A XX. század szociális és sajtóapostola: emlékkötet Bíró Ferenc jezsuita tiszteletére

Kettős évfordulóra gyűltek össze a Jézus Szíve Társasága tagjai és barátai december 3-án Budapesten a női szerzetesközösség Horánszky utcai épületében. A rend idén emlékezik alapítója, Bíró Ferenc jezsuita születésének 150., valamint az ugyancsak általa létrehozott Korda Kiadó és Könyvkereskedés fennállásának 100. évfordulójára. Az ünnepi alkalomra jelent meg Az atya gyöngyszemei című kötet, melynek szerzői – jezsuiták, történészek, a Jézus Szíve Társasága tagjai – felidézik a XX. századi Magyarország elhivatott lelkipásztora, közösségszervezője, sajtóapostola életének és munkásságának legfontosabb vetületeit.

Bíró Ferenc működése hosszú időn keresztül határozta meg az 1909-ben létrehozott önálló magyar rendtartomány életét. A fiatal jezsuitára nagy hatással volt a szociális kérdésekről szóló 1891-es Rerum novarum kezdetű pápai enciklika, mely az akkor még félfeudális országban figyelmét a legszegényebb társadalmi rétegek lelki és anyagi felemelésére irányította. Számukra alapította a magyar, német és szlovák nyelven megjelenő A Szív című hetilapot, a vallási ismeretek általánosan uralkodó hiánya pedig arra indította, hogy teológiai főiskolát szervezzen laikusok számára. A Jézus Szíve Népleányai Társaságának (a mai közösség akkori elnevezése) szabályai pedig lehetővé tették, hogy tagjai minden társadalmi osztályban működhessenek vallási, kulturális, társadalmi és gazdasági téren. Apostoli munkásságának központjában a Jézus Szíve-tisztelet állt, mely a két világháború közötti időben a nép vallásos életének fő mozgató tényezője lett.

A könyvből megismerjük, hogy Bíró Ferenc miként merített a Szent Ignác-i lelkiségből, és mély szociális elkötelezettsége milyen tettekre sarkallta. Miközben a kötet feleleveníti provinciálisi működését, betekintést ad a Jézusról/Jézus Szívéről nevezett férfi és női közösség hétköznapjaiba is. A szerzők külön szólnak arról, hogy a Jézus Szíve-tisztelet mennyire meghatározta a tevékenységét, és önálló fejezetet kapott sajtószervező tevékenysége is. A nőnevelésről szóló tanulmány pedig azt mutatja be, hogy Bíró páter a korszerű női apostolkodás alapjainak kidolgozásával és gyakorlatba ültetésével évtizedekkel megelőzte kortársait.

Frissítve: 2019. december 04.