitűnően alkalmas.

  1. A sűrített szelet egy a baltoronyban elhelyezett villamos motor szolgáltatja, amely automatikusan pótolja a felhasznált szélmennyiséget anélkül, hogy a szél egyenletessége a legnagyobb szélfogyasztás mellett játszás közben ingadoznék.

  1. Az orgona csőpneumatikai vezetékkel könnyen áttekinthető képet nyújt és mindenütt hozzáférhető, amellettt gondoskodva van, hogy úgy a hosszabb, mint a rövidebb vezetékek szilárdan és mereven álljanak. A relék működése pontos és szabatos, minélfogva a sípok preciz megszólaltatása minden tekintetben biztosítva van.

  1. A sípsorok ugy anyag, mint minőség tekintetében az előírt diszpoziciónak megfelelnek. Intonatiojuk igen kevés kivétellel egyenletes és jellegzetes. Mindegyik manual magában véve teljes orgona, csak erősség fokuk és hangjellegük különböző. A pleno erőteljes, hatalmas és ezen hangerősségtől képviselve van minden dinamikai árnyalat az aeolina leheletszerű pianissimójáig. Az egyes sípsorok hangjellege megfelelő és ha van is sipsor, amely a jelleg rovására vagy túlerős (fugara, principal) vagy túl gyenge (kettős fubola), viszont a többi annál sikerültebb és ebben kitünik a hegedűprincipal, gamba, aeolina, vox celestis, harm. Aethera, violin, cello stb., amelyek mindegyike kiválóan szép. Hanghatásuk előidézésére az I. manualra alkalmazott superoktáv és sub oktáv kapcsoló rendkívül változatos alkalmat nyújtanak és ez fokozott mértékben érvényesülhet ezen orgonában, ahol a sípsorok a teljes I. manualban 66 számra van kiegészítve. Ezért a cég feltétlen elismerést érdemel.’

793px-forkarla_kyrka_organ_pipesA hangszer azóta lényegesen megváltozott. Számos átépítésen esett át. A számos, különböző mesterek általi átépítés mind újabb és újabb változtatásokat hozott. Feltételezhetjük, hogy a hangszer életében a legérdemlegesebb állapot Wegenstein munkáját dicséri 1908-ból. Ez volt az a hangszer, amelyet a legértékesebbnek tarthatunk a templom építése óta. Orgonaépítői szaktudás és művészi érték párosult ebben a hangszerben a korabeli művészek szerint.

1978-ban épült a Váradi és Fia cég új orgonája a Pesti Jézus Szíve templomban, mely a mai napig teljes állapotában megmaradt. A kor orgonatörekvései közé tartozott, hogy majd minden orgonán un. Neobarokk diszpoziciót alkalmaznak vagyis barokk orgonának építenek egy redőnyművel. A kor orgonaideálja a három manuális orgona volt, így a Jézus Szíve templom orgonája is három manuált kapott, de mivel a 38 regiszter nem fért bele a műemlék orgonaszekrénybe, így az első maual potitívját felhelyezték mindenfajta takarás nélkül az orgonaszekrény tetejére. A Váradi és Fia cég ezzel a megoldással esztétikai és műemléki igényeket nem vett tudomásul. Indokolatlan továbbá, hogy az orgona elektromos traktúrával készült. Ez persze köztudomásul szintén a kor orgonaépítészeti divatja volt. Nemcsak az első manual sípjai esnek kívül a hangszeren, hanem a pedálmű harsonáinak némelyike is. Ezek a sípok a szekrény mögött, a szekrény és a fal között helyezkednek el. Akusztikailag természetesen kiszólnak a többi harsona közül, ezzel tovább fokozva a hangszer negatívumait.

Balassa Barnabás

Frissítve: 2016. augusztus 11.